1549-ben 14 telkes jobbágyot írtak össze a faluban. 1553-ban a 42 jobbágy között már 16 zsellér is szerepelt. 156-ban 37, 1594-ben 43 volt a jobbágyok száma. Az 1600-as évek elején elnéptelenedett a falu. 1621-ben 12 jobbágyot találtak. A lakosság száma az 1670-es években kezdett nőni. 1686-ban újból lakatlanná vált. 1696-ban 7 telkes jobbágy, 18 házas és 87 házatlan zsellér lakott a faluban. 1704-ben 31 gazdát és 2 zsellért számláltak. Az 1720-as országos összeíráskor 20 jobbágy élt a faluban.
1770-ben 62 telkes gazdát és 32 házas zsellért írtak össze, ez 1771-ben 80 telkes gazdára és 16 házas zsellérre változott.
1787-ben a népszámláláskor 1175 főt, 190 háztartást, 147 házat számláltak.
1847-ben 150 volt a telkes jobbágyok száma, és 140 fő a házas zselléreké.
A falu lélekszáma 1852-ben 1958 fő volt, 1900-ban 1992 fő. Nemzetiséget tekintve mind magyarok.
A népesség száma az 1860-as évekig fokozatosan nőtt, az 1880-as évektől rohamosan csökkent, majd 1920-ban emelkedett. Ezt követően újra csökkent a népesség.
1925-ben 2257 fő magyar nemzetiségű volt a község lakóinak száma. Ebből Kígyós-tanyán 6 ember, Fürdős-tanyán 160, Nagyréti-tanyán 8 ember élt. 417 ház volt a faluban 597 lakrésszel. Római katolikus templom, 3 iskola 3 tanítói lakással, községháza 2 jegyzői lakással.
1932-ben 2443 magyar nemzetiségű lakos. Kígyós-tanyán 30, Fürdős-tanyán 142, Nagyréti-tanyán 17 ember élt. Új középület a Faluszövetség fiókjának épülete. 470 volt a házak száma, abban 731 lakrész.