Közigazgatási változások
közigazgatási változások
Sarud – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Sarud
Közigazgatási jogállása:1848-ig jobbágyfalu, ettől kezdve 1895-ig úrbéres község, 1895-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1923-ban: Hídvég és Pusztadaruhát puszták, Csárdamajor, Tölgyeshát-, Fekete-, Büdöskúti- és Rátkay-tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tiszai járás
1883–1950. január 31. Tiszafüredi járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
Kápolna – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Kápolna
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres nagyközség, 1871-től nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1877-ben: Albert-major
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1950. január 31. Egri járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
Heves – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Heves
Közigazgatási jogállása: 1886-ig mezőváros, 1886-tól nagyközség, 1950-től önálló tanácsú község
Külterületi lakott helyei, pusztái1877-ben: Csász, Bútelek, 1909-ben: Básthy Ignác-tanya, Bútelek, Dobótag, Fáczányos, Hercegtag, Lévay Borbély Kornélia-tanya, Maczky-tanya, Máder Miksa-tanya, Marcsa-tanya, Mihályi Ferencz tanya, Németh Albertné tanya, Okolicsányiné tanya, Pap tanya, Pusztacsász, Sárga-puszta, Soldos Sándor tanya, Szabó Ignácz tanya, Város tanya és Verczel.
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1983. december 31. Hevesi járás székhelye
Várispánsági székhely a 12. század végétől. a 13. században főesperesi székhely. A 15. században több oklevél mezővárosnak (oppidum) nevezi, minden bizonnyal vásártartási joggal rendelkezett.
1871-től járásbíróság székhelye. 1883-tól a Hevesi járás székhelye. Így főszolgabírói hivatal, királyi adóhivatal, királyi közjegyző és állami anyakönyvi hivatal, továbbá csendőrőrs és pénzügyőri szakasz működött a településen.
Füzesabony – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Füzes-Abony, Abony
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség. Külterületi lakott helyei, pusztái 1923-ban: Pusztaszikszó, Kisbuda, Jankovics-tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1950. január 31. Egri járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
Zaránk – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Zaránk, Szaránk
Közigazgatási jogállása:1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871–1874 kisközség, 1874-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái1902-ben: Újmajor-tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1983. Hevesi járás
1984–1990 Heves város
Tófalu – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Tófalu, Tótfalu, Tótfalva
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség
Külterületi lakott helyei, pusztái 1902-ben: Honvédhalom-tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1950. január 31. Egri járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
Tiszanána – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Tisza-Nána, Nána, Egyházasnána
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség
Külterületi lakott helyei, pusztái 1923-ban: Kistag, Fagyal, Örsi puszták, Plébániatanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tiszai járás
1883–1950. január 31. Tiszafüredi járás
1950. február 1.–1950. május 31. Füzesabonyi járás
1950. június 1.–1983. Hevesi járás
Tenk – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Tenk, Pusztatenk
Közigazgatási jogállása:1947. november 1-jéig Pusztatenk, Erdőtelek külterületi lakott helye, 1947. november 1-jétől kisközség Erdőtelek nagyközséghez beosztva
Járási beosztása:
1947. november 1.–1983. Hevesi járás
1984–1990. Heves város
Tarnazsadány – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Zsadány
Közigazgatási jogállása:1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség
Külterületi lakott helyei, pusztái1923-ban: Cselőháza, Huta, Serház puszták, Zoltán-tanya, Végessy-tanya, Majzik-tanya, Almássy-tanya és Bencze-tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1983 Hevesi járás
1984–1990 Heves város
Tarnaörs – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Tarna-Örs, Örs
Közigazgatási jogállása:1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség
Külterületi lakott helyei, pusztái1923-ban: Miske puszta, Csárda-major, Homok-tanya, Weiszmann-tanya, Antal-tanya, Gyurkó-tanya, Bendó-tanya, Szőke-tanya, Gunics-tanya és Hevér-tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1983. Hevesi járás
1984–1990 Heves város
Tarnaméra – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Tarna-Méra, Méra
Közigazgatási jogállása:1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség
Külterületi lakott helyei, pusztái1923-ban: Pusztafogacs, Vincze-, Puhl- és Majzik-tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1983 Hevesi járás
1984–1990 Heves város
Tarnabod – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Bod
Közigazgatási jogállása:1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség
Külterületi lakott helyei, pusztái1902-ben: Pusztabáb, Csörszárok-tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1983 Hevesi járás
1984–1990 Heves város
Szihalom – Közigazgatási változások
1906 előtti neve: Szihalom
Közigazgatási jogállása:1871 előtt jobbágyfalu, 1871-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái: Káptalan-tanya, Rajner-tanya, Sósrév puszta, Zsóri
Járási beosztása:
1909. Borsod vármegye, Egri járás
1909.–1950. január 31. Borsod-Gömör vármegye, Mezőkövesdi járás
1950. február 1.–1983. Heves megye, Füzesabonyi járás
A Borsod megyéhez tartozó püspöki birtokon a 15. században vámhely volt, ahol a sót szállító szekereknek kellett vámot fizetniük. Az Eger pataknál lévő Sósrév helynév őrzi emlékét.
Poroszló – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Poroszló
Közigazgatási jogállása: 1445-ben oppidum (mezővárosi) jellegű, 1460-ban szintén mezővárosként említették. A későbbiekben úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség. (1941-től 1950-ig hozzá tartozott Újlőrincfalva kisközség.)
Külterületi lakott helyei, pusztái:a 18. században Csapóköz, Magyarád, 1923-ban Kétútköz, Pusztaráboly, Nagyszállás, Magyarád, Császlód, Hordód, Fehér Akla puszták, Kis-tanya, Cigányháti-tanya, Szőkeszéli tanya, Hajdú Imre-tanya, Hajdú Gábor-tanya, Szabó Ferenc-tanya, Szabó János-tanya, Sayhalmi-tanya, Katolikus pap tanya és Református pap tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tiszai járás
1883–1950. január 31. Tiszafüredi járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
1248-ban IV. Béla királytól terület birtokosának, az egri püspöknek adományozta a vám egy részének jogát. 1299-ben rév is működött. 1445-ben tiszai révdíjat és vámot szedett.
A Szűz Mária bencés apátságként is nevezett hely a 13. században hiteles helyként is működött. A 15-16. században királyi sókamarai hivatal volt a községben, mely sóhivatal a 18. században is fennállt.
Pély – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Pély
Közigazgatási jogállása:1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1923-ban: Hatrongyos puszta, Fehér-, Bischitz-, Braun-, Rónai- és Zsigmond-tanya, Akolhát (18. század)
Járási beosztása:
1863–1870 Tiszai járás
1870–1883 Tarnai járás
1883–1983. december 31. Hevesi járás
Nagyút – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Nagy-Út
Közigazgatási jogállása:1946-ig Kál külterületi lakott helye. 1946. július 1-jétől önálló kisközség, mely Kál nagyközséghez lett beosztva.
Járási beosztása:
1946. július 1.–1950. január 31. Egri járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
Mezőtárkány – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Mező-Tárkány, Tárkány, Egyházastárkány, Altárkány, Kápolnástárkány, Középtárkány, Alsótárkány
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1923-ban: Légrády-, Farkas-, Lőrinc-, Kovács-, Németh Béla-, Németh Antal-, Mátyus-, Vámos-, Jacsó-, Bársony-, Barna-, Szalmás- és Méhi-tanya, Útkaparóház, főkáptalani vizimalom
Járási beosztása: 1863–1883 Tarnai járás
1883–1950. január 31. Egri járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
1423-ban Zsigmond király országos vásár megtartására adott jogot, melyre Szent Lőrinc napján (augusztus 10-én) került sor.
Mezőszemere – Közigazgatási változások
1950. augusztus 15. előtti neve: Borsodszemere (1906–1950), Szemere (1906-ig)
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, 1871-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái: Baglyostanya, Szalmástanya
Járási beosztása:
1909 Borsod vármegye, Egri járás
1909–1950. január 31. Borsod vármegye, Mezőkövesdi járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
Kömlő – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Kömlő
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1902-ben: Dézsmakert, Kistanya, Hídvég-tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1983. december 31. Hevesi járás
Kompolt – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Kompolt
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1923-ban: Kisasszonytér-major
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1950. január 31. Egri járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
A 13. században vámszedő hely, 1280-ban V. László király elrendelte, hogy a falun áthaladó utasok és kereskedők vámot kötelesek fizetni, melyet a bencés monostor fenntartására kell fordítani. 1332-ben vásártartási joggal is rendelkezett.
Kisköre – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Kisköre, Köre
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1902-ben: Rákhát puszta, Várfenék puszta, Hadház puszta, Czinge-, Hosszúhát-, Kanyar- és Pap-tanya.
Járási beosztása:
1863–1883 Tiszai járás
1883–1895. július 10. Tiszafüredi járás
1895. július 10.–1983. december 31. Hevesi járás
Kál – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Kaál
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái: Nagyút (1946. július 1-jétől önálló kisközséggé vált)
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1950. január 31. Egri járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
Hevesvezekény – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Vezekény, Puszta-Vezekény
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, nemesi-kuriális község,1871-től 1950-ig kisközség, a Tarnaszentmiklósi körjegyzőséghez tartozott.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1923-ban:Cziner-tanya, Gáspárdy-tanya, Gulyás-tanya, Makay-tanya, Lipovniczky-tanya, Mihály-tanya, Vratarics-tanya, Weisz-tanya és Mlinkó-tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1983. december 31. Hevesi járás
Feldebrő – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Feldebrő, Magyar Debrő, Felső Debrő, Debrő
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái: –
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1950. január 31. Egri járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
Erk – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Tarna-Erk, Erk
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től kisközség, 1874–1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái: –
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1983. december 31. Hevesi járás
Erdőtelek – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Erdő-Telek
Közigazgatási jogállása:1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség.
1847. november 1-jétől a kisközséggé alakult Tenk hozzá lett beosztva.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1923-ban: Pusztatenk, mely 1947. november 1-jétől Tenk néven önálló kisközséggé vált, Felsőtelek, Hanyi-puszta
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1983. december 31. Hevesi járás
Egerfarmos – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Eger-Farmos, Farmos, Farnos
Közigazgatási jogállása:1871 előtt jobbágyfalu, kuriális falu, 1897-től kisközség, a borsodszemerei körjegyzőséghez tartozott, 1898-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái: Fekete-tanya, Prónay-tanya, Szőkepuszta
Az 1812. évi 5. törvénycikkel Borsod vármegyéhez csatolták.
Járási beosztása:
1883–1909 Borsod vármegye, Egri járás
1909–1950. január 31. Borsod vármegye, Mezőkövesdi járás
1950. február 1.–1983. december 31. Heves megye, Füzesabonyi járás
Dormánd – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Dormánd, Dormánháza
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, majorfalu, 1871-től 1924. május 19-ig kisközség, Besenyőtelek nagyközséghez beosztva, 1924. május 20–1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1923-ban: Budahát-tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1950. január 31. Egri járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
Boconád – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Boczonád
Közigazgatási jogállása:1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1935-ben: Alatkapuszta, Dezsőmajor-tanya, Cornélia-tanya, Káli Gábor-tanya, Káli Márton-tanya, Nagy János-tanya, Nagy Mihály-tanya, Lőrinc-tanya, Novák-tanya és Sándor-tanya.
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1983. december 31. Hevesi járás
Besenyőtelek – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Bessenyő, Besenyő
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, majd nemesi-kuriális község, 1871-től 1950-ig nagyközség.
1871-től 1924-ig hozzá tartozott Dormánd kisközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1935-ben: Tepély-puszta, Bársony-, Csatkó Lajos-, Harsányi- és Szalmás János- tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1950 Egri járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
Átány – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Átány
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1923-ban : Pusztaszárazbő, Bárczay-tanya, Harangi-tanya, Mocsáry-tanya, Pappszász György-tanya, Pappszász Lajos tanya, Puky-tanya, Szatmáry-tanya és Vajda-tanya, Coburg-tanya, Dobóczky-tanya, Kálosi-tanya, Mlinkó-tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1983. december 31. Hevesi járás
Aldebrő – Közigazgatási változások
1901 előtti neve: Al-Debrő, Alsó-Debrő, Német Debrő
Közigazgatási jogállása: 1871 előtt jobbágyfalu, zsellér község, 1871-től 1950-ig nagyközség.
Külterületi lakott helyei, pusztái 1923-ban: Balpüspöki puszta, Balpüspöki-csárda, Erzsébettéri-tanya, Cseri erdőőri lak, Csalitanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tarnai járás
1883–1950. január 31. Egri járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás