A pápai tizedjegyzék már templomos helyként írta le. Védőszentje Szent Márton volt (1358). Az egri püspökség alsó-hevesi esperességében található Átány, Csász és Vezekény filiákkal együtt. A 18. században templomának titulusa Keresztelő Szent János. 1767-ben 2066 volt a római katolikusok száma, és 3 görögkeleti is élt a településen. 1785-ben 2305 római katolikus, 6 görögkeleti, Csász pusztán 204 római katolikus élt. Az anyakönyvvezetés 1718-ban indult.
A településen Eszterházy püspök egyházlátogatáskor már működött a Confraternitas Chordigerorum (Kordások Társulata), a Confraternitas BMV (Hétfájdalmú Szűz), amelyek a világi közösség vallásos önkéntes szervezetei voltak.
1819: 3231 római katolikus, 89 református, 125 izraelita.
1830: 3777 római katolikus, 133 református, 201 izraelita.
1840: 4899 római katolikus, 188 református, 216 izraelita.
1860: 4024 római katolikus, 209 református, 212 izraelita.
1870: 4722 római katolikus, 251 református, 319 izraelita.
1880: 4996 római katolikus, 281 református, 500 izraelita.
1890: 5287 római katolikus, 203 református, 430 izraelita.
1900: 6130 római katolikus, 240 református, 682 izraelita.
1910: 6518 római katolikus, 246 református, 901 izraelita.
1919: 6779 római katolikus, 208 református, 1021 izraelita.
1925: 9105 római katolikus, 26 görög katolikus, 377 református, 27 evangélikus, 444 izraelita, 6 egyéb.
1934: 9205 római katolikus, 20 görög katolikus, 430 református, 26 evangélikus, 426 izraelita, 15 egyéb.
1936: 9523 római katolikus, 20 görög katolikus, 430 református, 28 evangélikus, 426 izraelita.
Református egyháza Átányhoz tartozott más fiákkal együtt. Önálló anyakönyvet vezettek már 1790-től. Az egyházközség önállósodása közel hatvan évig tartott. 1859-ben nyilvánította az egyházmegye anyaegyházzá. Ekkorra sikerült templomot építeniük is. Ez a 20. század elejére már romos volt. Az új templomot 1929-re fejezték be.
Anyaegyházuk volt az izraelitáknak is. A hitközség 1788-ban alakult meg. 1816-ban a helyi összlakossághoz mért aránya 4,1 % volt. 15 környező település zsidó lakosságának volt a központja Heves. A hitközség 1856-ban magyar nyelvű, hatosztályos iskolát létesített. Írott források hiányában pontosan nem állapítható meg, hogy a hevesi zsidóság melyik irányzathoz tartozott. 1867-ben zsinagógát építettek. Az 1920-as években 124 zsidó család élt Hevesen. 1949-ben a status quo hitközség lélekszáma 76 fő volt.