Az 1549. évi dézsmajegyzék 13 adózót írt össze. 1550-ben a töröknek hódolt a falu, 8 házban 10 családfő lakott.
1677-ben a telkes gazdák egy része, majd 1685-ben az összes elbujdosott. 1698-ban is még a 8 zaránki családfő Árokszálláson élt.
A falu 1701-ben népesült újra, lakossága teljesen kicserélődött. Ekkor 25 felnőtt adófizetőt írtak össze. A háztartások száma 1720-ban 9, 1725-ben 35, 1735-ben 26, 1748-ban 31, 1770-ben 44 volt.
1787-ben a 76 család 74 házban, 1851-ben a 122 család 112 házban (12 urasági, 48 telkes, 48 zsellér, 4 egyéb) élt.
A lélekszám a következőképpen alakult:
| 1787 | 1806 | 1816 | 1821 | 1830 | 1840 | 1849 | 1860 | 1869 |
| 563 fő | 616 fő | 681 fő | 771 fő | 734 fő | 827 fő | 690 fő | 752 fő | 878 fő |
1925: 1365 lélek, melyből 42 fő 8 tanyán lakik. 260 ház 332 lakrésszel, 8 tanya 13 lakrésszel. Állami épület nincs. Középületek: katolikus templom, római katolikus iskola, kántortanítói lakás, községháza, jegyzői lakás, községi istálló, községi kovácsműhely, községi iskola tanítói lakással egy fedél alatt, római katolikus harangozói lakás, községi járványkórház és hullaház.
1932: 1404 lélek, melyből 49 fő 8 tanyán lakik. 307 ház 428 lakrésszel, 8 tanya 15 lakrésszel. Állami épület nincs. Középületek az 1925-ben felvettek, plusz a „Népház”.