Sarudon a lakóépületek vályogtéglából épültek, általában nyeregtetővel, vízvetővel, díszes deszkaoromzattal. A 20. század közepén még számos mestergerendás épület állt. A házak háromosztatúak voltak: ház-pitvar-kamra beosztással.
A szobában található boglyakemencét, vagy hasáb alakú kemencét a pitvarból fűtötték. A szabadkéményt a két világháború között váltotta fel a zárt kamin kémény. A tornácok építésénél jellegzetes kettős tornácoszlopokat alkalmaztak.
A tető fedésére a helyben megtalálható nádat használták, az uradalmi épületeken fazsindelyt is alkalmaztak a 18. században.
A 19. század végéig körte alakú gabonásvermeket használtak, melyek az utcán, a lakóházak előtt helyezkedtek el.
