Vallás és felekezetek
vallás és felekezetek
Tarnaszentmiklós – Vallás, felekezetek
Feltehetően már a középkorban volt temploma, igaz forrás nem említi. Valószínű, a török alatt pusztult el.
A káptalan először 1755 körül építtetett egy kis templomot, de az hamar tönkrement. 1810 és 1818 között új templomot emeltetett a káptalan, a régit 1813-ban lebontották. 1821 és 1825 között új parókiát is építtetett a káptalan.
1780-ig a pélyi anyaegyházhoz tartozott filiaként. Az egri püspökség alsó-hevesi kerületéhez tartozott, 1767-ben 319, 1785-ben 574 volt a római katolikusok száma.
1780-tól önálló plébánia lett Hevesvezekény filiával. Első plébánosa Bednárovics József volt.
Az anyakönyveket 1757-től vezetik.
1925: 1700 római katolikus, 4 református, 13 izraelita. Római katolikus anyaegyháza van. Izraelita anyakönyvi székhelye Heves volt.
1932: 1982 római katolikus, 18 református, 7 izraelita.
Kömlő – Vallás, felekezetek
Már a középkorban templomos hely volt.
1739-ben Sarud filiája lett Kömlő puszta.
Az 1770-ben betelepült lakosság tisztán katolikus volt, és eleinte a tiszanánai plébániához tartozott. Ideiglenes templomot is emeltetett Eszterházy püspök, mert a régi temploma már elpusztult. 1770-ben önálló plébánia lett Átány filiával. Az első plébánost, Natafalusi Lászlót 1776 szeptemberében iktatták be. Ebben az évben épült a parókia. 1781 és 1800 között Nováky József volt a plébános. Ez alatt, 1780 és 1783 között épült a temploma, védőszentje Nagyboldogasszony.
1785-ben 1359 római katolikus élt a faluban. Az egri püspökség, közép-hevesi esperességéhez tartozott.
1925: 3317 római katolikus, 1 református, 25 izraelita.
1932: 3374 római katolikus, 1 református, 26 izraelita.
1934: 14 izraelita.
Zaránk – Vallás, felekezetek
Középkori templomának a védőszentje Szűz Mária volt.
1723-ban már restaurálták templomát, leányegyháza volt Tarnaméra, Tarnazsadány és Erk. 1733-ban már Zaránk a filiája Tarnamérának. 1775-től a boconádi plébániához tartozott, 1800-tól újból Tarnamérához. Templomának titulusa Szent Imre herceg. 1779-ben kezdték építeni az új templomot.
1928-ban helyi lelkészségi, 1938-ban plébániai rangra emelték.
Eszterházy Károly püspök látogatásakor 520 volt a római katolikusok száma, 1785-ben 549.
1925: 1363 római katolikus, 1 görög katolikus, 1 evangélikus.
Izraelita anyakönyvi székhelye Erdőtelek volt.
Újlőrincfalva – Vallás, felekezetek
1746-os egyházlátogatáskor 14 római katolikust és 95 reformátust számláltak, 1767-ben csak 5 római katolikust és 144 reformátust.
1925: 285 római katolikus, 155 református, 1 izraelita. Római katolikus leányegyháza Sarudhoz tartozott. Református anyaegyháza a Tiszán inneni egyházkerülethez tartozott.
1932: 353 római katolikus, 142 református, 1 izraelita.
Tófalu – Vallás, felekezetek
Az 1696. évi templomösszeírásban még nem szerepelt. 1723 körül a Szentháromságnak szentelt temploma a kápolnai anyaegyház filiája volt. 1769-ben Eszterházy püspök engedélyt adott Grassalkovich kegyúrnak a templom restaurálására. 1944-ben a németek felrobbantották. Az új templom 1950-ben épült fel.
1785-ben 727 volt a római katolikus lelkek száma. Az egri püspökség közép-hevesi esperességéhez tartozott.
1925: 1161 római katolikus, 1 református. Kápolna leányegyháza volt.
1932: 1141 római katolikus, 2 református, 2 evangélikus.
1933: 1142 római katolikus, 2 református, 1 evangélikus.
1935: 1142 római katolikus, 1 református, 2 evangélikus.
Tiszanána – Vallás, felekezetek
1683-ban az összes lakos –76 fő – református volt.
Már a középkorban templomos hely volt, erre utal az Egyházasnána névalak. Plébániája a pápai tizedjegyzékben is szerepel.
Lakói a 16. század végén, a 17. század elején reformátusokká lettek. Ők a középkori templomot használták addig, amíg az árvíz a Tiszába nem döntötte. Az 1660-as években új templomot építettek, de az a 18. század közepére már nagyon rossz állapotban volt. 1752-ben épült fel az új templom, amelyet 1833-ban átépítettek és 1867-ben toronnyal bővítették.
Az egy-két katolikus hívő a sarudi egyházhoz tartozott filiaként. 1763-ban a 140 főre szaporodott katolikusok részére Eszterházy püspök-földesúr önálló plébániát állított fel, leányháza pedig Kömlő lett. Első plébánosa Komjáthy Sámuel József volt 1763 és 1780 között. Utódja, Schlosser Ferenc alatt épült a falu jelenlegi temploma 1784 és 1788 között. A paplak 1793-ban épült.
1799-ben 951 volt a római katolikusok és 1200 a reformátusok lélekszáma.
1990-ban a vallási megoszlás az alábbi volt: 2822 római katolikus, 2 görög katolikus, 1840 református, 2 evangélikus, 89 izraelita.
1925: 3044 római katolikus, 1860 református, 91 izraelita. Római katolikus anyaegyháza volt. Református anyaegyháza a miskolci egyházkerülethez tartozott.
1932: 3077 római katolikus, 1863 református, 89 izraelita.
Tarnazsadány – Vallás, felekezetek
Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék plébániaként tüntette fel.
Az 1699. évi templomösszeírásban nem szerepel.
Az 1720-as évek elején még Zaránkhoz, 1733 körül Tarnamérához tartozott leányegyházként. 1734-ben a frissen felállított nagyfügedi plébániához csatolták. Középkori temploma ekkorra már majdnem teljesen elpusztult. Új templomát 1742-ben építtette Almásy János.
Eszterházy Károly püspök látogatásakor az egri püspökség patai kerületéhez tartozott Nagyfüged filiájaként 428 hívővel.
1925: 1850 római katolikus, 1 görög katolikus, 2 református, 3 evangélikus, 7 izraelita. Római katolikus anyaegyháza van.
1932: 2001 római katolikus, 8 református, 3 evangélikus, 11 izraelita.
1938-tól önálló plébánia lett.
Tarnaörs – Vallás, felekezetek
Plébániája már az 1332. évi pápai tizedjegyzékben szerepel. 1696-ban kőtemplomot említenek. 1723 körül az újonnan restaurált Szent Miklós templom és az egyházközség még Jászdózsa, 1733-ban pedig Erk filiája volt, és az is maradt 1936-ig.
Templomát 1748-ban és 1754-ben is renoválták. Új templomát – meghagyva a középkori templom szentélyét – 1789-ben kezdték építeni.
1925: 2201 római katolikus, 2 görög katolikus, 2 református, 5 izraelita. Római katolikus fiókegyháza Erkhez tartozik. Izraelita anyahitközsége Heves.
1932: 2455 római katolikus, 2 görög katolikus, 2 református, 5 izraelita.
1933: 2498 római katolikus, 2 görög katolikus, 2 református, 5 izraelita.
1934: 2522 római katolikus, 2 görög katolikus, 2 református, 5 izraelita
Tarnaméra – Vallás, felekezetek
1487-ből Szent Márton templomáról értesülünk. 1614-ben a gyöngyösi ferencrendi zárda szántóföldjeiről rendelkezünk adattal. 1696-ban elhagyott a mérai templom. Az első ismert plébánosa Egri Ferenc volt. Ő kezdte meg az anyakönyvek vezetését 1716-ban. Ekkor filiaként Mérához tartozott Boconád, Zaránk, Erk, Tarnaörs, Nagyfüged és Tarnazsadány. Az 1723. évi templomösszeírás szerint már Zaránk volt az anyaegyház és Méra a filiája. 1773-ban Boconád lett a plébánia központja. 1800-ban ismét önálló plébánia lett Tarnaméra. A templomot 1760-ban részlegesen felújították, komolyabb bővítés 1778–1779-ben volt. 1825-ben és 1955-ben is renoválták. Titulusa ma is Szent Márton püspök.
1767-ben az egri püspökség patai kerületéhez tartozott, 397 volt a római katolikusok száma.
1925: 2152 római katolikus, 4 görög katolikus, 1 református, 3 evangélikus, 39 izraelita, 1 egyéb. Római katolikus anyaegyháza van.
1932: 2295 római katolikus, 4 görög katolikus, 11 református, 3 evangélikus, 35 izraelita.
1933: 2331 római katolikus, 4 görög katolikus, 11 református, 3 evangélikus, 33 izraelita.
1934: 2432 római katolikus, 14 görög katolikus, 14 református, 33 izraelita.
1935: 2476 római katolikus, 14 görög katolikus, 14 református, 3 evangélikus, 33 izraelita.
Tarnabod – Vallás, felekezetek
Az 1332. évi pápai tizedjegyzék már említi templomát és Lőrinc nevű papját.
1696-ban Erdőtelekhez, 1716-tól Tarnamérához tartozott filiaként. 1708-ban Szent Miklós tiszteletére emeltek itt egy kis templomot Szent Miklós tiszteletére. 1769-ben Szent-Mihályi Mihály plébános saját költségén új templomot kezdett építeni. Többszöri püspöki segítséggel végül 1779-ben elkészült, a Szent Jobb tiszteletére.
1767-ben az egri püspökség felső-hevesi esperességéhez Kál anyaegyházhoz tartozott filiaként, 381 volt a római katolikusok lélekszáma.
1925: 1115 római katolikus. Római katolikus fiókegyháza Boconádhoz tartozik.
Szihalom – Vallás, felekezetek
Plébániája már az 1332. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt.
1677-ben Thol Gáspár volt a falu plébánosa, aki a falu elpusztulásakor, 1686-ban Mezőkövesdre menekült.
1699-ben Telekesy püspök olyan plébániának mondta, ahová majd plébánost lehet állítani. Ekkor még Mezőkövesdről történt az ellátás. 1710-ben Pászti Mihály lett a plébános, utóda pedig Bánóczy János. Az anyakönyvet 1726-ban kezdte vezetni Kelemen Miklós plébános. Ekkor lett újra önálló plébánia Szihalom Mezőszemere filiával.
Jelenlegi templomát 1758-ban Komáromy János egri prépost kanonok építtette saját költségén. Titulusa Jézus mennybemenetele.
1768–1769-ben egyházközsége az egri püspökség alsó-borsodi esperességéhez tartozott. A római katolikusok száma 1093 fő volt.
1785-ben 1433 római katolikus élt a faluban. Az egri püspökség mezőkövesdi esperességében található mater.
1939-ben 3192 fő volt római katolikus, 2 fő görög katolikus, 15 fő református, 8 fő zsidó és 2 fő egyéb.
Sarud – Vallás, felekezetek
Az 1261. évi oklevélben előforduló Saruldeghaz névalak alapján bizton állítható, hogy már ekkor temploma volt.
A 18. század elején romos templomát a reformátusok használták. 1739-ben – amikor engedély nélkül haranglábbal bővítették – Erdődy Gábor püspökföldesúr elvette a reformátusoktól.
Első plébánosa Almádi András volt. Sarud filiái lettek: Borsodivánka, Poroszló, Tiszahalász, Tiszanána, valamint Hídvég és Kömlő puszták. 1767-ben már csak Borsodivánka, Poroszló és Tiszahalász volt a filiája. 1772-ben csak Tiszahalász maradt filiája.
Jelenlegi temploma 1795 és 1802 között épült. A régebbi paplak 1755-ben, az újabb 1825–1826-ban épült.
A római katolikus anyakönyveket 1739-től, az izraelita anyakönyveket 1840-től vezetik.
| összesen | római katolikus | görög katolikus | református | izraelita | |
| 1746 | 577 | 426 | 6 | 145 | |
| 1767 | 534 | 456 | 78 | ||
| 1785 | 881 | 846 | |||
| 1839 | 1471 | 1471 | |||
| 1870 | 2345 | 2204 | 1 | 83 | 57 |
| 1890 | 2804 | 2666 | 2 | 95 | 41 |
| 1910 | 3176 | 3080 | 2 | 64 | |
| 1920 | 3199 | 3014 | 2 | 174 | 9 |
| 1930 | 34242 | 3364 | 3 | 44 | 13 |
| 1941 | 3384 | 3315 | 2 | 52 | 15 |
1925: 3352 római katolikus, 8 református, 7 izraelita. Római katolikus anyaegyház van, melyhez Újlőrincfalva leányegyháza is tartozott. Izraelita anyahitközsége Tiszafüred volt.
Poroszló – Vallás, felekezetek
Már 1219-ben a Váradi Regestrum említi a poroszlói bencés monostor kegyurát. Egy 1292-ben kelt oklevélben pedig a poroszlói apát mellett a falu plébánosa is szerepel, tehát a falunak már ekkor külön plébániatemploma is volt. Egy 1420-ban kelt oklevél szerint a monostor Szent Péter és Pál tiszteletére, a plébániatemplom Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. Az oklevél még egy Szent Jakab kápolnát is megemlít.
A bencés monostor már elpusztult, de temploma átvészelte a török hódoltság időszakát. 1696 körül a reformátusok használták ezt a templomot.
Református egyházközsége már a 16. század második felében megalakult. Az 1639. évi egyházlátogatáskor felvett jegyzőkönyv szerint „szép rendtartású eklézsia találtatott, Templommal, Parókiával”. Ekkor Varsányi Mihály volt a lelkipásztor. Anyaegyháza a Tiszán inneni egyházkerület alsó-borsodi egyházmegyéjéhez tartozott. Az anyakönyveit 1724-től vezetik.
A bencés monostor már elpusztult, de temploma átvészelte a török hódoltság időszakát. 1696 körül a reformátusok használták ezt a templomot. Már 1700-as évek elején elhatározták az új templom építését, de arra csak 1790-ben került sor, mert az engedélyek nem születtek könnyen meg. A felszentelése 1793-ban történt meg. A templom tornya 1808-ban épült fel. A század végén pedig elkészült a parókia.
Római katolikus fiókegyháza az egri püspökség felső-hevesi esperességéhez tartozott. 1739-ben Sarud filiája volt. 1772-től plébánia, ekkor filiái voltak: Ivánka, Négyes, Lövő, Valk. 1789-től Ivánka lelkészség lett, a három filiát hozzácsatolták. Az anyakönyvezés 1772-ben indult. Első plébánosa Sasvári Antal volt, de csak pár hónapig, őt Nagy Gábor követte. Új temploma 1796-ban épült. A paplak 1784-ben épült, amit 1958-ban lebontották.
1767-ben 2800 református, 120 római katolikus, 9 evangélikus, 8 görögkeleti volt a lakosság vallás szerinti megoszlása.
1785-ben 310 római katolikus, 1799-ben 2221 református élt a faluban.
1925: 1560 római katolikus, 4 görög katolikus, 3558 református, 6 evangélikus, 161 izraelita, 19 baptista. Református anyaegyháza a Tiszán inneni református egyházkerülethez tartozott, római katolikus anyaegyháza a Tiszán inneni felső esperesi kerülethez, izraelita fiókegyháza a tiszafüredi anyahitközséghez.
1941-ben 3237 fő volt a református egyházközség létszáma.
Pély – Vallás, felekezetetek
Templomáról már az 1332/1337. évi pápai tizedjegyzék tudósít. Az 1720-as évek elején a Szent Demeterről nevezett egyháza még a hevesi anyaegyházhoz tartozott. 1724-ben visszaállították a plébániát. Első plébánosa Ferentzy József lett, aki elkezdte az anyakönyvek vezetését. Az egri püspökség alsó-hevesi esperességéhez tartozott Eszterházy püspök látogatásakor 643 volt a katolikusok száma. 1780-ig filiája volt Tarnaszentmiklós. 1746-ban Sloszárik Tamás plébános idejében, a hívek adományából épült új temploma, de gyenge építmény lehetett, mert többször meg kellett erősíteni. 1908-ban Gyenes Pál plébános 1000 koronás alapítványt tett új templom építésére. 1912-ben az egyházközség 60000 korona kölcsönt vett fel. A templom átalakítása és bővítése 1913-ban történt. Az új paplak 1854-ben épült.
1785-ben 831 volt a római katolikusok lélekszáma.
1925: 2889 római katolikus, 5 református, 5 izraelita.
1932: 2908 római katolikus, 8 református, 4 izraelita.
1936: 2941 római katolikus, 9 református, 1 izraelita.
Nagyút – Vallás, felekezetek
1767-ben 12 római katolikust számláltak össze, az egri püspökség felső-hevesi kerületében.
Kál filiája volt. 1941-ben fiókegyházat szerveztek, majd 1942-ben önálló plébánia rangjára emelték. Temploma 1953-ban épült, védőszentje Szent Vendel.
Mezőtárkány – Vallás, felekezetek
A középkorban temploma volt. Újra 1699-től van adat a plébániájára. Plébánosa, Némethy Ferenc 1710-ben kezdte el az anyakönyvek vezetését.
1724-től működött a Confraternitas Sanctissimae Trinitatis társulat, amely a világi közösség vallásos önkéntes szervezete volt.
A mezőtárkányi hívek Egerfarmosra vezettek búcsújáró körmenetet Szent Adalbert napján.
1862-ig Mezőtárkány filiája volt Egerfamos.
1773-ban építtette a falu új templomát az egri káptalan. Olajbafőtt Szent János apostol és evangélista lett a védőszentje. A parókiát 1807-ben emeltette a káptalan.
1767-ben az egri püspökség felső-hevesi esperességéhez tartozó mater volt. A római katolikusok száma ekkor 1361 fő volt, 5 görög keleti vallású is élt a faluban.
1785-ben 1662 római katolikust írtak össze.
Az 1920. évi népszámlálás adatai szerint 2769 volt a római katolikus, 3 görög katolikus, 7 református, 4 evangélikus és 50 izraelita vallású. A római katolikusoknak anyaegyházuk van, a többi keresztény felekezetnek sem anya-, sem fiókegyháza nem volt. A görög katolikus hívek Hejőkereszteshez, a görögkeletiek Egerhez, a reformátusok a maklári, az evangélikusok a miskolci lelkészséghez tartoztak.
1931: 2958 római katolikus, 3 görög katolikus, 11 református, 9 evangélikus, 27 izraelita.
Mezőszemere – Vallás, felekezetek
Temploma volt már a középkorban, de azt a 18. század közepén lebontották. 1766-ban Fáy László földesúr új templomot építtetett Sarlós Boldogasszony tiszteletére.
Az egri püspökség alsó-borsodi esperességében Szihalom filiája volt. 1767-ben 663 volt a római katolikusok száma. 1785-ben 899 római katolikus élt a faluban. 1788-tól helyi lelkészséget kapott, majd 1808-tól önálló plébániai rangot kapott. 1862 és 1935 között leányegyháza volt Egerfarmos.
Az 1930. évi népszámlálás alapján a vallás szerinti megoszlás: 2223 római katolikus, 5 református, 12 izraelita volt.
Kompolt – Vallás, felekezetek
A 13. század elején az Aba nemzetség Kompolti ága alapította a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére a bencés monostort, amely a 15. század végére elnéptelenedett.
Már a középkorban volt plébániatemploma is, melynek védőszentje Szent Margit volt.
1723-ban még a régi, Angyalok Királynéja temploma állt, amely Kápolnához tartozott. 1752-ben gróf Grassalkovich Antal az apátság romjainak helyén kápolnát építtetett.
1785-ben 759 volt római katolikusok száma. Az egri püspökség közép-hevesi esperességében Kápolna filiája volt. A mai napig Kápolnához tartozik.
1858-ban épült fel az új, jelenlegi temploma.
1925: 1605 római katolikus, 3 görög katolikus, 8 református, 4 evangélikus 7 izraelita és 1 egyéb. Római katolikus anyaegyháza Kápolna, görög katolikus anyaegyháza Eger, református anyahitközsége Maklár, az evangélikusoké Átány.
1932–1933-ban 1582 római katolikus, 2 görög katolikus 27 református volt.
1935: 1584 római katolikus, 3 görög katolikus, 19 református, 7 evangélikus.
Az 1941. évi népszámlálás szerint a lakosság vallás szerinti megoszlása a következő volt: 1538 római katolikus, 1 görög katolikus, 15 református, 5 evangélikus.
Kisköre – Vallás, felekezetek
A pápai tizedjegyzékben 1332/1337-ben már templomos helyként szerepel.
1714-ben reformátusok telepedtek be a faluba. Barkóczy Ferenc püspök visszavette a templomot a reformátusoktól, visszaállította a plébániát, Abád és Szalók filiákkal. Az első plébánost, Kerekes Józsefet 1746. szeptember 25-én iktatták be. 1775 és 1777 között Eszterházy püspök új templomot építtetett, melynek védőszentje Szent Péter és Szent Pál. A plébániaház 1767-ben épült.
Körmenetet a tiszaszalóki elpusztult templomhoz vezettek Szent Kereszt felmagasztalásakor.
1767-ben 524 volt a római katolikusok és 1 kálvinisták száma. Az egri püspökség alsó-hevesi esperességéhez tartozott.
Az anyakönyveket 1749-től, 1747-től, illetve 1746-tól vezetik.
1925: 3313 római katolikus, 3 görög katolikus, 21 református, 16 izraelita.
1932: 3698 római katolikus, 25 református, 3 görög katolikus, 24 izraelita.
Kápolna – Vallás, felekezetek
A falu lakói római katolikus vallásúak voltak. Egyház igazgatási szempontból az egri püspökség hevesi főesperességhez tartozott. Anyaegyház mind a mai napig.
A falu középkori temploma a Pusztatemplom-parton, a Tarna bal partján állt. A török hódoltság alatt a templom elpusztult. Telekesy István püspök 1698-ban új templomot építtetett, amit Szent Margit tiszteletére szenteltek. 1700-ban már plébániája volt a falunak. Az anyakönyv vezetését is elkezdték, de az elpusztult. Az 1746. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Kompolt és Tófalu volt a filiája. Már ekkor rossz állapotban volt a templom. Eszterházy Károly püspök az 1767. évi látogatásakor már szűknek ítélte a templomot. 1780-ban határozta el a püspök az új templom építését, ami 1782-ben kezdődött el ténylegesen. Az építés munkálatait Francz József építőmester irányította. A templomot 1784. december 8-án szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. A paplak 1786-ban épült. Az anyakönyveket 1733-tól, 1755, 1756-tól vezetik.
1736-ban új plébániát építettek, a mai parókia 1786 és 1789 között épült.
1920-ban 1814 római katolikus, 1 görög katolikus, 9 református, 4 evangélikus és 9 izraelita élt a faluban.
1933: 1817 római katolikus, 1 görög katolikus, 10 református, 2 evangélikus, 8 izraelita.
1935: 1888 római katolikus, 3 görög katolikus, 9 református, 12 izraelita, 2 evangélikus.
1939: 1801 római katolikus, 12 izraelita, 3 görög katolikus, 6 református.
1941: 1774 római katolikus, 3 görög katolikus, 9 református, 10 izraelita.
Kál – Vallás, felekezetek
Már a pápai tizedjegyzékben, 1332-ben templomos helyként szerepelt. 1723-ban még Kápolnához tartozott. 1746-ban Tarnabodnak volt a filiája. 1765-ben emelte Eszterházy püspök a káli egyházat anyaegyház rangjára, Tarnabod lett egy időre a filiája. A közép-hevesi esperesség területén volt található. Az anyakönyveket 1742-től vezetik.
1765-ben 1070 volt a római katolikusok száma. 1785-ben már 1573 lelket számláltak. Két görögkeletit is összeírtak.
1858-tól a nazarénus felekezet is vezette anyakönyvét.
1925: 3971 római katolikus, 12 református, 137 izraelita. Anyaegyháza volt.
1932: 4269 római katolikus, 31 református, 129 izraelita.
1940: 4585 római katolikus, 4 görög katolikus, 20 református, 140 izraelita.
1942: 4612 római katolikus, 4 görög katolikus, 20 református, 113 izraelita.
Hevesvezekény – Vallás, felekezetek
A török hódoltság alatt a lakók áttértek a református hitre.
1665-ben a szentmiklósi templom filiája volt Vezekény. A plébános erdélyi Mihály volt.
Az 1746. évi egyházlátogatáskor már nem volt meg régi temploma, az is elpusztult. Jelenlegi templomát 1780-ban kezdték építeni Szűz Mária nevének tiszteletére, 1793-ra készült el. Az 1746. évi és 1767. évi egyházlátogatáskor egyaránt Heves filiája volt.
1785-ben 466 volt a katolikusok lélekszáma. Az 1780-ban felállított Tarnaszentmiklós plébánia filiája lett a falu az egri püspökség alsó-hevesi esperességében.
1925: 936 római katolikus, 4 izraelita.
1932: 908 római katolikus, 4 izraelita.
Heves – Vallás, felekezetek
A pápai tizedjegyzék már templomos helyként írta le. Védőszentje Szent Márton volt (1358). Az egri püspökség alsó-hevesi esperességében található Átány, Csász és Vezekény filiákkal együtt. A 18. században templomának titulusa Keresztelő Szent János. 1767-ben 2066 volt a római katolikusok száma, és 3 görögkeleti is élt a településen. 1785-ben 2305 római katolikus, 6 görögkeleti, Csász pusztán 204 római katolikus élt. Az anyakönyvvezetés 1718-ban indult.
A településen Eszterházy püspök egyházlátogatáskor már működött a Confraternitas Chordigerorum (Kordások Társulata), a Confraternitas BMV (Hétfájdalmú Szűz), amelyek a világi közösség vallásos önkéntes szervezetei voltak.
1819: 3231 római katolikus, 89 református, 125 izraelita.
1830: 3777 római katolikus, 133 református, 201 izraelita.
1840: 4899 római katolikus, 188 református, 216 izraelita.
1860: 4024 római katolikus, 209 református, 212 izraelita.
1870: 4722 római katolikus, 251 református, 319 izraelita.
1880: 4996 római katolikus, 281 református, 500 izraelita.
1890: 5287 római katolikus, 203 református, 430 izraelita.
1900: 6130 római katolikus, 240 református, 682 izraelita.
1910: 6518 római katolikus, 246 református, 901 izraelita.
1919: 6779 római katolikus, 208 református, 1021 izraelita.
1925: 9105 római katolikus, 26 görög katolikus, 377 református, 27 evangélikus, 444 izraelita, 6 egyéb.
1934: 9205 római katolikus, 20 görög katolikus, 430 református, 26 evangélikus, 426 izraelita, 15 egyéb.
1936: 9523 római katolikus, 20 görög katolikus, 430 református, 28 evangélikus, 426 izraelita.
Református egyháza Átányhoz tartozott más fiákkal együtt. Önálló anyakönyvet vezettek már 1790-től. Az egyházközség önállósodása közel hatvan évig tartott. 1859-ben nyilvánította az egyházmegye anyaegyházzá. Ekkorra sikerült templomot építeniük is. Ez a 20. század elejére már romos volt. Az új templomot 1929-re fejezték be.
Anyaegyházuk volt az izraelitáknak is. A hitközség 1788-ban alakult meg. 1816-ban a helyi összlakossághoz mért aránya 4,1 % volt. 15 környező település zsidó lakosságának volt a központja Heves. A hitközség 1856-ban magyar nyelvű, hatosztályos iskolát létesített. Írott források hiányában pontosan nem állapítható meg, hogy a hevesi zsidóság melyik irányzathoz tartozott. 1867-ben zsinagógát építettek. Az 1920-as években 124 zsidó család élt Hevesen. 1949-ben a status quo hitközség lélekszáma 76 fő volt.
Füzesabony – Vallás, felekezetek
Már a pápai tizedjegyzék plébániával rendelkező helynek tünteti fel. Ekkor a hevesi főesperesi kerülethez tartozott. Patrocíniuma a 13–15. században Keresztelő Szent János volt. Római katolikus temploma 1733 körül már rossz állapotban volt, ezért Erdődy Gábor püspök újjáépíttette, 1735-ben felszentelte. 1815-ben Fischer érsek bővíttette. Plébániája az egri püspökség hevesi főesperességhez tartozott. Leányegyháza volt 1723 körül Besenyőtelek, 1733 körül Dormánd is. Az anyakönyveket 1711-től vezetik.
A középkorban Szikszó filiának is volt temploma, de az elpusztult. Az 1760 körül épült kápolnája leégett, 1844-ben történt a helyreállítása, titulusa Szent Vendel.
Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásakor 1204 római katolikus lélek élt a faluban. A településen működő társulat volt a Confraternitas Chordigerorum (Kordások Társulata 1730), amely a világi közösség vallásos önkéntes szervezete volt. 1785-ben 1408 volt a római katolikusok száma.
Izraelita imaháza is volt.
1925-ben a lakosság vallás szerinti megoszlása: 5520 római katolikus, 12 görög katolikus, 89 református, 13 evangélikus és 182 izraelita volt.
A római katolikus anyaegyház az egri főegyházmegyéhez tartozik. A többi keresztény felekezetnek sem anya-, sem fiókegyháza nem volt. A görög katolikusok a hejőkeresztesi, a görög keletiek az egri, az evangélikusok és a reformátusok a maklári lelkészséghez tartoztak.
Feldebrő – Vallás, felekezetek
1219-ben monostorként írták le Debrőt. A 14. századi pápai tizedjegyzékek szerint Miklós alesperes állt az egyházának élén. Valószínűleg, ellátta a közeli falvakat, Csalt és Balpüspökit is. Templomának patrocíniuma 1332-ben Szent Kereszt volt.
1619-ben – miután a református Bethlen Gábor vette birtokba a megyét – protestáns lelkészek foglalták el a debrői plébániát is.
1699-ben már anyaegyház volt Verpelét és Tarnaszentmária filiákkal. A templom titulusa Szent Márton püspök. Az anyakönyveket 1700-tól vezették, kezdetben csak a kereszteltekét. A házasságit és a halálozásit 1737 körül kezdték vezetni.
Az időközben betelepített Aldebrőt is a debrői plébániához csatolták. Verpelét pedig az önállóságáért folyamodott, amit 1771-ben sikerült elérnie. Aldebrő 1787-ben kérte függetlenítését. Először helyi káplánt kapott, majd önálló plébánia lett. Tarnaszentmária 1813-ban került át Verpeléthez.
1767-ben 800 római katolikust, 1785-ben 1119-et írtak össze. Az egri püspökség felső-hevesi esperességéhez tartozott.
1925-ben 2237 fő a római katolikus, 6 fő református, 13 izraelita és 1 fő egyéb vallású volt.
1932-ben 2399 római katolikus, 12 református, 13 izraelita, 19 baptista.
Az egyházhoz kapcsolódó különböző társulatok, egyesületek:
1854-ben már létezett a Rózsafüzér Társulat, valószínűleg ezt nevezték 1886-ban Szent Olvasó Társulatnak. Ebben az évben működött egy Mária-társaság is. 1914-ben alakították a Katolikus Ifjúsági Egyesületet. Schick Emil plébános alapította a Jézus Szíve Szeretetteljes Társaságot. A társulatnak 1917-ben 773, 1947-ben 1722 tagja volt. 1928-ban alakult a Hitterjesztés Egyesülete. Ekörül alakult a Szent Kereszt Hadserege. 1939-ben szervezeték meg a Feldebrői Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet.
Erk – Vallás, felekezetek
1704-ben még Jászdózsának, 1720 körül Zaránknak volt a filiája, de 1723-tól önálló plébánia lett Visznek és Tarnaörs filiákkal.
1776–1777-ben 1093 katolikust számláltak a püspök látogatásakor. 1785-ben 718 volt a római katolikusok száma.
1925: 1703 római katolikus, 1 görög katolikus, 4 református, 2 izraelita. A bevett és elismert felekezeteken kívül 13 hetednapos adventista volt a faluban.
1932: 1956 római katolikus, 8 református, 3 izraelita, 8 egyéb.
Erdőtelek – Vallás, felekezetek
Templomának patrocíniuma 1332-ben Szent István király volt. 1723 körül már önálló plébánia volt az egri püspökség, a felső-hevesi kerületben Tarnabod és Hanyi leányegyházzal. Ekkor már Szent Kereszt felmagasztalására volt szentelve temploma.
Az anyakönyveket 1696-ban kezdte vezetni Bereczky György plébános. Utóda 1714-től Gyüre György, 1719-től Benke Ferenc volt.
1733-ban a helyreállított templom jó állapotban volt, Butler Lajos János mégis szinte újat építtetett 1747 és 1752 között. A Hanyi pusztai Szent Anna kápolnát is ő építtette 1719-ben, a parókiát pedig 1830-ban.
1767-ben 564 római katolikus és 2 luteránus lelket számláltak a püspök látogatásakor. A településen ekkor működött egy confraternitas, amely a világi közösség vallásos önkéntes szervezete volt. A vallásos érzület elmélyítését szolgálta a búcsújáró körmenet is, az erdőtelkiek Hanyi pusztára vezették Szent Anna napján. 1785-ben 1361 volt a katolikusok száma.
1925: 4579 római katolikus, 3 görög katolikus, 85 református, 3 evangélikus, 25 izraelita. Római katolikus plébániája van.
1932: 5146 római katolikus, 59 református, 7 evangélikus, 31 izraelita.
1933: 5253 római katolikus, 59 református, 7 evangélikus, 31 izraelita.
1937: 5637 római katolikus, 1 görögkeleti, 3 görög katolikus, 71 református, 42 izraelita, 8 evangélikus.
1938: 5720 római katolikus, 1 görögkeleti, 3 görög katolikus, 71 református, 44 izraelita, 8 evangélikus.
1939: 5626 római katolikus, 3 görög katolikus, 73 református, 44 izraelita, 8 evangélikus.
Egerfarmos – Vallás, felekezetek
A 13–15. században templomának patrocíniuma Szent Adalbert volt, és ez maradt később is. A templom átépítésére és bővítésére 1874-ben került sor. A Felső-Hevesi kerületben, Mezőtárkány filiája volt. Kb. 1723-tól tartozott ide 1862-ig, ekkor átcsatolták a borsodszemerei plébániához. 1935-ben leválasztották a Borsodszemerei plébániától, és újból plébániai rangra emelték.
1767-ben 653 római katolikus lelket és 7 reformátust számláltak. 1785-ben 789 római katolikus ember élt a faluban. Az egri püspökség közép-hevesi esperességében feküdt és Mezőtárkány filiája volt.
Dormánd – Vallás, felekezetek
Az egri püspökség, felső-Hevesi kerületben Füzesabony filiája volt. 1872-től Besenyőtelek filiája. Református anyaegyháza a Tiszán inneni felső esperesi kerületben volt. Az izraelita anyakönyvi kerület székhelye Eger volt.
1767-ben 500 római katolikust írtak össze, 1785-ben 380 volt a számuk (valószínű, hogy ez csak a felnőttek száma).
1925-ben az 1200 lakosból 1185 fő volt a római katolikus, 3 református és 12 izraelita.
1932-ben és 1933-ban 1250 római katolikust, 2 evangélikust, és 10 izraelitát számláltak.
1935-ben 1288 római katolikus, 2 evangélikus és 10 izraelita volt a lakosok vallás szerinti megoszlása.
Boconád – Vallás, felekezetek
A Patai kerületben, Tarnaméra filiája volt. 1775-ben a tarnamérai plébános átköltözött Boconádra, így leányegyházai lettek: Tarnaméra, Zaránk és Tarnabod, valamint Fogacs és Alatka puszta. 1800-ban az egyházi főhatóság szétválasztotta a két plébániát: Tarnaméra Zaránk filiával és Boconád Tarnabod, Alatka és Fogacs filiákkal.
Anyakönyvei 1741-től vannak.
1776–1777-ben 475 római katolikust írtak össze a püspök látogatásakor. 1785-ben 525 volt a római katolikusok száma.
1925-ben 2034 római katolikus, 23 görög katolikus, 20 református, 1 evangélikus, 13 izraelita felekezetű élt a faluban.
1932-ben 2266 római katolikus, 4 református, 1 görög katolikus, 6 izraelita volt a lakosok vallás szerinti megoszlása.
Besenyőtelek – Vallás, felekezetek
1322-ben templomának patrocíniuma Szent Kereszt volt. Az egri püspökség, hevesei főesperesség felső hevesi kerületéhez tartozott. A 18. században templomának védőszentje már Szent Lőrinc. 1807 és 1816 között új templomot építettek. 1788-ban helyi káplánsággá szervezték. 1803-ig Füzesabony filiája volt, ekkor önálló plébánia lett. 1872-től filiája lett Dormánd.
1768-tól vezetik az anyakönyveket.
1767-ben az egyházlátogatáskor 1214 római katolikus volt a faluban. 1785-ben 1524 volt a katolikusok száma.
A református fiókegyház anyaegyháza Maklár volt.
1925-ben 3495 római katolikus, 1 görög katolikus, 14 református, 2 evangélikus és 17 izraelita volt a lakosok vallás szerinti megoszlása.
1935-ben 3770 fő római katolikus, 10 református, 2 evangélikus, 4 izraelita vallású volt
Átány – Vallás, felekezetek
1590 körül már reformátusok voltak, szervezett egyházközséggel. Az anyakönyvet 1727-től vezetik.
1788-ban 1339 volt a reformátusok száma, 15 a római katolikusoké és 16 az evangélikusoké.
1925: 20 római katolikus, 2782 református, 6 izraelita. Református anyaegyháza a miskolci püspökséghez tartozott.
Aldebrő – Vallás, felekezetek
A falu római katolikus. Első templomát 1760-ban építtette Grassalkovich földesúr a Szentlélek tiszteletére. Feldebrőnek volt a leányegyháza az egri püspökség, hevesi főesperesség felső-hevesi kerületében. 1788-tól helyi káplánt nevezett ki Eszterházy püspök Aldebrőre. Hamarosan önálló plébánia lett. 1827-ben a templom és a plébánia is leégett. 1829-re megtörtént a helyreállítás.
Anyakönyvei 1788-tól vannak.
1767-ben a püspök látogatásakor 707 római katolikus lelket számláltak. A vallásos érzület elmélyítését szolgálta a búcsújáró körmenet, az aldebrőiek Feldebrőre vezették Úrnap nyolcadán.
Az 1785-ben készült plébánia összeírás 1011 római katolikus lelket számlált, másfelekezetűt nem regisztráltak.
1925-ben az 1559 lélekből 1557 római katolikus, 1 református, 1 evangélikus volt.
1933-ban 1585 római katolikus és 1 református volt a lakosok vallás szerinti megoszlása.
1935-ben 1584 római katolikust és 2 reformátust írtak össze.