Az Aba nembeli Debreiek birtoka volt, de a falu fele részét 1438-ban a Rozgonyi család kapta meg. A debrői váruradalom tartozéka volt, melynek birtokosa 1493-ban Kanizsay György, 1497-től Drágfy Bertalan erdélyi vajda lett. 1518-ban egy cserével Perényi Imre szerezte meg a debrői uradalmat és Kált. Tőle Perényi Péter örökölte, de 1537-ben Ferdinánd Országh Lászlónak adományozta. Halála után a Perényiek kezelték a birtokot.
1567-ben Országh Kristóf utód nélkül halt meg, majd Perényi Gábor is. Az ekkor már az ónodi váruradalomhoz tartozó birtokok a kincstárra háramlottak. Miksa 16 évre Ungnád Kristóf egri várkapitánynak adta zálogba. 1590-ben Ungnád özvegye, Losonczy Anna második férjének, Forgách Zsigmondnak ajándékozta. 1603-ban cserélt újra gazdát a debrői uradalom. Rákóczi Zsigmond megvásárolta a kincstártól Debrő tartozékait, Losonczy Annának megtérítette a zálogösszeget. Kál települést Rákóczi Zsigmond két fia, Pál és György örökölte. 1708-ban Rákóczi Ferenc fejedelem és nővére Júlia, Aspremont-Reckheim Ferdinándné birtokolta falut.
I. József elkoboztatta II. Rákóczi Ferenc birtokait, és Althan Mihály Keresztélynek adományozta. A birtokjog másik része Rákóczi Júlia férjének, Aspremont kezében maradt 1741-ig, aki 1728 körül zálogba adta birtokrészét Radvánszky Jánosnak. 1741-ben a debrői uradalom Grassalkovich Antal birtokába került, és a száz évig a család birtokában is maradt.
1777-től báró Orczy József bérelte a debrői uradalmat, majd 1805-től báró özvegy Orczy József Berényi Borbála lett a bérlő. 1825 és 1839 között Kaán Sámuel és Ullmann Móric bécsi nagykereskedők bérelték. 1840 és 1847 között gróf Károly György volt a bérlő.
1841-ben – Grassalkovich Antal utód nélküli halálával – nővérének fiára, gróf Forgách Antalra szállott. Ő 1847-ben eladta az uradalmat gróf Károlyi Györgynek, a korábbi bérlőnek örök tulajdonul.