Kápolna 1430 előtt az Aba nemzetség Solymosi ágának birtokában volt. Solymosi László örökös nélküli halálával birtokai a királyra háramlottak. Zsigmond király ekkor Rozgonyi Péter egri püspöknek adományozta személyes tulajdonául, de ő ezt egy cserével a püspökségnek adta. Ettől kezdve az 1848. évi jobbágyfelszabadításig, illetve az 1859. évi úrbérrendezésig az egri érsekség földesúri tulajdona volt a falu.
A törökök megjelenése után a püspöki birtokok igazgatását az egri vár számtartója, illetve kapitánya végezte. 1552-ben a felvonuló török sereg elpusztította a falut, de lakói egy éven belül visszatértek. A török 1596. évi hadjárata következtében újból menekülniük kellett Kápolna lakóinak. 1598-ban még puszta volt, de 1600 körül az újra benépesült falu már török fennhatóság alatt állt. Török földesurait nem ismerjük. A lakosok a töröknek a hódoltatás jogán, a magyar földesúrnak a tulajdonjog alapján adózott.
Bocskai István erdélyi fejedelem ideiglenesen Tarjányi Demeternek adományozta, akitől 1618-ban került vissza Ugróczi János prépost kezelésébe, aki egy évre Herencsényi István füleki alkapitánynak adta bérbe. Bethlen Gábor királlyá választása után a falu birtokjoga a királyra háramlott, aki azt 1619-ben Perényi Ferencnek adományozta. 1630-ban Dienes egervári prépost megegyezett Pyber János püspökkel, hogy három éven belül visszaadja a falut a püspökség birtokába.
Az 1687. évi visszafoglaló háborúk során elnéptelenedett a falu, 1696 körül települt újra. Földesura továbbra is az egri érsekség maradt.
1897-ben a legnagyobb birtokosok:
Egri Római Katolikus Érsekség 1182 k.h.
1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:
Kápolna község 118 k.h.
Kápolna község úrbéresei 214 k.h.
1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:
Kápolna község 123 k.h.
Kápolnai dűlős gazdák 217 k.h.
Kápolnai Római Katolikus Egyház 129 k.h.