Már a pápai tizedjegyzék plébániával rendelkező helynek tünteti fel. Ekkor a hevesi főesperesi kerülethez tartozott. Patrocíniuma a 13–15. században Keresztelő Szent János volt. Római katolikus temploma 1733 körül már rossz állapotban volt, ezért Erdődy Gábor püspök újjáépíttette, 1735-ben felszentelte. 1815-ben Fischer érsek bővíttette. Plébániája az egri püspökség hevesi főesperességhez tartozott. Leányegyháza volt 1723 körül Besenyőtelek, 1733 körül Dormánd is. Az anyakönyveket 1711-től vezetik.
A középkorban Szikszó filiának is volt temploma, de az elpusztult. Az 1760 körül épült kápolnája leégett, 1844-ben történt a helyreállítása, titulusa Szent Vendel.
Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásakor 1204 római katolikus lélek élt a faluban. A településen működő társulat volt a Confraternitas Chordigerorum (Kordások Társulata 1730), amely a világi közösség vallásos önkéntes szervezete volt. 1785-ben 1408 volt a római katolikusok száma.
Izraelita imaháza is volt.
1925-ben a lakosság vallás szerinti megoszlása: 5520 római katolikus, 12 görög katolikus, 89 református, 13 evangélikus és 182 izraelita volt.
A római katolikus anyaegyház az egri főegyházmegyéhez tartozik. A többi keresztény felekezetnek sem anya-, sem fiókegyháza nem volt. A görög katolikusok a hejőkeresztesi, a görög keletiek az egri, az evangélikusok és a reformátusok a maklári lelkészséghez tartoztak.