Etimológia (településnév-eredet)
etimológia (településnév-eredet)
Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A honfoglalás után a Kárpát-medence népessége nyelvileg nem volt egységes, avar (bolgár-török), szláv, finn, ugor, türk (magyar), kabar (kazár-iráni-mohamedán), besenyő (török) nyelvet beszélők lakták. Ennek megfelelően vannak különböző nyelveredetű, típusú és jelentésű helynevek az országban és vizsgált területünkön is.
Heves megyében (egykor Újvár megye, majd Heves- és Külső-Szolnok vármegye) legalább 12 nép vagy népelem települt meg a 9-12. századok között. Ez az alapvonás vizsgált területünkön részben mondható ki. A Tisza-Tarna-Rima mentén a települések neve alapján legalább öt népelem léte mutatható ki névetimológia kapcsán.
Tipikusan magyar település-névadás a ’puszta személynevekből’ származtatható helynevek adása (a középkorban nem valahová, hanem valakihez mentek). Vizsgált területünkön 18 település neve származtatható személynévből, ez a 34 Tisza-Tarna-Rima menti település 53,0 %-a, a megye összterületén ez az arány 51,8 %. Az aránykülönbség elgondolkodtató. Mégpedig amiatt, hogy a megye dél-keleti területét lefedő Tisza-Tarna-Rima mente településeinek névadása nagyobb százalékban tipikusan magyar település-névadású, tehát ’puszta személynévi’. Felvethető, hogy ezen a területen a honfoglalás után nagyobb százalékos arányban telepedhettek le magyar törzsek, nemzetségek?
A szláv névadásúnak minősíthető helynevek nagyobb része a környezet domborzatát, a vizek, a növényzet, a talaj, a növénytakaró stb. sajátosságait rögzíti. A Tisza-Tarna-Rima mentén 4 településről tételezhetünk fel ilyen névadást, ez a vizsgált települések 11,8 %.
Kettő népnévi, kettő kabar törzsnévi helynévtípus képviselteti magát területünkön, 5,9-5,9 %-os aránnyal. Besenyő nemzetségnévi település egy van (2,9 %).
Egy településről nehéz megállapítani névadása eredetét, ez a település Sarud. Itt gondolhatunk ’puszta személynévi, víznévi, és egyéb helynévtípusba (rangjelző) tartozó néveredetre is. A ’puszta személynévi, és a víznévi névadást kizártuk. A települést az egyéb helynévtípus kategóriába soroltuk, itt a šar ’fehér’ rangjelző jelentésű névadásra gondoltunk, melyhez a ’d’ kicsinyítő képző járult. Mindezen teóriának a következő okai vannak: Sarudtól pár km-re dél-délnyugatra Décse (Dédtelek) nevű elpusztult település létezett, mely GÉZA fejedelemről vette a nevét, az ő települése volt. Kisköre alatt a Tisza jobb partján volt Taskony elpusztult település, nevét TAKSONY fejedelemről (Géza apja) vette. Poroszló fejedelmi/királyi udvarhely volt. Ebben a környezetben egy rangjelző település léte, – mely lehetett akár SAROLT fejedelemasszony faluja is, – nem zárható ki. Több történész Sarolthoz kapcsolja a névadást, mely nem állja meg a helyét. Egész Heves megyében nincs női ’puszta személynévi’ névadás a korai századokban, nem kizárt, hogy egy országos vizsgálat is hasonló eredményre jutna. Elsősorban azért, mert a nő a korai időkben nem volt egyenrangú a férfival, szolgának tekintették (még a fejedelmi családokban is!). Létezett egy Nyestefölde (’nyest’ nemes prémű állat) a megyében, Tarnaörstől északra. A Nyírségben egykor létezett ’Asszonyszállás’, mely elnevezés összefoglaló névre utal. Mindenképpen érdekes, hogy Décse mellett feltételezhetünk egy olyan rangjelző települést, mely hipotézisünk szerint lehetett „fejedelmi asszonyok szállása”, akár Sarolt fejedelemasszony szállása, és ez (szintén hipotézis) megismétlődhetett Örs és Nyestefölde esetében. A előbbi fejedelmi, az utóbbi törzsfői szállás melletti ’asszonyszállás’.
A Tisza-Tarna-Rima mente területén lévő települések helynévtípusai:
-puszta személynévi 18 település
-népnévi (Besenyőtelek, Tófalu)
-kabar törzsnévi (Mezőtárkány, Tarnaörs)
-besenyő nemzetségnévi (Hevesvezekény)
-puszta foglalkozásnévi (Kömlő, Poroszló)
-építmény-helynévtípus (Kápolna, Nagyút, Szihalom)
-a helység templomának titulusából származó helynévtípus (Tarnaszentmiklós), a település átnevezett, feltételezhetően eredeti neve nem ez volt
-a környezet domborzati viszonyait, a vizeket, a növényzetet, a talajt, a növénytakarót mutató helynévtípus (Fel-, Aldebrő, Erk ?, Heves ?)
-egyéb (rangjelző) helynévtípus (Sarud)
A Tisza-Tarna-Rima mente települései úgy, mint az ország egyéb települései, elhelyezkedésüket illetően kevéssé tartották meg kontinuitásukat. Van település, amelynek területi folytonosságában/folyamatosságában nem állapítható meg változás. Ám, ezek a települések is nagy valószínűséggel változtatták helyüket, csak erről eddig adat nincs (a középkorban a kimerült földterületeket elhagyták, újat törtek fel, és „költözött” a falu is). A települések területi áthelyeződésének földrajzi, történelmi, társadalmi, birtokviszonyokkal, állami szankciókkal összefüggő, valamint gazdasági okai voltak. Helyváltoztatás sem csak egyszer történhetett egy-egy adott település léte alatt. Ám pl. a korai idők – tatárjárás – alatti településhely-változtatások nem ismertek.
Heves megyében a magyar történeti idők során az összes ismert település száma 298, a mai településszám 127. A települések több mint fele elpusztult, ill. több települést összevontak. Vizsgált területünkön, a 34 település területén plusz 88 elpusztult falu volt, az eddigi ismeretek szerint. A korai magyar történeti időkben jóval nagyobb volt a településsűrűség, mint ma. A települések 1-2 km-re voltak egymástól, viszont a lakosságszámuk ritkán haladta meg a 100-at.
Zaránk – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A falu neve személynévi eredetű, a szláv Zaránd (?), Svaran, Zorán névből ered. A település kora Árpád-kori alapítású (10-11. század). Régi faluhelye feltételezhetően a maitól keletre lévő dombos helyen volt.
Zaránk mai határába Győ (a török korban pusztult el) és Vécsfölde egykori falvak nyúltak be.
Újlőrincfalva – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
1879-től az árvízveszély miatt áttelepült Tiszahalász új neve (eredeti neve Halász volt, mely elnevezés azt jelöli, hogy a település szolgáltató falu volt, az első lakók fejedelmi/királyi halászok voltak). Az eredeti település 10-11. századi lehetett. A Tisza– előtagot a 16. században kapta. Az eredetitől kb. 8 km-re (északnyugatra) lévő új faluhely kijelölésekor – 1879-80 – a szatmári püspökség birtoka volt a falu – püspöke SCHLAUCH LŐRINCZ –, így a püspök személyneve után elnevezett új falunév személynévi eredetűvé vált.
Határban Bágya és Magyarad (török alatt elpusztult falu) egykori falvak léteztek.
Tófalu – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A település szláv (tót) lakosságú volt. A településnévből a 19. század második felétől „kopott le” a népnevet jelentő tót ’t’-je. A falu keletkezési ideje az első írásos megjelenést – 14. század – jóval megelőzheti.
Határában elpusztult települést nem mutattak ki.
Tiszanána – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A település neve személynévi eredetű, a német vagy szláv Nannó, vagy az Ananiás személynévből ered. Településelőzménye Ónána/Pusztanána (a mai falutól kb. 4-6 km-re délre), a 10. században már létezett. A Tisza– előtagot megkülönböztetésképpen kapta a falu, már a 15. században. A 17. század végétől, vagy a 18. század elejétől távolabb költözött a falu a Tiszától az egykor Alpoklos pusztára. 1773-tól alakult ki a mai helyén a mai rendezett település.
Határába Berectelke, Kétpókere, Dédtelek, Vécseszeg, Lovásztelek, Hajóuta, át- vagy benyúlt. Pók, Felpoklosi, Alpoklosi elpusztult falvak a mai faluhatáron belül helyezkedtek el.
Tenk – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Elnevezése a magyar Tenc személynévből származik, jelentése ’tuskó’. A falu feltehető létrejöttének ideje nem állapítható meg, minden bizonnyal a 14. századi első írásos említést megelőzi, akár több száz évvel is.
Határában elpusztult falvat nem mutattak ki.
Tarnazsadány – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Az elnevezés a szláv (cseh) Ždan (’vár, kíván’) személynévből származik, vagy lehet az elnevezés kabar (iráni) méltóságjelölő is. A település feltehetően a 10. században már létezett. A Tarna– előtagot a 20. század elején kapta. A település feltételezhetően 1687 körül elpusztult, akkori helye a mai falun kívüli, az 1732-ben még romokban álló kőtemplom körül volt.
Határába a török alatt elpusztult Tarcsa település nyúlt be területével.
Tarnaszentmiklós – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Győrffy György a magyar középkor jeles kutatója azonosítja Ény elpusztult településsel. Kovács Béla néhai levéltár-igazgató Pély és Tarnaszentmiklós közötti falunak tartja Ényt. Az elnevezés a magyar ín(y), én(y) szóból ered, ’ínség’-et jelent (vagyoni állapot kifejezője). Írásosan 1234-ben említik a települést Tarnaszentmiklós néven. Magyarországon a 13-14. században adják a ’Szent’ elnevezésű települések nagy részének nevét a falu templomának patrociniuma után, de már a 11-12. századoktól is elneveznek, vagy átneveznek településeket e módon. Tarnaszentmiklóst először 1424-ben említik ’Chonkazentthmyklos’ névalakban. A település a 10-13. századok között keletkezhetett. Ha a falu az egykori Ény-el azonos, akkor a mai falutól dél-délnyugatra volt, ha nem, abban az esetben is feltételezhető előző faluhelyének léte.
Határába Hajóuta és Türügy elpusztult falvak területe feltételezhetően benyúlt.
Tarnaörs – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A falu neve a kabar Örs törzsnévből származtatható (vö. er ’férfi, hős’, Őrsúr a honfoglaló magyar vezérek egyike, Anonymus kunnak tartja). A 9. században már létezhetett település-kezdeménye. Korai helye feltehetően a mai falutól 1 km-el keletebbre volt (10. századi sírok két különböző dombtetőről ismertek). A falu 1710-ben kerülhetett a mai helyére. A település neve a Tarna– előtagot a 18. századtól folyóparti elhelyezkedése miatt kapta, megkülönböztető jelzőként. Nem kizárt, hogy pont a falu átköltözése okán.
Határában Varsány, Miske, Demjén elpusztult falvak léteztek, Nyestefölde területével jelentősen benyúlt.
Tarnaméra – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A falu neve eredhet a Miró/Meró német, vagy a cseh Mira személynévből. A település 14. századi első írásos említése ellenére jóval korábbi keletkezésű lehet. A Tarna- előtag a Tarna melletti (ma: Holt-Tarna) fekvése kapcsán került a nevéhez megkülönböztetésként, a 19. század elején.
Határába Vécsfölde és Ányástelek elpusztult falvak területükkel benyúltak.
Tarnabod – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A település neve a magyar Bod(amér) személynévből származik. A település felehetően a 11-12. században keletkezett. A Tarna- előtagot a falun áthaladó folyó kapcsán kapta, a 19. század közepétől.
Határában Báb a török alatt elpusztult falu létezett.
Szihalom – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Nevének eredete a magyar szény ’lombos ágakból épített kunyhó, sátor, szín, lombsátor’ (építmény helynévtípus) lehet, (vö. szën ’faszén’). A 9. század végétől már létezhetett egy településkezdemény (Anonymus).
Határába Keresztesfölde, Izsépfája, Buda, Cinegéd, Csépes, Rekcs, Kacsád benyúltak, Apáti területe a falu határán belül volt.
Sarud – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A település neve mögött több névadási lehetőség is meghúzódik. A Šar-aldi ’fehér menyét’ (női személynév = Sarolt), vagy a Soruh (férfi személynév) is számba jöhet a névadás kapcsán. De az ótörök sár ’mocsár, mocsaras folyó, patak’ köznév is állhat a névadás mögött. Ám Sarud névkörnyezete és feltehető történelmi vonatkozásai miatt a šar ’fehér’ rangjelző helynévadás mellett tesszük le a voksot (ld. Abasár, Fej/hérvár). Feltételezhetően a település 10. századi.
Határába Kétpókere, Dédtelek (Décse), Magyarad (a török alatt pusztult el) egykori falvak benyúltak.
Poroszló – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Elnevezésére több magyarázat van. Származtatják a névadást a Preslav szláv személynévből, ill. a poroszló ’törvényszolga, várszervezet tisztségviselője’ köznévből is, melynek alapján a foglalkozásnévi helynévtípusok közé is besorolhatjuk. Településkezdeménye már a 9. században létezhetett.
Határában Gelmecs (a török alatt pusztult el), Abak, Hegenülés(e), Ráboly elpusztult falvak léteztek.
Pély – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A falu nevét a Pehl besenyő személynévből vette. A település a 10-11. században már létezhetett.
Határába Polgár, Türügy, Saj elpusztult települések benyúltak.
Nagyút – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A falu neve a magyar ’nagyút, országút’ (főforgalmi út, mely legtöbbször hadiút is volt) köznévből ered. Az elnevezés azt jelenti, hogy a település fontos út mentén, vagy közelében helyezkedett el. Ezen utak mentén katonai jellegű útbiztosítás volt (az ezzel kapcsolatos telepítések az magyar államszervezéssel együtt történhettek, a kulcsfontosságú pontokra speciális katonai népcsoportokat telepítettek). A település a 11-12. században már létezhetett. Az első falu középkori templomának romjai és az egykori faluhely a településtől 1 km-re, délre volt, a Tarnóca egykori partján (ma más mederben folyik a patak). A mai falu 1939-40-ben épült mintafaluként.
Határában elpusztult települést ez idáig nem mutatott ki a régészeti- és a történettudomány.
Mezőtárkány – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A község neve a Tárkány kabar törzsnévből ered. A település 10. századi. A Mező- előtag megkülönböztető jelző (ld. Felsőtárkány). E néven a 15. századtól ismeretes.
Határában Endréd, Bodótelek, Mezőharsány, Sej részterületekkel, Középtárkány, Alsótárkány (a török alatt pusztult el), Laskó, Márktelek, Ladány pedig egészében helyezkedett el.
Mezőszemere – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A falu elnevezése a magyar Zemer(e), Zemera személynévből származik, jelentése ’kis termetű’ (vö. a török ’rontó, pusztító’ szóval). A falu 13. századi első írásos említése előtt már létezhetett. A Mező– előtagot a 20 század második felében kapta.
Határába Csépes nevű elpusztult település benyúlt.
Kömlő – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Nevének eredete a magyar ’kémlő, kémlelő’ (hírszerző) köznév. A falu neve alapján a „kémlelés” feladatát a koraközépkorban a hevesi vár körül láthatta el. A település a 10-11. században már létezhetett. A 16. század végéig a régi faluhely a mai falu délnyugati részén, a Nagy-folyás mellett volt. 1770-től épült fel mérnöki tervek alapján az új falu.
Határába Mezőharsány, Berecteleke, Hajóuta elpusztult falvak területükkel benyúltak.
Kompolt – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A falu neve az egykori Komb(p)old(t) német személynévből származik. A település 9-10. századi is lehet.
Részben Kiskompolt (a török alatt pusztult el), egészében Donaháza falvak léteztek határában.
Kisköre – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Nevének eredete a magyar Körű, Kürű személynév (vö. a török kürü, kür ’bátor, merész’ szóval). A település 10-11. századi is lehet. A Kis– megkülönböztető előtag a 17. század elején került a településnévhez (ld. Nagykörü).
Mai határában Szélespókere és Alsámágy elpusztult falvak léteztek, Lovásztelek, Türügy területeikkel átnyúltak.
Kápolna – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Elnevezése a magyar kápolna ’kisebb templom’ köznévből származik (építmény-helynévtípus). A falu egy kápolna köré épült. Keletkezése a 13. századra valószínűsíthető. A település eredetileg a ’Pusztatemplom-part’ nevű határrészen volt, a maitól 1 km-re, keletre. A török kiverését követően 1694 után költöztek a lakosok a mai helyre.
Határában Kiskompolt (a török alatt pusztult el) és Iklad falvak léteztek.
Kál – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A település neve a magyar Kaal személynévből származik (vö. az ótörök qal ’megmaradt’, v. ’öregember’ szóval, Kaal Bulcsú apja volt). Falukezdeménye a 9-10. században már létezett. A középkorban Ó-Kál a Tarna két ága között volt, a mai településtől délnyugatra (községi legelő). Új helyre 1730-40 között költözött a falu.
Határában Iklad és Jánosd elpusztult falvak léteztek.
Hevesvezekény – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Neve besenyő török nemzetségnév (vö. bezäkän ’kis dísz, díszecske’). A település 10. századi. A török hódoltság előtt a mai falutól nyugatra, a Nagytelek nevű határrészen volt az eredeti faluhely. A 18. század elején települt a mai helyére.
Határába Polgár és Petri elpusztult falvak benyúltak.
Heves – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A település névmagyarázatára több verziót ismer a nyelv- és történettudomány. Származhat a Heves magyar személynévből (’heves, hirtelen haragú’ ember, jellemnév). De a település környékén található ’hirtelen felmelegedő föld’ (homoktalaj), vagy héves, hévforrásos hely megnevezés is számításba jöhet a település névadását illetően. A település a 9-10. században már létezhetett. A régi település helye feltételezhetően a maitól 2-4 km-re keletre, az egykori hevesi vár körül, a Hanyi érbe torkolló, ma már nem létező vízfolyás mellett volt (a vár és az egykori település helyéről szerteágazó vélemények vannak, olyanok is melyek nem osztják az iménti megállapítást).
Határába Alatka, Farkasd, Jenőtelek, Mezly, Csász, Bútelek, Endre, Polgár, Kisheves elpusztult falvak voltak, ill. átnyúltak.
Füzesabony – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Neve a besenyő (?) Aba személynévből származik (vö. atya, ’ős’ tiszteleti jelzővel). A település már a 9-10. században létezhetett. A Füzes– előtag, megkülönböztető jelző, a jellemző növényzet alapján.
Határában teljes területével Szikszó elpusztult falu, területük egy részével Keresztesfölde, Izsépfája, Buda, Endréd, Kisbuda egykori falvak helyezkedtek el.
Feldebrő – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Nevének eredete a szláv debra ’vízmosásos mélység, széles, lapos völgy, erdős völgy, üreg’ szóra vezethető vissza. A település a 11. században már létezett. Neve a környezet domborzati viszonyait jelző helynévtípus. Nevezték Magyardebrőnek is. A Feldebrő név Aldebrő 1743-as megalapítása után lett használatos, miután földrajzi elhelyezkedése szerint attól északra volt. Források először 1773-ban említik e néven.
Határában Szentgyörgy és Csal (a török alatt pusztult el), Balpüspöki (?) egykori falvak léteztek.
Erk – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Erk elnevezésének magyarázatára több verzió jöhet számításba. A település neve jöhetett az Erk magyar személynévből (vö. ótörök erk, ’erő, hatalom’ jelentés), de a német Erk személynév is szóba jöhet a település elnevezését illetően. Ezen túlmenően a vidék koraközépkori természetföldrajzi adottsága alapján a mozgásban lévő mocsár az ún. ’erk’ is lehetett a település névadója. A település feltételezett keletkezési idejét akár a 10. századra is tehetjük.
Határába Varsány, Győ (a török időkben pusztult el) és Nyestefölde egykori falvak is benyúltak.
Erdőtelek – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A falu nevének eredete magyar személynévi, egykor az ’erdő’ köznevet magyar személynévként (is) használták. A település feltehetően már a 11. századtól létezett. A –telek utótaggal ellátott neve a 14. századtól ismeretes. A régi faluhely a hagyomány szerint a mai falutól keletre egy óra távolságra Felső Hanyi pusztán volt, azonban valószínűbb az, hogy a Hanyi- ér keleti oldalán volt az egykori település.
Északi határrészén volt Felsőerdőtelek, mely település a török időkben pusztult el.
Egerfarmos – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A falu nevének eredete a Farnos/Farmos/Fornos magyar személynév. Maga a település a 13. század előtt (első írásos említés) keletkezhetett. Az Eger– előtag a falun átfolyó patak neve. Egerfarmosként a település a 18. század végétől ismeretes.
Határában egykor Laskó, Sej, Szőke (a török alatt pusztult el) falvak léteztek, ill. benyúltak.
Dormánd – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
Eredeti neve Bogurbesenyő volt, a településnév a Bogur besenyő (török) személynévből (vö. ótörök qac ’menekül, szökik’ szóval) és a besenyő népnévből származik. Birtokos-váltás kapcsán a 14. században írásosan Durman de Kach Campestri (= Mezőkács) néven említik. 1372-től Dormanhaza, 1549-től már Dorman alakban ismeretes. Az elnevezés a Durman személynévből származik (vö. dur ’áll, feláll, megáll’ jelentéssel). Eredetileg királyi besenyők birtoka lehetett a 11. századtól. A Heves Megyei Levéltár Térképeinek Gyűjteménye T 144. térképén (1759) ’Ó Dormándi telek’ földrajzi név található, mely megnevezés feltételezhetően a korábbi településre utal.
Határába Kisbuda (Püspökbuda) elpusztult település benyúlt.
Boconád – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A falu névmagyarázatát a magyar Booc, Buc személynévből vezethetjük le. A település a 9-10. században már létezhetett. A régi faluhely a jelenlegi falutól kb. 1000 öl (1 öl=1,8-1,9 méter) távolságra, keletre volt, a török pusztítás után került a falu a mai helyére.
Határában Alatka (a török alatt pusztult el), Ányástelek, Farkasd, Besenyő(telek), elpusztult falvak léteztek.
Besenyőtelek – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A település neve magyar elnevezésű népnévi helynévtípus, a falu besenyők szállása (települése) volt, feltehetően a 10-11. századtól. A település neve –telek utótaggal 1902-től használatos (jóllehet 1347-1521 között volt Heves megyében Besenyő(telek) nevű település, de az a mai Boconád és Tarnaméra határában volt. Feltehetően a törökdúlás alatt pusztult el).
A ma is létező Besenyőtelek határában Szőllőstelek, Szőr, Tóttelek, Tepély (a török alatt pusztult el), Folt, Szegény, Mezőizsép elpusztult falvak léteztek.
Átány – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A falu neve az At(t)a magyar személynévből származik, visszavezethető az ótörök ’ata, atya’ tiszteleti jelzőre. A falu feltehetően 10-11. századi.
A Peres nevű elpusztult település a középkorban Átány határába is benyúlt.
Aldebrő – Etimológia, területi kontinuitás, elpusztult falvak
A falu nevének eredete a szláv debra ’vízmosásos mélység, széles, lapos völgy, erdős völgy, üreg’ szóra vezethető vissza. A név a környezet domborzati viszonyait jelző helynévtípus. Aldebrőt 1740-43-ban Grassalkovits Antal alapította, német telepesek betelepítésével – nevezték Németdebrőnek is. Az Al-előtag az eredeti Debrő településhez viszonyított déli fekvését jelöli.
Miután a falu területét a debrői határból szakították ki Szentgyörgy területének egy része, Csal (a török alatt pusztult el) és Balpüspöki elpusztult falvak részterületei érintették a falu határát.