Címer, pecsét
címer, pecsét
címer, pecsét
1792-ben a község pecsétjén kör alakú pajzsban vízszintesen fekvő csoroszlya fölötte ekevas.
A falu mai címere vágott tárcsapajzs. Alsó zöld mezejében vízszintesen fekvő ezüst csoroszlya, felette ekevas, felső márványos kék mezejében arany búzakalász csokor. A pajzs két oldalán a pajzs mázaival megegyező sisaktakaró. A pajzs alatt lebegő márványos barna szalag, melyben ’1992’ évszám. A sisaktakarók arany-kék, ezüst-zöld.
A falu pecsétképe 1775-ben három búzakalász között ekevas, csoroszlya; körirata: Sigilum Sarank Tarna.
Zaránk pecsétje
A falu mai címere álló csücskös talpú tárcsapajzs közepén hullámos ikerpólyával osztott. Felső vörös mezejében ezüst jobbra néző ágaskodó ló, a pólyák közötti zöld mezőben ezüst „1274” évszám. A pajzs alsó mezeje három részre osztott. A jobb oldali zöld mezőben jobb haránt csúcsával felfelé néző arany lebegő ekevas, a bal oldali zöld mezőben bal haránt csúcsával felfelé mutató arany lebegő csoroszlya, középen a pólyáig érő kék ékben három arany lebegő búzakalász.
Zaránk címere
A ló a falu lovas napok programjára utal. A két pólya a Tarnát és a Kis-Tarnát szimbolizálja. A régi címerképek a falu gazdálkodási formáját jelzik.
1697. évi pecsétlenyomatán unicornis (egyszarvú) látható, alatta két hal, csillag, halászó kas, körirata: Signum Pagi de Hasz. Ano 1697.
Újlőrincfalva pecsétje
Az egyszarvú a földbirtokos Fenesy György egri püspök címerállata volt.
A falu címerében megmaradtak a régi pecsét képei, így a pajzs bal oldalán jobbra néző unicornis, tőle jobbra két hal, fölöttük csillag, e fölött halászó kas.
Újlőrincfalva címere
Pecsétje 1699-ből keretbe rajzolt virág, felette fészkében álló gólya, mellette füzér, körirata: Totfalu pe-cseti 1699. Véleményünk szerint pelikán látható a pecsétlenyomaton.
Az 1780-ban vésettben ekevas, mellette egyik oldalon fűszál, másik oldalon három kalász, felettük FP. T. F. betűk.
Mai címere csücskös talpú pajzs kék mezejében zöld halmon egy jobbra néző gólya áll, két oldalán faág, a halom alatt 1352 évszám.
Tófalu címere
A falu 1698. évi pecsétje kör alakú pajzson hal, alatta csoroszlya, az alatt virágkosár; körirata: Sigil. T. Nanien. 1698.
Mai címere vágott háromszögű pajzs. Felső világoskék mezejében két barna lebegő szarvasagancs között egy lebegő arany kereszt, fölötte jobb irányba repülő fehér galamb. A pajzs jobb oldalán, zöld partszakaszon álló zöld lombos fa. A pajzs alsó kék mezejének (Tisza) közepén egy halászcsónak, benne egy evezős emberi alakkal.
A falu pecsétje 1739-ből Szent Mihály arkangyalt ábrázolja jobbján kivont karddal, bal oldalt 1739. évszám, lába alatt a sátán, körirata: Sigilum Zada[en]se.
A falu mai címere fekete szegélyű ezüst pólyával vágott csücskös talpú pajzs. Az alsó vörös mezőben ezüst ekevas, előtte három egymást keresztező arany búzakalász, a pajzs felső mezeje vörössel hasított, jobb kék mezejében egy arany falú, zöld tetejű templomtorony, a baloldali arany mezejében Szent Mihály arkangyal rajza a falu 1739. évi pecsétjéről.
Az 1734. évi pecsétjén középen búzakéve, mellette jobb oldalon a nap, baloldalon a hold, alatta 1734, körirata: Sigil. B. Orci Pagyi Orsiensis.