Kezdetben az Aba nemzetségből származó Debrei család birtoka volt. A család kihaltával 1417-ben Kompolti Istváné lett. Birtokosa bűtlensége miatt 1438-ban a Rozgonyi család birtokába került. A 16. század első felében Országh Kristóf birtokolta. Az ő halála után, 1575-től Ungnád Kristóf egri várkapitány zálogbirtoka volt. Özvegye, Losonczy Anna 1590-ben második férjének, Forgách Zsigmondnak adta. 1603-ban, miután Rákóczi Zsigmond megvásárolta a debrői-ónodi uradalmat, Tófalu is Rákóczi-birtok lett. 1670 és 1676 között Rákóczi fejedelem árvái bírták a falu egyik felét, Erdődyné Rákóczi Erzsébet a másik felét. Az ő utód nélküli halálával birtokrészét Rákóczi Ferenc fejedelem és nővére Júlia, Aspremont-Reckheim Ferdinándné vette át. A szabadságharc bukása után az uralkodó elkobozta a fejedelem birtokát, és Althan Mihálynak adományozta. 1730 és 1740 között mind az Aspremont, mind az Althan birtokot megvásárolja Grassalkovich Antal. A család birtokában is maradt egészen 1841-ig. Közben 1776 és 1824 között az Orczy család, 1825 és 1839 között Kaán Sámuel és szitányi Ullmann Móric, 1840 és 1847 között gróf Károlyi György bérelte. A harmadik Grassalkovich Antal halálakor nővérének fia, gróf Forgách János kapta meg a birtokot, de ő 1847-ben eladta az akkori bérlőnek, gróf Károlyi Györgynek.

1897-ben a legnagyobb birtokosok:

Almásy Tasziló, gróf 115 k.h.
Végess Ilona, Almásy Kálmán, gróf 324 k.h.
Bíró Zoltán, Almásy Tasziló, gróf, Zsadány község 254 k.h.
Almásy Tasziló, gróf 1800 k.h.

1925-ben a legnagyobb birtokosok:

Károlyi György, gr.-féle hitbizomány zárgondnoksága 580 k.h.

1935-ben a legnagyobb birtokosok:

Nemzeti Közművelődési Alapítvány 417 k.h.
Tófalu község 161 k.h.
Tófalu Község Legeltetési Társulata 179 k.h.