Az egri püspökség ősi birtoka volt. 1317-ben a falu felét a püspök a káptalannak adta. 1417-ben püspöki vámhelyként említik.

1633-ban úgy egyezett a püspök és a káptalan, hogy Szihalom birtokjoga egyedül a káptalané. A 17. század közepén, Rézmán pasa az egri vár tartozékaként használta a falu határában elterülő ún. Basa-rétet, s ez még száz év múlva is az egri váré volt. 1699-ben puszta volt, határát Buttler János egri várkapitány bérelte.

A Rákóczi szabadságharcot követően másfél évszázadon át az egri káptalan faluja volt.

1897-ben a legnagyobb birtokosok:

Egri Római Katolikus Főkáptalan 1808 k.h.
Reiner Ábrahám örökösei 268 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Egri Római Katolikus Főkáptalan 1828 k.h.
Szihalom község nyomásos gazdaközössége 104 k.h.

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Egri Római Katolikus Főkáptalan 1458 k.h.
Szihalom község 205 k.h.
Szihalom Község Legeltetési Társulata 101 k.h.
Szihalmi Római Katolikus Egyház 214 k.h.