1550 és 1750 között néptelen puszta volt. 1754-ben gróf Grassalkovich Antal Elzászból származó német családokkal telepítette be.
1770-ben 71 telkes gazda és 9 házas zsellér, 1856-ban 101 telkes gazda és 78 házas zsellér lakott a faluban.
A II. József-féle népszámláláskor 858 volt lakóinak száma, 84 házat és 159 háztartást regisztráltak. 1851-ben 332 volt a családok száma és 128 a házaké (7 urasági, 57 telkesek, 61 zsellér, 3 egyéb).
A lélekszám alakulása:
| 1787 | 1806 | 1816 | 1821 | 1830 | 1840 | 1849 | 1860 | 1869 |
| 858 fő | 971 fő | 1807 fő | 1258 fő | 1293 fő | 1399 fő | 1475 fő | 1684 fő | 1767 fő |
Az 1900-as népszámláláskor 1661 lakója volt a falunak. Ebből 69 német, 4 horvát és 3 szláv nemzetiségű volt.
1925: 1628 lélek. 1615 magyar, 8 német, 1 rutén, 4 egyéb. 298 ház, 470 lakrésszel. Középületek: községháza, jegyzői lakás, templom, 2 iskola, tanítói és kántorlakások, kovácsműhely.
1932–1933-ban 1611 lakója volt a településnek, ebből 8 volt a német, 1 rutén nemzetiségű. 330 ház után fizettek adót, ezekben 524 lakás volt.
1935: 1613 lélek. 1597 magyar, 13 német, 1 horvát, 2 oláh. 339 ház 566 lakrésszel.
Az 1941. évi népszámlálás szerint 1561 fő volt a lakosok száma, ebből csak 2 fő volt német.