A hagyományos lakóházak Tarnabodon vályogból épültek, szarufás-torokgerendás tetőszerkezettel, mestergerendás mennyezettel. A 18. század folyamán gerendavázas sövény falazatú nemesi kúria is épült a faluban. A nemesek körében használták először a követ is építőanyagként és ablakkeretként. A helyben található természetes tetőfedő anyagok: a nád és a zsúp korán átadták helyüket a cserépnek.
A 19. században szabadkémények vezették ki a boglyakemencék füstjét. Az 1930-as években már zárt kéményeket építettek, a II. világháború után pedig a kemencék nagy része kikerült az udvarra.
A nagyobb gazdák udvarán gerendavázas, zsilipelt falú búzás ház, „hambár” is épült.
