Kezdetben az Aba nemzetség Csobánka ága volt itt birtokos. Sámuel és Pál, miután Csák Máté oldalán harcoltak Károly Róbert ellen, 1320 után elvesztették birtokaikat. Sámuel birtokait Széchenyi Tamás erdélyi vajda, Pál jószágait Kompolti Imre siroki várnagy kapta. 1339-ben Kompolti elcserélte zsadányi birtokát Széchenyi Tamással. Így a Széchenyieké lett a falu. Később rokonaik, a Salgai család használta, majd meg is kapták. Mintegy száz éven át birtokolták, de hűtlenség miatt Zsigmond király 1434-ben visszavette tőlük, és a Berzeviczy családnak adta zálogba, de a következő évben már a Rozgonyiaknak zálogosította el. Albert király 1438-ban a Rozgonyiaknak is adta.
1519-ben Rozgonyi István veje, Bátori András lett a birtokos. 1546-ban birtokrészt szerzett itt Losonczi István is. 1549-ben több nemes birtokos volt.
A falu negyedrészét 1584-ben Bessenyey Mihály szerezte meg. 1619-ben Bessenyey Gergely mellett birtoka volt Kecskeméti Dávidnak is.
1698-ban Bessenyey Zsigmond – Cselőháza pusztával együtt – eladta Almásy Jánosnak és sógorának, Mihályi Deák Pálnak. Birtokba iktatásuk 1702-ben történt. Ettől kezdve a falu főbirtokosai a zsadányi és törökszentmiklósi Almásyak.
1872-ben gróf Almásy Tasziló 1015 k.h., Nemes János 610, Hellebronth István 260 k.h. szántóval rendelkezett.
1897-ben a legnagyobb birtokosok:
Végess Ilona, Almásy Kálmán, gróf 324 k.h.
Bíró Zoltán, Almásy Tasziló, gróf, Zsadány község 254 k.h.
Almásy Tasziló, gróf 1800 k.h.
1925-ben a legnagyobb birtokosok:
Básthy Ignác örökösei 264 k.h.
Hirsch Albert 688 k.h.
1935-ben a legnagyobb birtokosok:
Hirsch Albert és neje 408 k.h.
Kassa István és neje 13 k.h.
Müller Bertalanné 849 k.h.
Tarnazsadány község 128 k.h.