1549-ben 45 jobbágy lakta. 1550-ben a 6 házban lakó 12 családfő fizette az adót a töröknek. 1552-ben néptelenné vált. 1564-ben a debrői uradalom tartozéka volt, és újból lakott. 1576-ban 10, 1594-ben 9 jobbágy család lakta. 1596-ban újból elpusztult.

1670 és 1676 között 5 telken 11 jobbágycsalád élt. Az 1600-as évek végén egy évtizedre megint néptelenné vált. 1696-ban már élt 6 zsellér a területen. 1701-ben 37 felnőtt adófizetőt regisztráltak. A betelepülők Gyetváról, Gácsról, Verpelétről és más szomszéd falvakból jöttek.

1715-ben 14, 1720-ban 15, 1735-ben 11, 1770-ben 59 volt a jobbágyháztartások száma. 1771-ben 45 telkes jobbágy és 24 házas zsellér háztartás volt a faluban. Ez a szám 1836-ban 75, 102, 1859-ben 78, 102 volt.

1787-ben a 131 család 97 házban élt. 1851-ben 185 volt a házak száma (1 urasági, 72 telkes, 107 zsellér, 5 egyéb), és a családok száma 264-re nőtt.

A lélekszám alakulása:

1787 1806 1816 1821 1830 1840 1849 1860 1869
757 fő 921 fő 969 fő 1038 fő 1182 fő 1382 fő 1504 fő 124 fő 1507 fő

1897-ben Jezierski László, Tófalu község és Uzelman János birtoka együttesen 154 k.h. volt.

1925-ben a legnagyobb földbirtok a gróf Károlyi-féle hitbizomány volt, amelynek területe 580 k.h. volt.

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Nemzeti Közművelődési Alapítvány 417 k.h.

Tófalu község 161 k.h.

Tófalu Község Legeltetési Társulata 179 k.h.

1925: 1162 fő magyar nemzetiségű. 230 ház 298 lakással. Középületek: községháza, római katolikus elemi népiskola, Hangya Fogyasztási Szövetkezet.

A község lakossága 1932-ben és1933-ban 1145 magyar anyanyelvű fő volt. A házak száma 260 volt, a lakásoké 334 illetve 336.

1935: 1145 magyar lélek. 260 ház, 336 lakás.