A hagyományos lakóházak egykor vályogból épültek, szarufás-torokgerendás nyeregtetővel. Nádat, vagy zsúpszalmát használtak tetőfedésre.

Az utcai homlokzatok vakolatdísszel voltak ékesítve, az ablakokat a módosabb gazdáknál faragott kőkeretek vették körül, amit demjéni kőfaragók készítettek. A tornácok oszlopai fából voltak.

A 19. század végéig a deszka födém mestergerendával készült, amit boldoganyának nevezett középoszloppal támasztottak alá. A szobákat boglyakemencék, vagy a Tarna mentén ismert csempekandallóval fűtötték, ám korábbi időszakból a belülfűtős kürős kemencéről is szólnak a források.