A középkorban temploma volt. Újra 1699-től van adat a plébániájára. Plébánosa, Némethy Ferenc 1710-ben kezdte el az anyakönyvek vezetését.
1724-től működött a Confraternitas Sanctissimae Trinitatis társulat, amely a világi közösség vallásos önkéntes szervezete volt.
A mezőtárkányi hívek Egerfarmosra vezettek búcsújáró körmenetet Szent Adalbert napján.
1862-ig Mezőtárkány filiája volt Egerfamos.
1773-ban építtette a falu új templomát az egri káptalan. Olajbafőtt Szent János apostol és evangélista lett a védőszentje. A parókiát 1807-ben emeltette a káptalan.
1767-ben az egri püspökség felső-hevesi esperességéhez tartozó mater volt. A római katolikusok száma ekkor 1361 fő volt, 5 görög keleti vallású is élt a faluban.
1785-ben 1662 római katolikust írtak össze.
Az 1920. évi népszámlálás adatai szerint 2769 volt a római katolikus, 3 görög katolikus, 7 református, 4 evangélikus és 50 izraelita vallású. A római katolikusoknak anyaegyházuk van, a többi keresztény felekezetnek sem anya-, sem fiókegyháza nem volt. A görög katolikus hívek Hejőkereszteshez, a görögkeletiek Egerhez, a reformátusok a maklári, az evangélikusok a miskolci lelkészséghez tartoztak.
1931: 2958 római katolikus, 3 görög katolikus, 11 református, 9 evangélikus, 27 izraelita.