1327-ig királyi birtok volt. Ekkor egy csere révén Sarud, Hídvég vámhellyel együtt az egri püspök birtoka lett. 1544 után már a töröknek is adózott a falu. 1548-tól az adónak csak egy harmada volt a püspöké, a kétharmad az egri vár fenntartására és a katonaság fenntartására ment. 1596 után Ónod és Szendrő végvárak szükségleteihez járult hozzá a jövedelme. 1671-ben Péntek Benedek és János tiszanánai nemesek használták a határt, valószínű, ez bérlet volt. 1672-ben a falu határának háromnegyed részét Battlik Péter és Gergely, illetve Galambos László, egynegyedét pedig Szuhay Mátyás saját jogon birtokolták. Ők mindannyian rokonok voltak. 1703-ban Telekesy István püspök visszaszerezte a falut. 1804-ben az egri érsekség a szatmári püspökségnek adta át, és maradt is az egyetlen nagybirtokosa a falunak egészen 1945-ig.
1897-ben birtokosok:
Egyház 117 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 17073 k.h.
Római Katolikus Egyház 176 k.h.
1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:
Társulat 292 k.h.
Sarud község 115 k.h.
Sarud község telkes gazdái 521 k.h
Sarudi Római Katolikus Egyház 179 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 4344 k.h.
1935-ben a nagyobb földbirtokosok:
Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozó
Társulat 291 k.h.
Molnár-féle Közbirtokosság 4 k.h.
Nagysarkadi Legelő Közbirtokosság 400 k.h.
Sarud község 190 k.h.
Sarud Község Legeltetési Társulata 447 k.h.
Sarudi Római Katolikus Egyház 264 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 4098 k.h.
Tiszanána Község Legeltetési Társulata 200 k.h.
Vajda-féle Közbirtokosság 6 k.h.