Az 1546. évi adóösszeírás szerint 10 porta volt. 1549-ben 8 adózó, 7 elszegényedett, 2 elhagyott és 2 újratelepült jobbágytelket írtak össze. 1552-ben elpusztult a falu.

Az 1555. évi adóösszeírásban 40 ház szerepel. 1558-ban 23 telkes jobbágyot és 6 új házat írtak össze. 1564-ben 17 porta volt a faluban. 1566-ban újból elpusztult a falu.

1683-ban 76 volt a falu lakóinak száma. A felszabadító harcok során lakosai elmenekültek.

1693-ban „örökös nánaiak csak 12-en vannak”. 1696-ban 55 telkes jobbágyot és 35 zsellért írtak össze. 1701-ben 78 adózó férfi lakta a falut.

A 18. század elején, az árvizek miatt, a lakosságot áttelepítették Alpoklos pusztára.

A jobbágy- és zsellérháztartások számának alakulása:

1696 1712 1715 1720 1728 1735 1770
90 31 34 95 90 125 311

1787-ben a 399 család 318 házban, 1851-ben a 472 család 488 házban (12 urasági, 206 telkes, 262 zsellér, 8 egyéb) lakott.

A lélekszám alakulása:

1787 1816 1821 1830 1840 1849 1860 1869
2043 fő 2701 fő 2642 fő 3061 fő 2840 fő 1949 fő 3185 fő 3895 fő

1900-ban 969 lakóház volt a faluban, lakóinak száma 4755 fő volt. A lakosok közül csak 5 volt szlovák és 1 horvát, a többi magyar.

1925: 4995 fő, ebből tanyákon 591; belterületen 1055 ház, 1700 lakással, tanyákon 45 ház 54 lakással. Állami óvoda (a község építette és tartja fenn), községháza, főjegyzői lakás, orvosi lakás, járványkórház, csendőrlaktanya, vásártéri cédulaház.

1932: 5029 fő, ebből tanyákon 425, belterületen 1127 ház 1328 lakrésszel, tanyákon 46 ház 102 lakásrésszel.