1219-ben monostorként írták le Debrőt. A 14. századi pápai tizedjegyzékek szerint Miklós alesperes állt az egyházának élén. Valószínűleg, ellátta a közeli falvakat, Csalt és Balpüspökit is. Templomának patrocíniuma 1332-ben Szent Kereszt volt.
1619-ben – miután a református Bethlen Gábor vette birtokba a megyét – protestáns lelkészek foglalták el a debrői plébániát is.
1699-ben már anyaegyház volt Verpelét és Tarnaszentmária filiákkal. A templom titulusa Szent Márton püspök. Az anyakönyveket 1700-tól vezették, kezdetben csak a kereszteltekét. A házasságit és a halálozásit 1737 körül kezdték vezetni.
Az időközben betelepített Aldebrőt is a debrői plébániához csatolták. Verpelét pedig az önállóságáért folyamodott, amit 1771-ben sikerült elérnie. Aldebrő 1787-ben kérte függetlenítését. Először helyi káplánt kapott, majd önálló plébánia lett. Tarnaszentmária 1813-ban került át Verpeléthez.
1767-ben 800 római katolikust, 1785-ben 1119-et írtak össze. Az egri püspökség felső-hevesi esperességéhez tartozott.
1925-ben 2237 fő a római katolikus, 6 fő református, 13 izraelita és 1 fő egyéb vallású volt.
1932-ben 2399 római katolikus, 12 református, 13 izraelita, 19 baptista.
Az egyházhoz kapcsolódó különböző társulatok, egyesületek:
1854-ben már létezett a Rózsafüzér Társulat, valószínűleg ezt nevezték 1886-ban Szent Olvasó Társulatnak. Ebben az évben működött egy Mária-társaság is. 1914-ben alakították a Katolikus Ifjúsági Egyesületet. Schick Emil plébános alapította a Jézus Szíve Szeretetteljes Társaságot. A társulatnak 1917-ben 773, 1947-ben 1722 tagja volt. 1928-ban alakult a Hitterjesztés Egyesülete. Ekörül alakult a Szent Kereszt Hadserege. 1939-ben szervezeték meg a Feldebrői Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet.