Női viselet

A 18. században a nők fehér vászon alsóneműt hordtak, kékfestő szoknyával, melynek alsó szegélyét rézfonálból készült csipke díszítette. A 20. század elején polgári hatásra, valamint a gyári kelmék elterjedésével a világos színes, mintás ruhák bekerültek a fiatal lányok ruhatárába. Fejüket nyáron virágos vászon, vagy kázsmér kendővel kötötték be, télen bársonykendővel.

A téli viselet része volt a bekecs, és a berliner kendő. Lábukon magas szárú, vagy gombos félcipőt hordtak.

 

Férfi viselet

A férfiak a 18. században vászon gatyát, inget, télen dolmányt, szűrt hordtak. Lábukat ekkor még bőrkapcába tekerték, amire sarut húztak.

A 20. század első felében a nadrág, mellény, vászoning viselethez kiskabátot is hordtak, ez volt a „szálas”.

A sarudi lények fekete klott kötényt viseltek, melynek széle cakkos volt, élénk színes virágfüzérrel hímezték ki. A minta szerkezete szerteágazó, kissé széteső volt.

Legénykötény színes hímzéssel. (A Dobó István Vármúzeum néprajzi gyűjteményéből)

 

Szőttesek

Sarudon az átányi szőttesekhez hasonló mintakinccsel találkozhatunk. Jellegzetes motívum a kerekrózsa, több soros csíkritmus közé foglalva. A reprezentatív textilek, így a komakendők, abroszok szélét széles kötött rojttal díszítették.

 

 

Hímzések

A házi szőttes kendőket, egyéb vászon neműket a szőttes díszítés mellett gyakran keresztszemes hímzéssel varrták ki.

Sarudról egy vékony rececsipke párnavég található a DIV gyűjteményében, ami 1900 körül készülhetett. Szőlős- virágos-leveles motívumok, virágtövek és galamb motívumok díszítik felületét.