Gyermekek viselete
A kisgyermekek 8-9 éves korukig nemtől függetlenül szoknyában jártak. Ezt követően a fiúk gatyás ingre cserélték a szoknyát. A kisgyermekek egybeszabott kendervászon viseletéből személyenként kettő darabot készítettek- egyik a testen, másik a kerítésen. Télen egy vászonból készült nadrágot húztak rá.
József naptól szeptember végéig mezítláb jártak, télen kiscsizmában, melyhez kapcába csavarták a lábukat.
Női viselet
A lányok, menyecskék fodros ujjú ingvállat, gallér nélküli rövid inget és szoknyát viseltek. Erre bélelt, elől kapcsos pruszlikot vettek fel. Az ing, az alsószoknya és a pendely házilag szőtt vászonból készült, otthon varrták meg a családnak az asszonyok. Nyáron ők is mezítláb jártak, az aratáshoz bocskort viseltek.
A 20. század elején, ünnepnapokon tarka karton, selyem, vagy atlasz ruhák jöttek divatba, ekkoriban a pruszlikot kezdte kiszorítani a blúz. Elterjedt a selyemszoknya és a selyemkötény. Fejükre ünnepeken selyem, hétköznap kartonból készült fejkendőt kötöttek. A pruszlik, vagy blúz fölött selyem, gyolcs, vagy kasmír kendőt hordtak. Az ünnepi lábbeli nyáron a gombos cipő, télen a csizma volt.
Férfi viselet
A férfiak számára térdig, vagy térden alul érő ráncos gatyát varrtak az asszonyok pamutszállal kevert kendervászonból. Az ing, gallér nélkül, borjúszájú ujjal, vagy kézkötővel, azaz gombbal készült. Az ing fölött fekete posztó kislajbit hordtak. Ünnepi alkalmakra gyolcsing, gyolcs gatya és ráncos csizma dukált, a kis fekete lajbi helyett fekete hátú, zöld elejű mellényt öltöttek magukra. A bő gatya elé a legények ünnepeken klott kötényt kötöttek, e mellett rozmaringgal vagy darutollal díszített fekete kalap egészítette ki a viseletet. Az idősebb férfiak sokáig viselték a pitykés lajbit, nyakukra puha fekete kendőt kötöttek.
Télen földig érő subában, cifraszűrben mentek templomba, hétköznap a báránybőr mellény volt közkedvelt.
Nyáron hétköznap mezítláb, aratáskor kerek orrú bocskorban jártak, télen ráncos szárú, kétlábas csizma védte őket a hidegtől. (A kétlábas csizmáknál mindegy volt, hogy jobb, vagy bal lábra húzták föl, felváltva koptatták.)