Játék
Keresés:
Bármelyikre Összesre

Birtoklás-történet

birtoklás-történet

5.04 Tenk – Birtoklástörténet

1546-ban Losonczy István használta a négy jobbágyportát, de 1549-ben a török elpusztította a falut. Egészen a 17. század végéig néptelen is maradt. Erdőtelek pusztája, és a Szentmáriay család birtoka volt. 1694-ben Butler János egri várparancsnok lett a földesura. Az 1720-as évektől a Gellén család lett a másik birtokos. Az 1700-as évek végén mellettük még a Csoma és más birtokosok is megjelentek, így a runyai Soldos család. A Soldosokkal való házasság kapcsán játszanak szerepet Tenk életében a Gyulayak. A 19. század két nagy birtokosa volt még az Elek és a Pap-Szász família. Az 1880-as években Szerelem Alfréd is birtokos volt itt. Pusztatenk utolsó földes urai a pazonyi Elekek voltak 1952-ig

Egészen 1947-ig Erdőtelek pusztája maradt, ekkor újra önálló községgé alakult.

5.04 Tarnaszentmiklós – Birtoklástörténet

1411-ben Kompolti István lett a birtokosa a területnek, majd a Pálóczyak birtokába került. 1527-ben Pálóczy Antal végrendeletében az egri káptalanra hagyta, s annak birtokában is maradt.

1897-ben birtokosok:

Gulyás Lőrinc 150 k.h.
Kellner Bernát, Egri Római Katolikus Káptalan 3417 k.h.
Római Katolikus Egyház 196 k.h.
Mihály Gyula 341 k.h.
Tóth István és társai 271 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Egri Római Katolikus Főkáptalan 2850 k.h.
Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozó
Társulat 105 k.h.
Schrantz Lajosné 249 k.h.
Tarnaszentmiklós község 103 k.h.
Tarnaszentmiklós község zsellérei 118 k.h
Tarnaszentmiklósi Római Katolikus Egyház 186 k.h.

1935-ben a nagyobb földbirtokosok:

Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozó
Társulat 105 k.h.
Mihály István 3 k.h.
Országos Földhitelintézet 2160 k.h.
Schrantz testvérek 250 k.h.
Tarnaszentmiklós község 115 k.h.
Tarnaszentmiklós Községi Legeltetési Társulat 255 k.h.
Tarnaszentmiklós község zsellérei 118 k.h.
Tarnaszentmiklósi Római Katolikus Egyház 337 k.h.

5.04 Kömlő – Birtoklástörténet

1416-ban a lakatlan pusztát Zsigmond király Kompolti Istvánnak adományozta. 1468 és 1478 között a Tarkövi családnak volt itt birtoka, melyet az egri püspöknek zálogosítottak el. 1546-ban Balassa Zsigmond birtoka volt. 1553-ban Tarcsay György használta és zálogba adta Dobó Istvánnak. Fia, Ferenc elzálogosította Rákóczi Zsigmondnak. 1592 és 1707 között a Rákóczi család birtoka maradt. Ekkor egy csere révén az egri püspökség birtokába került. 1805-től a szatmári püspökségé lett.

1897-ben földbirtokos Engel Jakab és a szatmári püspökség.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Kobolák I. János 109 k.h.
Kömlő község 117 k.h.
Kömlő község úrbéresei 279 k.h.
1935-ben a nagyobb birtokosok:
Kobolák I. János 120 k.h.
Kömlő község 246 k.h.
Kömlő Község Legeltetési Társulata 368 k.h.
Kömlő Község Püspöki Legeltetési Társulata 205 k.h.
Kömlői Római Katolikus Egyház 153 k.h.
Országos Földhitelintézet 19 k.h.

5.04 Zaránk – Birtoklástörténet

Kezdetben a Kompolti család volt a birtokosa, tőlük 1522-ben az Országh család örökölte. 1570-ben a Török család szerezte meg, majd 1606-tól a Nyáry családé lett. Ők a 17. század első felében eladták, Mácsay Zsigmond, Jantó István, Györky Ferenc voltak a birtokosok. 1701-ben Almásy János és sógora, Mihályi Deák Pál vette meg. Ettől kezdve az Almásyak és a velük rokon Czóbel, Steösszel, Szeleczky, Gosztonyi családok kezén volt a falu.

Az úrbéri telkek birtokjoga 1771-ben és 1844-ben az Almásy családé volt.

1897-ben Lövei András 117 k.h.

1925-ben a legnagyobb birtokosok:

Papp Ferenc és neje 123 k.h.
Zaránk község 111 k.h.
Zaránk község úrbéresei 141 k.h.

1935-ben a legnagyobb birtokosok:

Görbe Sándor 3 k.h.
Magyar-olasz Bank Rt. 30 k.h.
Országos Földhitelintézet 5 k.h.
Zaránk község 131 k.h.
Zaránk község gazdaközönsége 144 k.h.

5.04 Újlőrincfalva – Birtoklástörténet

Az egri püspökség legrégibb birtokai közé tartozott. 1609-ben kamarai kezelésbe került. 1612-től Móré János és fia István, valamint Török Bálint használta. Pyber püspök 1630 körül visszaszerezte Tiszahalászt a püspökség számára.

1805 után a szatmári püspökség lett a falu földesura.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Kérészy Barna és társai 301 k.h.
Somogyi Pál és társai 936 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 3848 k.h.

1935-ben a nagyobb földbirtokosok:

Kérészy Barna és társai 301 k.h.
Somogyi Pál és társai 937 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 3848 k.h.
Újlőrincfalvi Közbirtokosság 123 k.h.

5.04 Tófalu – Birtoklástörténet

Kezdetben az Aba nemzetségből származó Debrei család birtoka volt. A család kihaltával 1417-ben Kompolti Istváné lett. Birtokosa bűtlensége miatt 1438-ban a Rozgonyi család birtokába került. A 16. század első felében Országh Kristóf birtokolta. Az ő halála után, 1575-től Ungnád Kristóf egri várkapitány zálogbirtoka volt. Özvegye, Losonczy Anna 1590-ben második férjének, Forgách Zsigmondnak adta. 1603-ban, miután Rákóczi Zsigmond megvásárolta a debrői-ónodi uradalmat, Tófalu is Rákóczi-birtok lett. 1670 és 1676 között Rákóczi fejedelem árvái bírták a falu egyik felét, Erdődyné Rákóczi Erzsébet a másik felét. Az ő utód nélküli halálával birtokrészét Rákóczi Ferenc fejedelem és nővére Júlia, Aspremont-Reckheim Ferdinándné vette át. A szabadságharc bukása után az uralkodó elkobozta a fejedelem birtokát, és Althan Mihálynak adományozta. 1730 és 1740 között mind az Aspremont, mind az Althan birtokot megvásárolja Grassalkovich Antal. A család birtokában is maradt egészen 1841-ig. Közben 1776 és 1824 között az Orczy család, 1825 és 1839 között Kaán Sámuel és szitányi Ullmann Móric, 1840 és 1847 között gróf Károlyi György bérelte. A harmadik Grassalkovich Antal halálakor nővérének fia, gróf Forgách János kapta meg a birtokot, de ő 1847-ben eladta az akkori bérlőnek, gróf Károlyi Györgynek.

1897-ben a legnagyobb birtokosok:

Almásy Tasziló, gróf 115 k.h.
Végess Ilona, Almásy Kálmán, gróf 324 k.h.
Bíró Zoltán, Almásy Tasziló, gróf, Zsadány község 254 k.h.
Almásy Tasziló, gróf 1800 k.h.

1925-ben a legnagyobb birtokosok:

Károlyi György, gr.-féle hitbizomány zárgondnoksága 580 k.h.

1935-ben a legnagyobb birtokosok:

Nemzeti Közművelődési Alapítvány 417 k.h.
Tófalu község 161 k.h.
Tófalu Község Legeltetési Társulata 179 k.h.

5.04 Tiszanána – Birtoklástörténet

Már 1261-ben az egri püspökség birtoka volt. A 17. században az egri püspökség birtokait a kamara kezelte, a bevételeket az ónodi és a szendrői végvárak ellátására fordították. A falu ekkor e várak kapitányainak a kezébe került. Így bírta Török János Kocsi György, majd Török fia, Ferenc és Kocsi feleségének új férje, Hoczman Mihály. Birtokos volt Berentei Gábor is.

1805-ben a szatmári püspökség lett a földbirtokos, és 1848-ig az is maradt.

1897-ben a legnagyobb birtokosok:

Domján Jánosné, özv. 104 k.h.
Római Katolikus Egyház 180 k.h.
Református Egyház, Tiszanána község 159 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 4562 k.h.
Vajda Bálint 166 k.h.

1925-ben a legnagyobb birtokosok:

Domján János 108 k.h.
Fabó csoport 282 k.h.
Galambos Dániel örökösei 134 k.h.
Gonda csoport 109 k.h.
Gulyás csoport 221 k.h.
Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza
és Belvízszabályozó Társulat 191 k.h.
Molnár csoport 207 k.h.
Somogyi Pál, Gy. örökösei 110 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 4278 k.h.
Tiszanána község 262 k.h.
Tiszanána Község Közbirtokossága 141 k.h.
Tiszanánai Római Katolikus Egyház 175 k.h.
Tóth Lajos és neje 99 k.h.
Vajda Bálint 115 k.h.
Vajda csoport 134 k.h.
Vajda István 266 k.h.

1935-ben a legnagyobb birtokosok:

Bak Lajos és neje 139 k.h.
Balázsy Istvánné 153 k.h.
Domján János, id. 109 k.h.
Fabó-féle Közbirtokosság 281 k.h.
Gonda-féle Közbirtokosság 108 k.h.
Gulyás-féle Közbirtokosság 221 k.h.
Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza
és Belvízszabályozó Társulat 191 k.h.
Magyar-olasz Bank Rt. 23 k.h.
Molnár-féle Közbirtokosság 207 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 4160 k.h.
Tiszanána község 330 k.h.
Tiszanána Község Közbirtokossága 139 k.h.
Tiszanánai Református Egyház 187 k.h.
Tiszanánai Római Katolikus Egyház 269 k.h.
Vajda Bálint 115 k.h.
Vajda István 140 k.h.
Vajda-féle Közbirtokosság 134 k.h.

5.04 Tarnazsadány – Birtoklástörténet

Kezdetben az Aba nemzetség Csobánka ága volt itt birtokos. Sámuel és Pál, miután Csák Máté oldalán harcoltak Károly Róbert ellen, 1320 után elvesztették birtokaikat. Sámuel birtokait Széchenyi Tamás erdélyi vajda, Pál jószágait Kompolti Imre siroki várnagy kapta. 1339-ben Kompolti elcserélte zsadányi birtokát Széchenyi Tamással. Így a Széchenyieké lett a falu. Később rokonaik, a Salgai család használta, majd meg is kapták. Mintegy száz éven át birtokolták, de hűtlenség miatt Zsigmond király 1434-ben visszavette tőlük, és a Berzeviczy családnak adta zálogba, de a következő évben már a Rozgonyiaknak zálogosította el. Albert király 1438-ban a Rozgonyiaknak is adta.

1519-ben Rozgonyi István veje, Bátori András lett a birtokos. 1546-ban birtokrészt szerzett itt Losonczi István is. 1549-ben több nemes birtokos volt.

A falu negyedrészét 1584-ben Bessenyey Mihály szerezte meg. 1619-ben Bessenyey Gergely mellett birtoka volt Kecskeméti Dávidnak is.

1698-ban Bessenyey Zsigmond – Cselőháza pusztával együtt – eladta Almásy Jánosnak és sógorának, Mihályi Deák Pálnak. Birtokba iktatásuk 1702-ben történt. Ettől kezdve a falu főbirtokosai a zsadányi és törökszentmiklósi Almásyak.

1872-ben gróf Almásy Tasziló 1015 k.h., Nemes János 610, Hellebronth István 260 k.h. szántóval rendelkezett.

1897-ben a legnagyobb birtokosok:

Almásy Tasziló, gróf 115 k.h.
Végess Ilona, Almásy Kálmán, gróf 324 k.h.
Bíró Zoltán, Almásy Tasziló, gróf, Zsadány község 254 k.h.
Almásy Tasziló, gróf 1800 k.h.

1925-ben a legnagyobb birtokosok:

Almásy Kálmán, gróf 1550 k.h.
Básthy Ignác örökösei 264 k.h.
Hirsch Albert 688 k.h.

1935-ben a legnagyobb birtokosok:

Básthy Ignácé, özv. 262 k.h.
Hirsch Albert és neje 408 k.h.
Kassa István és neje 13 k.h.
Müller Bertalanné 849 k.h.
Tarnazsadány község 128 k.h.

5.04 Tarnaörs – Birtoklástörténet

1264-ben az Aba nembeli II. Kompolt nyerte adományul, kinek fiait, Péter és Pált 1291-ben III. András megerősítette. 1325-ben Péter fiai közül az örsi részbirtok I. Istvánnak a birtokába került. A település másik fele Pál utódaié lett: Imre fiától származó unokái, János, Miklós, István és Imre 1348-ban úgy osztoztak, hogy János – a Visontay család őse – nyerte.

1468-ban Kompolti Miklós birtokában volt a település. 1522-ben – a Kompoltiak kihaltával – az Országh családra szállt. 1552-ben Országh Kristóf volt a birtokosa. 1570-ben Országh Borbála férje, enyingi Török Ferenc lett a birtokos. 1606-ban Török Zsuzsanna férjére, Nyáry Pálra szállt a tulajdonjog. 1668-ban Mosik János is birtokos volt itt. 1710-ben a Nyáry-örökös Orczy István a földesúr, aki gyönyörű kastélyt épített Örsön. Báró Orczy Lőrinc, a magyarul verselő poéta itt is lakott, 1789-ben itt is helyezték örök nyugalomra.

1897-ben a legnagyobb birtokosok:

Nagy István, Tarnaörs község, Orczy Szerafinné, özv. báró
119 k.h.
Orczy Cherubin, báró, Orczy Szerafinné, özv. báró 3305 k.h.
Orczy Szerafinné, özv. báró 146 k.h.

1925-ben a legnagyobb birtokosok:

Orczy Szerafinné, özv. báró és társai 1317 k.h.
Kiss Lászlóné, özv. 106 k.h.
Tarnaörs község 175 k.h.

1935-ben a legnagyobb birtokosok:

Bobák József 107 k.h.
Demény János, ifj. 76 k.h.
Fehér Józsefné, özv. 30 k.h.
Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozó Társulat
9 k.h.
Kiss József 106 k.h.
Miskei Legeltetési Társulat 125 k.h.
Orczy Szerafinné, báró örökösei 1631 k.h.
Tarnaörs község 180 k.h.

5.04 Tarnaméra – Birtoklástörténet

A Sánta család volt itt birtokos, de 1472-ben kihalt, s ekkor Mátyás király a Bessenyey családnak adományozta a falut. Ők az egri egyháznak adták tovább. 1546-ban Losonczy István használta. 1550-ben már a töröknek hódolt a falu.

1549 előtt Pusztafogacs is lakott falu volt, de ekkor elpusztult, és többé nem népesült újra. 1642-ben Méra is lakatlan volt. 1647-ben Erdélyi Jánosnak voltak itt birtokrészei, amit özv. Deseő Benedeknétől zálogban bírt, és továbbadta Farkas Jánosnak. 1696-ban is lakatlan volt a falu. Ekkor a Darvas és a Ráday család volt a birtokos, majd eladták Almásy Jánosnak és nejének Deák Juditnak. 1701-ben történt meg az Almásyak birtokba iktatása. Ettől kezdve kétszáz éven át ők voltak a falu főbirtokosai. Mellettük a Hellebronth és Detrik, illetve a Fáy, a Sütő, a Rakovszky család és a Halasyak voltak részbirtokosok. 1857 körül Almásy Mária férje báró Beuts Eduárd volt a főbirtokos.

1897-ben a legnagyobb birtokosok:

Bischitz Artúr, Bollok István 805 k.h.
Ledniczky István 696 k.h.
Schossberger Henrik 2887 k.h.

1925-ben a legnagyobb birtokosok:

Hirsch Albert 586 k.h.
Ledniczky István örökösei 708 k.h.
Pajzs Gyula 732 k.h.

1935-ben a legnagyobb birtokosok:

Hirsch Albert és neje 468 k.h.
Ledniczky Jenő 102 k.h.
Pajzs Gyula örökösei 643 k.h.
Pethes István 150 k.h.

1940-ben a legnagyobb birtokosok:

Hirsch Albert, dr. 467 k.h.
Pajzs Gyuláné, özv. dr. 272 k.h.
Pethes István 215 k.h.
Ledniczky István örökösei töröltettek.

5.04 Tarnabod – Birtoklástörténet

A középkorban a Kompolti család birtoka volt. 1522 után az Országh család birtokolta. 1570-ben Bodnak egy része Országh Borbála révén enyingi Török Ferencé, 1606-ban Nyáry Pálé lett. A másik rész 1600-ban Dersy Ilonáé, első férje Széky Ferenc, majd a második férje, Ujfalussy István is birtokhoz jutott a faluban. 1684-ben a Nyáry örökséget Huszár Imre bírta, míg a másik birtokrész az Almásy családé lett.

A 18. században Nyáry jogon a Hallerek lettek a főbirtokosok, a 19. században pedig az Almásyak.

1844-ben a majorsági és a jobbágyföldek elkülönítésekor az Almásyak 11 jobbágytelek birtokosai voltak, a Fáy nemzetség 5,5 telekkel, gróf Szapáry József és Orczy Károlyné 2,5–2,5 telekkel, a többi 6 közbirtokos pedig 1–1 jobbágytelekkel rendelkezett.

1897-ben a legnagyobb birtokosok:

Péchy Manó gróf örökösei 266 k.h.

1925-ben a legnagyobb birtokos:

Tarnabod Község Legeltető Társulata 136 k.h.

1935-ben a legnagyobb birtokosok:

Kassa István és neje 92 k.h.
Tarnabod község 105 k.h.
Tarnabod község úrbéresei 138 k.h.

5.04 Szihalom – Birtoklástörténet

Az egri püspökség ősi birtoka volt. 1317-ben a falu felét a püspök a káptalannak adta. 1417-ben püspöki vámhelyként említik.

1633-ban úgy egyezett a püspök és a káptalan, hogy Szihalom birtokjoga egyedül a káptalané. A 17. század közepén, Rézmán pasa az egri vár tartozékaként használta a falu határában elterülő ún. Basa-rétet, s ez még száz év múlva is az egri váré volt. 1699-ben puszta volt, határát Buttler János egri várkapitány bérelte.

A Rákóczi szabadságharcot követően másfél évszázadon át az egri káptalan faluja volt.

1897-ben a legnagyobb birtokosok:

Egri Római Katolikus Főkáptalan 1808 k.h.
Reiner Ábrahám örökösei 268 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Egri Római Katolikus Főkáptalan 1828 k.h.
Szihalom község nyomásos gazdaközössége 104 k.h.

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Egri Római Katolikus Főkáptalan 1458 k.h.
Szihalom község 205 k.h.
Szihalom Község Legeltetési Társulata 101 k.h.
Szihalmi Római Katolikus Egyház 214 k.h.

5.04 Sarud – Birtoklástörténet

1327-ig királyi birtok volt. Ekkor egy csere révén Sarud, Hídvég vámhellyel együtt az egri püspök birtoka lett. 1544 után már a töröknek is adózott a falu. 1548-tól az adónak csak egy harmada volt a püspöké, a kétharmad az egri vár fenntartására és a katonaság fenntartására ment. 1596 után Ónod és Szendrő végvárak szükségleteihez járult hozzá a jövedelme. 1671-ben Péntek Benedek és János tiszanánai nemesek használták a határt, valószínű, ez bérlet volt. 1672-ben a falu határának háromnegyed részét Battlik Péter és Gergely, illetve Galambos László, egynegyedét pedig Szuhay Mátyás saját jogon birtokolták. Ők mindannyian rokonok voltak. 1703-ban Telekesy István püspök visszaszerezte a falut. 1804-ben az egri érsekség a szatmári püspökségnek adta át, és maradt is az egyetlen nagybirtokosa a falunak egészen 1945-ig.

1897-ben birtokosok:

Dely József, Sarud község, Sarudi Római Katolikus
Egyház 117 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 17073 k.h.
Római Katolikus Egyház 176 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozó
Társulat 292 k.h.
Sarud község 115 k.h.
Sarud község telkes gazdái 521 k.h
Sarudi Római Katolikus Egyház 179 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 4344 k.h.

1935-ben a nagyobb földbirtokosok:

Gulyás-féle Közbirtokosság 5 k.h.
Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozó
Társulat 291 k.h.
Molnár-féle Közbirtokosság 4 k.h.
Nagysarkadi Legelő Közbirtokosság 400 k.h.
Sarud község 190 k.h.
Sarud Község Legeltetési Társulata 447 k.h.
Sarudi Római Katolikus Egyház 264 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 4098 k.h.
Tiszanána Község Legeltetési Társulata 200 k.h.
Vajda-féle Közbirtokosság 6 k.h.

5.04 Poroszló – Birtoklástörténet

Első ismert birtokosa a Sártivánvecse nemzetség volt. 1299-ben átadták birtokukat a Rátót nembeli Domonkos királyi tárnokmesternek. 1346-ban birtokrészt kapott itt a pécsi püspök is. A 15. század elején a Hanczkófi és a Zsadányi család, 1438-ban pedig a Rozgonyi család is birtokos lett a faluban.

1515-ben birtokrészt kapott itt az egri káptalan. A Rozgonyiak birtokrésze 1524-ben a Báthory család kezébe került. 1552-ben már a Károlyi családnak is volt itt birtoka, de az uralkodó a családtagok hűtlensége miatt 1553-ban Bornemissza Gergelynek, 1560-ban pedig Zárkándi Pál egri várkapitánynak adományozta. A Károlyiak 1574-ben visszaszerezték per útján.

A 17. század elején a Báthory birtokrész Báthory Klára férje, Losonczy Antal, majd Losonczy Klára férje, Homonnay Drugeth Gáspár birtokába került. 1695-ben a falu felét a Homonnay család, egy negyedét Károlyi Sándor, a másik negyedét az egri káptalan bírta. A Homonnay család kihalásával birtoka a kincstárra szállt. Ezt 1697-ben Glöckelsberg Dietrich ezredes vásárolta meg. Özvegyének második férjétől 1730 körül előbb a Szeleczky, majd az Orczy család szerezte meg. A 19. század közepéig a három földesúr – Orczy, Károlyi, egri káptalan – birtokolta a falut.

1897-ben birtokosok:

Kassai Római Katolikus Püspökség, Hajdu Gábor 116 k.h.
Dobos Gábor 129 k.h.
Graefl Károly és Jenő, Egri Római Katolikus
Főkáptalan 8313 k.h.
Hajdu I. Imre, Kassai Római Katolikus Püspökség 223 k.h.
Református Egyház, Egri Római Katolikus
Főkáptalan 146 k.h.
Poroszlói Római Katolikus Egyház, Kassai Római Katolikus
Püspökség, Egri Római Katolikus Főkáptalan 156 k.h.
Korom Márton, Egri Római Katolikus Főkáptalan 129 k.h.
Szabó Gy. Imre 167 k.h.
Zsolczai János 118 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Egri Római Katolikus Főkáptalan 1908 k.h.
Fehéraklai Társaság 638 k.h.
Graefl Andor örök. 1724 k.h.
Graefl Jenő 3520 k.h.
Poroszló község 642 k.h.
Poroszlói földes gazdái 713 k.h.
Poroszlói község zsellérei 444 k.h.
Poroszlói Római Katolikus Egyház 164 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 1790 k.h.
Zsolczai Ferencné, özv. 230 k.h.

1935-ben a nagyobb földbirtokosok:

Angol-magyar Bank 3 k.h.
Básthy Miklós kk. 119 k.h.
Beélik Viktor 157 k.h.
Csapói Közbirtokosság 204 k.h.
Egri Római Katolikus Főkáptalan 1796 k.h.
Fáy Lászlóné 230 k.h.
Fehéraklai Legeltetési Társaság 641 k.h.
Gál János 63 k.h.
Graefl Andor 917 k.h.
Graefl Ilona kk. 166 k.h.
Graefl Jenő örökösei 631 k.h.
Graefl Károly 2854 k.h.
Kálnitzky György 105 k.h.
Keresztes Áron 152 k.h.
Poroszló község 654 k.h.
Poroszlói Földes Társaság 715 k.h.
Poroszlói Földhöz jutottak Közbirtokossága 259 k.h.
Poroszlói Református Egyház 126 k.h.
Poroszlói Római Katolikus Egyház 129 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 1658 k.h.
Szerviczky Györgyné 135 k.h.
Tóth Vince 18 k.h.

Újlőrincfalvai Földhöz Jutottak Legelőbirtokossága 122 k.h.
Újlőrincfalvai Közbirtokosság 20 k.h.
Zsolczai Ferenc 106 k.h.

5.04 Pély – Birtoklástörténet

Királyi várbirtok, a hevesi vár tartozéka volt. 1234-ben II. András az Aba nembeli Demeter királyi főétekfogó mesternek adományozta. Később a Nekcsei család birtoka lett, de hűtlenség miatt Zsigmond 1403-ban Kompolti Istvánnak adta. Másfél évszázadon át a Kompolti család birtokában is maradt. A család fiúágon kihalt, 1522-ben az Országh családra szállt a birtokjog. Országh Kristóf fiú utód nélküli halálával 1570-ben nővére, Borbála és férje, enyingi Török Ferenc lett a birtokos. 1593-ban részbirtokos volt Szécsy Tamás. 1606-tól Török Zsuzsanna férje, Nyáry Pál lett a főbirtokos. A Szécsy-féle birtokrészt Lónyay Anna és férje, hadadi Wesselényi Pál, a Deák és a Fáy család használta. A Wesselényi-rész a kincstárra háramlott, s ennek 1697-ben Glöckelsberg Dietrich János lett új gazdája, aki megvásárolta az uralkodótól. Glöckelsberg fiú utód nélküli halálával ismét a kincstárra szállt. 1717-ben Popovics János Ferenc morva őrgrófé lett. Mellette részbirtokosok volt a Deák, az Almásy a Kalmár, a Fáy és a Csala család. 1740 körül a Nyáry-örökösök per útján visszaszerezték a birtokaikat, s 1741-től Haller Sámuel lett a főbirtokos. Mellette az Orczy, a Radics, a Bernáth, a Sághy család, valamint a Fáy-részt öröklő Dobóczkyak voltak a birtokosok. 1837-ben Szász-Coburg Ferdinánd gothai herceg megvásárolta a Haller-részt. 1860-ban a hercegen kívül báró Puthon, Recsky, Rosenfeld és Bernáth volt a falu földbirtokosa.

1897-ben birtokosok:

Braun Gábor 411 k.h.
Dragony József, ifj. 129 k.h.
Kovács L. Ferenc 114 k.h.
Pádár Ferenc 104 k.h.
Coburg Fülöp herceg 2323 k.h.
Vana Ferenc, Mészáros Geregely 105 k.h.
Löwy Ferenc 475. k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Csomor Sándor és társai 499 k.h.
Dragony Mátyás 128 k.h.
Coburg Fülöp herceg 1755 k.h
Goldstein Jakabné, özv. 1270 k.h.
Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és
Belvízszabályozó Társulat 251 k.h.
Mandics Károlyné, özv. 425 k.h.
Pádár Ferencné 215 k.h.
Pély község 409 k.h.
Pély község nyomásos gazdái 968 k.h.
Pély község zsellérei 237 k.h.
Sebők Albert 105 k.h.
Tóth István 189 k.h.
Tóth István Pál 131 k.h.
Vona B. István és neje 176 k.h.
Vona B. János 152 k.h.

1935-ben a nagyobb földbirtokosok:

Angol-magyar Bank Rt. 15 k.h.
Csomor Sándor és társai 485 k.h.
Dragony Mátyás 119 k.h.
Coburg Fülöp herceg 1669 k.h
Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és
Belvízszabályozó Társulat 252 k.h.
Magyar Általános Hitelbank 46 k.h.
Magyar-olasz Bank 205 k.h.
Mandics Károlyné, özv. 440 k.h.
Országos Földhitelintézet 131 k.h.
Pádár Ferencné, özv. 215 k.h.
Pély község 433 k.h.
Pély Község Legeltetési Társulata 1104 k.h.
Pélyi Római Katolikus Egyház 170 k.h.
Sebők Albert és neje 148 k.h.
Szántó Zsigmond 107 k.h.
Tóth Istók István 189 k.h.
Újfalussy György és neje 39 k.h.
Vona B. István 158 k.h.
Vona B. János, ifj. 143 k.h.
Vona B. Jánosné, özv. 147 k.h.

5.04 Nagyút – Birtoklástörténet

Az Aba nemzetség Csobánka ága birtokolta kezdetekben. 1327 körül – miután a királynak ellenszegültek – Károly Róbert megfosztotta őket birtokaiktól, az elkobzott birtokokat Széchenyi Tamás erdélyi vajdának adományozta.

1603-ban Rákóczi Zsigmond, Eger várkapitánya kapta meg a birtokot. Majd Rákóczi Pál, később unokája Rákóczi Erzsébet örökölte, aki gróf Endrődy György hitvese volt. Így találjuk az 1680-as években a terület birtokosaként Endrődyt. Rákóczi Erzsébet örökös nélküli halálával, 1708-ban II. Rákóczi Ferencre szállt a tulajdonjog. Az uralkodó a szabadságharcot követően gróf Althan Mihály Keresztélynek adományozta 40000 Ft-ért, aki harminc évig birtokolta.

1747-ben báró gyaraki Grassalkovich Antal királyi személynök vásárolta meg a debrői uradalmat, így Nagyút puszta is a birtokába került. Az ő unokája bérbe adta a báró Orczy családnak, akik 1825-ig bérelték. Ekkor 4050 k.h. volt a területe. Ekkortól Kál község bérelte. 1841-ben, a legifjabb Grassalkovich Antal halálával a birtok nagyanyai örökség címén Forgách Antalra szállt. Ő először bérbe adta, majd 1847-ben eladta gróf Károlyi Györgynek. A család birtokában maradt a Kommünig. 1916-ban gróf Károlyi Mihály bérbe adta a területet a Magyar Föld Banknak. A Tanácsköztársaság leverése után Károlyit megfosztották birtokaitól, és így Nagyút a bérlőtől állami gondnokság alá került. 1948-ig állami béruradalomként létezett.

5.04 Mezőtárkány – Birtoklástörténet

1273-ban a farmosi Ictor fia, Tamás Altárkány azon ötödrészét, melyet a Beche-Gergely nemzetséghez tartozó Dénestől szerzett, Chomodor Orbánnak adja el. Ez a terület Urus és Farkas kanonokok birtoka között feküdt, melyet a király adományozott a káptalan eme két tagjának. 1339 és 1481 között a világi birtokrészekből egyre több került az egri káptalan kezébe. A 15. század végén az egész falu a káptalané volt.

1897-ben a legnagyobb birtokosok:

Egri Római Katolikus Főkáptalan 1475 k.h.
Légrády István, Mezőtárkányi Római Katolikus
Egyház 162 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Egri Római Katolikus Főkáptalan 873 k.h.
Mezőtárkány község 206 k.h.
Poczik Pál 118 k.h.

1935-ben a nagyobb birtokosok:

Egri Római Katolikus Főkáptalan 398 k.h.
Mezőtárkány község 233 k.h.
Mezőtárkányi Római Katolikus Egyház 133 k.h.
Poczik Pál 121 k.h.
Szabó Istvánné, özv. 74 k.h.
Szalmás János 68 k.h.

5.04 Mezőszemere – Birtoklástörténet

1286-ban szemerei Tamás fia, Urus örökölt szemerei birtokrészét eladta a lövői Marcellus mesternek. 1323-ban lövei Marcellus fia, Leusták Szemere nevű birtokát az egri káptalanra hagyta. 1435-ben a Liptai családot iktatták be Szemere birtokába. Ennek a családnak a birtokában maradt a falu a 15. és 16. század folyamán is, s nem egyszer szemereinek nevezte magát.

1552-ben elpusztult a falu, s pár évtizedig úgy is maradt. 1580-ban Rudolf király Mocsáry Györgynek és Gergelynek adományozta, de a Liptay család megakadályozta a birtokba iktatást. Végül az 1600-as évek végén sikerült a két családnak megegyeznie fele-fele arányban.

1759-ben Mocsáry Sámuel és Pál eladták Fáy Lászlónak, de a Mocsáryak másik ága 1771-ben perrel visszaszerezte. 1776-ban a falu felét Mocsáryék elzálogosították 32 évre báró Orczy Lőrincnek. Végül csak 1814re sikerült teljesen visszaváltaniuk, ekkor lett újra a Mocsáryaké az egész falu.

1897-ben a legnagyobb birtokosok:

Mocsáry Miklós, Sajossi József 1704 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Borsodszemere község úrbéresei 145 k.h.
Mocsáry Miklós 1190 k.h.

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Borsodszemere Legeltetési Társulata 146 k.h.
Mocsáry Miklós örökösei 952 k.h.

5.04 Kompolt – Birtoklástörténet

Az Aba nemzetség Solymosi ágának ősi birtoka volt. Nagykompolt és Kiskompolt részből állt. Kiskompolt birtokjoga Solymosi László halála után, 1430 körül a királyra háramlott. Zsigmond király Rozgonyi Péter egri püspöknek adományozta, aki az egri prépostság alapításakor a püspökségnek adta. Nagykompolt a Kompolthy család kihaltával, 1526 után az Országh család birtokába került. 1567-ben Országh Kristóftól nővére, Borbála örökölte. 1606-ban Nyáry Pál vette birtokba. Kiskompolt birtokosa továbbra is az egri püspökség maradt. A 18. század elején birtokos volt a Szabó és Tompa család, báró Haller Sámuel. Tőlük fokozatosan szerezte meg Grassalkovich Antal. Több generáción keresztül a család birtokában maradt, és a Debrő-Parádi uradalomhoz tartozott. 1776 és 1824 között az Orczy család, 1825 és 1839 között Kaán Sámuel és szitányi Ullmann Móric, 1840 és 1847 között gróf Károlyi György bérelte. 1841-ben a Grassalkovichok magvaszakadtával az unokaöcs, gróf Forgách János örökölte, de ő 1847-ben eladta gróf Károlyi Györgynek, a bérlőnek. Ezt követően a család birtokában maradt.

1897-ben a legnagyobb földbirtokkal a gróf Károlyi György-féle hitbizomány rendelkezett: 4599 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Károlyi György gr. féle hitbizomány zárgondnoksága 1987 k.h.
Kompolt község 194 k.h.

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Kompolt község 265 k.h.
Kompolti Gazdák Legeltetési Társulata 174 k.h.
Nemzeti Közművelődési Alapítvány 1220 k.h.

5.04 Kisköre – Birtoklástörténet

1486-ban a Rozgonyiak birtoka volt, majd a Pálóczyaké. Miután a család utolsó sarja a mohácsi csatában elesett, 1528-ban Ferdinánd király Choron Andrásnak, Szapolyai János király pedig 1537-ben Werbőczy Istvánnak adományozta. 1539-ben Dobó István és testvére a Pálóczy-javak törvényes örököseiként vette birtokba. Az 1546. évi portális összeírás Báthory-birtoknak mondja, az 1549–1552. évi pedig Jakcsy, illetve köznemesek birtokának. 1593-ban Szécsy Tamás volt itt birtokos. A 17. század elején Rákóczi-birtok lett. Mellette birtokos volt Török Ferenc és Fáy György is. Az elkobzott Rákóczi-birtokrészt 1722-ben Erdődy Gábor egri püspök szerezte meg. 1724-ben a Recsky, 1728-ban a Dékány birtokrészt is megvásárolta. A falu másik felét Barkóczy Ferenc püspök vette meg Aspremontné Rákóczi Júliától. Így lett a falu birtokjoga az egri püspökségé, amely 1805-től az egri egyházmegyéből létrehozott szatmári püspökségé.

1897-ben a szatmári püspökségen kívül jelentősebb földbirtokkal rendelkezett még Csonth Béla, a római katolikus egyház és Kisköre község.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Ambruzs István és társai 159 k.h.
Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozó Társulat 357 k.h.
Kisköre község 209 k.h.
Kisköre község telkes gazdái 238 k.h.
Kisköre község zsellérei 104 k.h.
Kiskörei Római Katolikus Egyház 150 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 4285 k.h.

1935-ben a nagyobb birtokosok:

Ambruzs István és társai 159 k.h.
Farkas L. Antal 102 k.h.
Hagen István 157 k.h.
Hellebronth Gusztáv, vitéz 201 k.h.
Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozó Társulat 358 k.h.
Kisköre község 282 k.h.
Kisköre Község Földnélküliek Legeltetési Társulata 183 k.h.
Kisköre Község Legeltetési Társulata 238 k.h.
Kisköre község zsellérei 314 k.h.
Kiskörei Római Katolikus Egyház 269 k.h.
Szatmári Római Katolikus Püspökség 3214 k.h.
Tiszanána Község Legeltetési Társulata 79 k.h.

5.04 Kápolna – Birtoklástörténet

Kápolna 1430 előtt az Aba nemzetség Solymosi ágának birtokában volt. Solymosi László örökös nélküli halálával birtokai a királyra háramlottak. Zsigmond király ekkor Rozgonyi Péter egri püspöknek adományozta személyes tulajdonául, de ő ezt egy cserével a püspökségnek adta. Ettől kezdve az 1848. évi jobbágyfelszabadításig, illetve az 1859. évi úrbérrendezésig az egri érsekség földesúri tulajdona volt a falu.

A törökök megjelenése után a püspöki birtokok igazgatását az egri vár számtartója, illetve kapitánya végezte. 1552-ben a felvonuló török sereg elpusztította a falut, de lakói egy éven belül visszatértek. A török 1596. évi hadjárata következtében újból menekülniük kellett Kápolna lakóinak. 1598-ban még puszta volt, de 1600 körül az újra benépesült falu már török fennhatóság alatt állt. Török földesurait nem ismerjük. A lakosok a töröknek a hódoltatás jogán, a magyar földesúrnak a tulajdonjog alapján adózott.

Bocskai István erdélyi fejedelem ideiglenesen Tarjányi Demeternek adományozta, akitől 1618-ban került vissza Ugróczi János prépost kezelésébe, aki egy évre Herencsényi István füleki alkapitánynak adta bérbe. Bethlen Gábor királlyá választása után a falu birtokjoga a királyra háramlott, aki azt 1619-ben Perényi Ferencnek adományozta. 1630-ban Dienes egervári prépost megegyezett Pyber János püspökkel, hogy három éven belül visszaadja a falut a püspökség birtokába.

Az 1687. évi visszafoglaló háborúk során elnéptelenedett a falu, 1696 körül települt újra. Földesura továbbra is az egri érsekség maradt.

1897-ben a legnagyobb birtokosok:

Bideskuty Gyula, Kápolnai Római Katolikus Egyház 114 k.h.
Egri Római Katolikus Érsekség 1182 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Egri Római Katolikus Érsekség 1002 k.h.
Kápolna község 118 k.h.
Kápolna község úrbéresei 214 k.h.

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Egri Római Katolikus Érsekség 999 k.h.
Kápolna község 123 k.h.
Kápolnai dűlős gazdák 217 k.h.
Kápolnai Római Katolikus Egyház 129 k.h.

5.04 Kál – Birtoklástörténet

Az Aba nembeli Debreiek birtoka volt, de a falu fele részét 1438-ban a Rozgonyi család kapta meg. A debrői váruradalom tartozéka volt, melynek birtokosa 1493-ban Kanizsay György, 1497-től Drágfy Bertalan erdélyi vajda lett. 1518-ban egy cserével Perényi Imre szerezte meg a debrői uradalmat és Kált. Tőle Perényi Péter örökölte, de 1537-ben Ferdinánd Országh Lászlónak adományozta. Halála után a Perényiek kezelték a birtokot.

1567-ben Országh Kristóf utód nélkül halt meg, majd Perényi Gábor is. Az ekkor már az ónodi váruradalomhoz tartozó birtokok a kincstárra háramlottak. Miksa 16 évre Ungnád Kristóf egri várkapitánynak adta zálogba. 1590-ben Ungnád özvegye, Losonczy Anna második férjének, Forgách Zsigmondnak ajándékozta. 1603-ban cserélt újra gazdát a debrői uradalom. Rákóczi Zsigmond megvásárolta a kincstártól Debrő tartozékait, Losonczy Annának megtérítette a zálogösszeget. Kál települést Rákóczi Zsigmond két fia, Pál és György örökölte. 1708-ban Rákóczi Ferenc fejedelem és nővére Júlia, Aspremont-Reckheim Ferdinándné birtokolta falut.

I. József elkoboztatta II. Rákóczi Ferenc birtokait, és Althan Mihály Keresztélynek adományozta. A birtokjog másik része Rákóczi Júlia férjének, Aspremont kezében maradt 1741-ig, aki 1728 körül zálogba adta birtokrészét Radvánszky Jánosnak. 1741-ben a debrői uradalom Grassalkovich Antal birtokába került, és a száz évig a család birtokában is maradt.

1777-től báró Orczy József bérelte a debrői uradalmat, majd 1805-től báró özvegy Orczy József Berényi Borbála lett a bérlő. 1825 és 1839 között Kaán Sámuel és Ullmann Móric bécsi nagykereskedők bérelték. 1840 és 1847 között gróf Károly György volt a bérlő.

1841-ben – Grassalkovich Antal utód nélküli halálával – nővérének fiára, gróf Forgách Antalra szállott. Ő 1847-ben eladta az uradalmat gróf Károlyi Györgynek, a korábbi bérlőnek örök tulajdonul.

5.04 Hevesvezekény – Birtoklástörténet

A 14. században a Vezekényiek voltak itt birtokosok, és 1526-ig a nemzetség jelen is volt.

1546-ban a Losonczyak birtokolták. 1567-ben pusztává vált. A 17. század első felében lakott hely volt. Ekkortájt a Csanády és a Gombos család birtokolta.

1797-ben a terület egy részét Dőry András és neje, másik részét 1798-ban Nyáry Mihály adta el Körber Fülöp egri prefektus feleségének, Furtiny Dorottya Johannának. Az ő részét két veje, Hász Károly és Szalgháry József örökölte. A Hász családba történt házassággal birtokos lett Nagy Miklós, Csókási János, Vratarics Farkas.

A 19. században újabb birtokos nemesek tűntek fel, így a Makay, a Mlinkó család.

A 20. század első felében a Szinay és a Gáspárdy család játszott jelentős szerepet a falu történetében.

1897-ben birtokosok:

Gáspárdy Géza örökösei 749 k.h.
Lipovniczky Kálmán 294 k.h.
MAKAY FÉLIX, Lukács Albertné 333 k.h.
Mlinkó Pál örökösei 147 k.h.
Mlinkó Róza örökösei 197 k.h.
Cziner Jakab 288 k.h.
Veisz Jónás 211 k.h.
Vratarics Lajos 236 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Gáspárdy Elemér 131 k.h.
Gulyás József 165 k.h.
Gulyás Lőrinc 139 k.h.
Makay Lajos 207 k.h.
Mihály István 477 k.h.
Mlinkó Áron 277 k.h.
Mlinkó Ella 270 k.h.
Szalghári Tibor 257 k.h.
Szinay Béláné, vitéz 232 k.h.

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Fekete Gyuláné 249 k.h.
Gáspárdy Elemér 117 k.h.
Gulyás József 131 k.h.
Gulyás Lőrinc 153 k.h.
Makay Lajos 207 k.h.
Mihály István 406 k.h.
Mlinkó Áron 261 k.h.
Szalghári Tibor 258 k.h.
Szinay Béláné, vitéz 236 k.h.

5.04 Heves – Birtoklástörténet

Az Árpádok korában királyi várbirtok, Hevesújvár királyi vármegye székhelye volt.

1330 körül az Aba nembeli Kompolti Imre birtoka volt. 1348-ban a Kompoltiak mellett a Detki és a Visontai család is részbirtokos volt. 1467-ben a Kompoltiak voltak a birtokosok. 1522-ben Kompolti János és Országh Mihály örökösödési szerződést kötött, mely szerint a Kompolti család kihaltával a birtokjog az Országh családra szállott.

1546-ban birtokos volt itt az Országh-javakat kezelő Losonczy és Perényi is. Az 1580-as végén török véghellyé vált. Papíron 1606-ban Nagyheves bedegi Nyáry Pál birtokába került, Kisheves pedig 1655-ben a Béky család magvaszakadtával Dorogfy István kezébe került. 1698-ban Nyáry-jogon Szunyogh Gáspár és Huszár Imre volt birtokos, a Vesselényi birtokrészt Dietrich Glöcklsberg császári ezredes vásárolta meg az uralkodótól. 1719-ben az ő özvegyének új férje, Popovics János Ferenc morva őrgróf lett a birtokos. A Nyáry örökösök 1740-re szerezték vissza birtokaikat. 1741-ben a főbirtokos Haller Sámuel generális volt, mellette még a Csörgő, az Ürményi, a Nagy, a Herczeg és a Szalatnay család is földesúr volt.

1837–1838-ban a főbirtokos Ferdinánd Szász-Coburg-Gothai herceg volt. Összesen hétközép- és nagybirtokos (Orczy, Haller, gróf Szapáry, Németh, Szepessy, Radics, Brezovay) uralta a települést.

1897-ben földbirtokosok:

Adler Miksa 195 k.h.
Ballai Sándor 306 k.h.
Básthy Ignác 195 k.h.
Bereczky Ferencné, özv. 272 k.h.
Bischitz Dávid 4746 k.h.
Gyöngyösi árvaház 224 k.h.
Bohács Kálmán 193 k.h.
Coburg Ágoston herceg 2843 k.h.
Cziner Ignác, Nánásy Ernő örökösei 211 k.h.
Dobóczky Dezső1129 k.h.
Dobóczky Ignác 580 k.h.
Guba Jószef és társai, Farkas Rudolfné 154 k.h.
Guba Sándor, Szerelem Alfréd-féle alapítvány 132 k.h.
Harangi Imre 105 k.h.
Lajer József és társai, Németh Albertné, özv. 189 k.h.
Lővei József és Majzik Viktorné, özv. 151 k.h.
Okolicsányi Józsefné 349 k.h.
Mihályi Ferenc, Berenti Gergely örökösei 139 k.h.
Fay Györgyné özv. 129 k.h.
Mlinkó Fauszt 220 k.h.
Orosz József és társai, Majzik Viktorné, özv. 165 k.h.
Petheő Géza 230 k.h.
Pethő László, Szirmay István örökösei 213 k.h.
Római Katolikus Egyház, Római Katolikus templom 131 k.h.
Puky Miklós 280 k.h.
Remenyik József 168 k.h.
Egri Római Katolikus Érsekség 402 k.h.
Szirmay István örökösei 307 k.h.
Spitzer Ignác 296 k.h.
Szabados Ferenc és társai, Gyulai Pálné stb. 196 k.h.
Szabó Ignác 118 k.h.
Szabó István és társai, Nánásy Ödön, dr. 406 k.h.
Németh Albert örökösei 940 k.h.

1925-ben nagybirtokosok:

Adler Ferenc és neje 119 k.h.
Básthy Ignác örökösei 260 k.h.
Bazsó Tivadar 269 k.h.
Braun Sándor örökösei 373 k.h.
Czigler Mór 200 k.h.
Dobóczky Dezső 219 k.h.
Egri Római Katolikus Érsekség 405 k.h.
Elek Jánosné 148 k.h.
Fülöp szász coburg gothai herceg 2283 k.h.
Goldstein Lipót 163 k.h.
Gyöngyösi árvaház 221 k.h.
Heves község 224 k.h.
Hevesi római katolikus kórházalap 107 k.h.
Máder Miksáné, özv. 142 k.h.
Mlinkó István 160 k.h.
Mlinkó István, k.k. 171 k.h.
Makra Szőlőtelep Rt. 142 k.h.
Nánássy Mihályné 144 k.h.
Németh Lajos örökösei 788 k.h.
Petheő Géza örökösei 226 k.h.
Polgár Sándor-telep, fajszőlő uradalom Rt. 504 k.h.
Preszler Árminné, özv. 204 k.h.
Remenyik József örökösei 124 k.h.
Szántó Adolf és László 120 k.h.
Vajda Istvánné 125 k.h.

1932-ben nagybirtokosok:

Fülöp szász coburg gothai herceg 2429 k.h.

középbirtokosok:

Újfalussy Györgyné 165 k.h.
Braun Sándor örökösei 709 k.h.
Dobóczky Dezső 302 k.h.
Pazonyi Elek Renée 147 k.h.
Gyöngyösi árvaház 223 k.h.
Heves nagyközség 425 k.h.
Hevesi kórházalap 106 k.h.
Máder Miksa örökösei 146 k.h.
Mlinkó István, ifj.170 k.h.
Németh Lajos 315 k.h.
Gyöngyösi Forgalmi Bank 412 k.h.
Goldstein Lipót 104 k.h.
Vajda István örökösei 121 k.h.

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Adler Ferenc és társai 105 k.h.
Balázs Gábor 145 k.h.
Braun Sándorné, özv. 400 k.h.
Dobóczky Dezső 316 k.h.
Elek Renée 148 k.h.
Fülöp Szász-Coburg Gothai herceg 1885 k.h.
Gyöngyösi árvaház 223 k.h.
Heves község 533 k.h.
Hevesi Római katolikus Egyház 151 k.h.
Hevesi Római Katolikus Kórházalap 107 k.h.
Klár Jenőné 145 k.h.
Krupánszky László és társai 126 k.h.
Máder Miksa örökösei 146 k.h.
Mlinkó István, ifj.170 k.h.
Menyhárt Zsigmond 108 k.h.
Mlinkó István, ifj. 172 k.h.
Nánássy Mihályné, özv. 101 k.h.
Németh Lajos 279 k.h.
Polgár Sándor-telep fajszőlő urad. r.t. 413 k.h.
Újfalussy György és neje 152 k.h.
Vajda Istvánné, özv. 121 k.h.

5.04 Füzesabony – Birtoklástörténet

Az 1546. évi adóösszeírás az egri püspökség birtokaként jegyzi a falut. 1596 után három évtizedre világi birtokosok szedték javait. 1631-ben sikerült Pyber püspöknek visszaváltania a falu birtokjogát. Ekkor a faluhoz tarozó Kisbuda még Buda néven önálló helység volt, ugyancsak az egri püspök birtokában. 1848-ig az egri érsekség (1804-től) földesúri hatóság alá tartozott a település a pusztával egyetemben.

1897-ben birtokosok:

Bocsi István, Kassai Római Katolikus Püspökség 272 k.h.
Gál Márton 103. k.h.
Egri Római Katolikus Érsekség 4111 k.h.
Jankovich Dezsőné 148 k.h.
Veinreich György, Kassai Római Katolikus Püspökség 270 k.h.
Zele Antal, Kassai Római Katolikus Püspökség 224 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Egri Római Katolikus Érsekség 2490 k.h.
Füzesabony község úrbéresei 448 k.h.

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Egri Római Katolikus Érsekség 2036 k.h.
Füzesabony község 175 k.h.
Füzesabonyi Közbirtokosság 428 k.h
MÁV 131 k.h.

5.04 Feldebrő – Birtoklástörténet

A 14. században még az Aba nembeli Debrei család birtoka volt. A magtalan Miklós halála után 1417-ben Zsigmond király engedélyével nánai Kompolti István foglalta el Debrőt. Albert király 1438-ban a falu egyik felét Debrei Imrének, a másik felét Rozgonyi Péter egri püspöknek, Rozgonyi István comesnek és fiának, Jánosnak adta. Imre halálával kihalt a Debrei család, a birtok visszaszállt a Rozgonyi családra. 1493-ban Rozgonyi István eladta a birtokot Kanizsai Györgynek, ám hűtlenségbe esése miatt II. Ulászló 1496-ban Bakócz Tamás egri püspöknek és rokonainak adta. A következő évben egy csere folytán Drágffy Bertalan erdélyi vajda birtokába került. 1518-ban Perényi Imre vette meg. 1537-ben Országh László, hevesi főispán kapta adományba, majd fia, Kristóf vette át. Az ő halála után 1567-ben a királyi kamarára szállt. A kincstár 1575-ben Ungnád Kristóf egri várkapitánynak adta zálogul. Halála után özvegye Forgách Zsigmondnak ajándékozta. 1603-ban Rákóczi Zsigmond egri várkapitány vette meg.

A falu felének birtokosa II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Júlia Aspremont-Reckheim báróné volt. A másik fél birtokosa Rákóczi Erzsébet volt, akinek halála után ezt is a fejedelem és nővére örökölte. II. Rákóczi Ferenc birtokait azonban a kincstár elkobozta, a fejedelem részét az uralkodó gróf Althan Mihálynak adományozta. A falu másik fele továbbra is Rákóczi Júlia és az Aspremont-Reckheim család kezén maradt.

1740-ben báró gyaraki Grassalkovich Antal vásárolta meg a debrői-uradalmat, így Debrő mezőváros is az ő birtokába került. Fia 1776-ban bérbe adta az Orczy családnak. 1825-től 1839-ig Kaán Sámuel és Szitányi Ullmann Móric bécsi kereskedők bérelték a birtokot. A következő bérlő gróf Károlyi György lett 1840-től. 1841-ben utód nélkül hunyt el Grassalkovich III. Antal. Az örökség nővérének fiára, gróf Forgách Antalra szállt. Ő 1847-ben eladta örök tulajdonul gróf Károlyi Györgynek.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Feldebrő község úrbéresei 492 k.h.
Károlyi György gr. féle hitbizomány zárgondnoksága 1668 k.h.

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Feldebrő község 194 k.h.
Feldebrő Község Legeltetési Társulata 609 k.h.
Magyar Királyi Erdészeti Kincstár 184 k.h.
Nemzeti Közművelődési Alapítvány 756 k.h.

5.04 Erk – Birtoklástörténet

1435-ben berzeviczi Pohárnok István volt a falu birtokosa. Az ő halála után, 1460-ban Rozgonyiak nyerték adományba. 1630 és 1686 között Károlyi Mihály, Szerémi György és neje Dorogi Judit volt a birtokos. Ők 1645-ben elzálogosították Szentpétery Istvánnak. A század második felében a Baratnaky család nyert rá birtokjogot.

1737-ben bizonyos birtokrészeket a Tersztyánszky család vásárolt meg, tőlük 1754 után az Orczyakhoz került a birtokjog.

1838-ig újból a Baratnaky-Várkonyi jogon birtokos Blaskovich József és özv. Kállay Péterné Majthényi Lucia volt a birtokos.

1897-ben birtokosok:

Göncző Károly
Gulyás István,
Erk község

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Erk község
Gosztonyi István

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Erk község
Gosztonyi István

5.04 Erdőtelek – Birtoklástörténet

1549-ben Erdőtelek és Hanyi is elpusztult. 1600-ban Erdőtelek puszta birtokosa Sápi Gáspár volt. A puszta egyik részét 1650-ben Gellérffy István nyerte adományként.

1691-ben Buttler János egri várparancsnok vásárolt itt birtokrészeket. Gellérffy Gábor Alsóerdőtelek nevű birtokát pedig zálogba adta Dőry Andrásnak. 1693-ban Buttler megvásárolta ezt a részt is, majd 1695-ben Felső-erdőtelek puszta negyedrészét is. Már 1692-ben megszerezte Szaniszló Istvántól Hanyi pusztát. Buttler János magtalan lévén, 1701-ben örökbe fogadta unokaöccsét, Buttler János Lajost, aki 1714-ben grófi rangot nyert. 1749-től gróf Buttler Gábor volt a földesúr. Fia azonban akkora adósságot halmozott fel, hogy egyik hitelezője, gróf Keglevich Károly lefoglalta Erdőteleket. Ezt követően Buttler országos csődöt hirdetett maga ellen, az erdőtelki birtokot, és Hanyi pusztát is eladta Fáy Bertalan megyei alispánnak. Ezt az adásvételt azonban hatálytalanították, így Fáy csak bérbe vette a birtokot.

1897-ben birtokosok:

Adler Illés, Horváth Anna bárónő 683 k.h.
Elek János 458 k.h.
Hollner Ervin, Gosztonyi István 100 k.h.
Keller Dezső 132 k.h.
Kreutner Rudolfné, özv. báróné 556 k.h.
Pappszász Lajos 1059 k.h.
REMENYIK ISTVÁN, DR. 228. k.h.
Fáy László 998 k.h.
Kovács józsef, dr. 386 k.h.
Végh Péter 174 k.h.
Gyulai Pálné 835 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Benes Antal és neje 546 k.h.
Braun Sándor örökösei 556 k.h.
Csillag Zsigmond 212 k.h.
Elek Renée 459 k.h.
Engel Lajos örökösei 1303 k.h.
Erdőtelek község 218 k.h.
Erdőtelek község úrbéresei 717 k.h.
Kovács József 489 k.h.
Lukács Gyula 110 k.h.
Malatinszky Györgyné 300 k.h.
Papp Jánosné, özv. 173 k.h.
Papszász Lajos 999 k.h.
Ragó Albert 105 k.h.
Remenyik István 228 k.h.
Remenyik Lászlóné, özv. 266 k.h.
Szabó Kálmán 170 k.h.

1932-ben a nagybirtokosok:

Balázs László
Bene György és József
Csillag Zsigmond
Elek János
Engel Pál
Gellért Jenőné
Kovács József, dr.
Malatinszky Györgyné
Mlinkó Zsigmondné, özv.
Papszász Tamás, dr.
Ragó Albert
Remenyik István, dr.
Remenyik Lászlóné, özv.
Szabó Kálmán

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Balázs László 117 k.h.
Benes Antalné, özv. és fiai 784 k.h.
Bercsényi Lászlóné 287 k.h.
Braun Sándorné, özv. 225 k.h.
Csillag Zsigmond 210 k.h.
Engel Pál és társai 947 k.h.
Erdőtelek község 280 k.h.
Erdőtelek Község Legeltetési Társulat 552 k.h.
Gellért Jenőné 123 k.h.
Kovács József 442 k.h.
Malatinszky Györgyné örökösei 300 k.h.
Mlinkó Zsigmondné, özv. 143 k.h.
Papszász Tamás 912 k.h.
Ragó Albert 106 k.h.
Remenyik István 228 k.h.
Remenyik Lászlóné, özv. örökösei 266 k.h.
Szabó Kálmán 174 k.h.
Szeben Pálné 222 k.h.

5.04 Egerfarmos – Birtoklástörténet

A 14. században a Fornosiak voltak a birtokosai. 1405-ben magszakadás miatt a királyra háramlott és előbb borosjenői Bor Pál fia László, majd Rozgonyi Simon és öccse, László nyerte adományul. 1546-ban köznemeseké volt, 1549-ben Báthory Andrásé. Kandó György 1575-ben szerzett itt egy nemesi kúriát, de utódai 1653-ban zálogba adták. A 16. század végén a Barius család volt a birtokosa. Tőle Bosnyák Tamás füleki várnagy szerezte meg 1616. körül. A század végén birtokjoga a kincstárra háramlott. Az uralkodó 1696-ban Pocska Levin királyi tanácsosnak, a felső-magyarországi hadi élelmezési főbiztosnak adományozta. Birtokrésszel rendelkezett a Forgách család is. Az ő részüket a Rákóczi szabadságharc után – hűtlenség miatt – a kincstár elkobozta, majd Szalay Mihályné Polgár Katalinnak és Brezovay Györgynek adományozta. 1731-ben Farmos 2/3-át Kandó Zsigmond és két testvére kapta királyi adományba. 1753-ban a falu azon ¼ részét, amely a Szalay család magvaszakadtával a kincstárra szállt, báró Orczy Lőrinc nyerte el.

1770-ben, az úrbérrendezést megelőzően a Kandó, a Szalay, a Subich és a Németi családok voltak a földesurai. Az 1780-as évek végén a Károlyi család vált a főbirtokossá.

Gróf Szapáry József 1842-ben felesége, Orczy Anna révén vált birtokossá.

1897-ben birtokosok:

Brezovai László 945 k.h.
Samarjai Jánosné 308 k.h.
Reményi Imréné 280 k.h.
Boroviczényi Gyula 385 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Brezovay László 921 k.h.
Egri római katolikus főkáptalan 697 k.h.
Mocsáry Miklós 170 k.h.
Prónay József 349 k.h.

1935-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Egri római katolikus főkáptalan 440 k.h.
Graeffl Jenőé és testvére 854 kh.
Mocsáry Miklós örökösei 133 k.h.
Prónay József 318 k.h.

5.04 Dormánd – Birtoklástörténet

A 15. században a Besenyei és a Dormánházi családok voltak a birtokosai. 1698-ban Bessenyei Zsigmond a falu egy harmadát eladta Sághy Pálnak és Polgár Gergelynek. A 18. század első két évtizedében a falu egyik fele a Sághyaké, a másik fele a Polgároké volt.
1770 körül a falu földesurai a Sághy és – Polgár Gergely özvegyének házassága révén – a Vratarics család voltak.
1840 és 1860 között Sághy Anna férje, gróf Fáy Ágoston, báró Meskó Jakabné Fáy Mária, Vratarics Anna férje Dobóczky István, valamint a Goth, a Szalgháry és a Remenyik család volt a falu birtokosa. 1897-ben földbirtokosok:

Engel Jónás, Zichy Rezsőné, gróf, Sághy L. csődtöm. 1274 k.h.
Kovács Kálmán, Tomanóczi Béla 179 k.h.
Remenyik László 272 k.h.
Czakó József, Mlinkó Zsigmond 136 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Mlinkó D. János 107 k.h.

1935-ben a nagyobb földbirtokosok:

Czakó Károly 85 k.h.
Ragó Fauszt 90 k.h.
Remenyik Lászlóné, özv. örökösei 6 k.h.

5.04 Boconád – Birtoklástörténet

1289-ben az Aba nembeli Demeter fia Leusták birtoka volt. Károly Róbert 1328 előtt Chenyk cseh vitéznek adta, majd 1334-ben – egy cserét követően – István királyi jegyzőnek. 1347-ben is még ő volt a birtokos. 1382 után a Domoszlai családé volt a birtokjog, ennek kihaltával 1418-ban a Rozgonyiaké, 1492-től pedig a Kompoltiaké volt. 1522-ben egy örökösödési szerződés értelmében Országh Lászlóé lett.

1640 körül Gallyas Mátyás volt a birtokosa, 1648-ban osgyáni bakos Gábor szerzett rá adományt. Az 1700-as évek elején az Ivocs család volt a birtokosa. 1715-ben a falu egyik részét báró Szeleczky Márton, a másik részét Almásy János szerezte meg. 1818-ban Szeleczky III. Márton magvaszakadtával özvegye, Gosztonyi Apollónia lett a falu egyik felének birtokosa. Ő végrendeletében testvéreire, Gosztonyi Antalra és Alajosra hagyta.

1897-ben birtokosok:

Gosztonyi Kálmán
Hoffmann Richárdné
Novák István

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokosok:

Gosztonyi Kálmánné, özv.
Hirsch Albert

1935-ben 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok:

Boconád Község
Gosztonyi Andor
Gosztonyi Kálmán
Gosztonyi Sándor
Hirsch Albert és neje

5.04 Besenyőtelek – Birtoklástörténet

IV. László a Besenyő nevű földet, amelyet az örökös nélkül meghalt besenyő Tekme bírt és birtokolt, 1278-ban Batiznak és Batiz fiának, Botondnak adta.

1322-ben Bessenyey István fia, Lőrinc eladta erdőtelki Márk fiának, Márknak Besenyő negyedrészét.

1469-ben Bessenyey Mihály alnádor és Bessenyey János örökösei egyezséget kötöttek a birtokjogra vonatkozóan.

1663-ban a Bessenyeyek zálogba adták Szabó Tamásnak Besenyő és Tepély pusztai birtokuk nagy részét. Visszaváltani azonban nem tudták, így az 1696-ban véglegesen átment Szabóék birtokába. Az 1750-es években a maradék csekély részüket is eladták a Szabó családnak. Besenyő falu és Tepély puszta teljes mértékben a Szabó család tulajdona lett.

1897-ben birtokosok:

Csathó Pál 151 k.h.
Harangi Mátyás 220 k.h.
Makai Viktor 116 k.h.
Szabó István, id. 212 k.h.
Ungár Jakab 104 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokkal rendelkezők:

Besenyőtelek község nyomásos birtokossága 128 k.h.
Csathó Lajosné 142 k.h.
Csathó László 100 k.h.
Czakó Tamás 143 k.h.
Mlinkó Fauszt 299 k.h.
Mlinkó Jenő 188 k.h.
Ragó György 139 k.h.
Szabó Antal 123 k.h.
Szabó Flórián 105 k.h.
Szabó L. János 128 k.h.

1935-ben a nagyobb földbirtokkal rendelkezők:

Besenyőtelek község közbirtokossága 247 k.h.
Besenyőtelek község nyomásos birtokossága 171 k.h.
Csathó János 298 k.h.
Czakó Károly 22 k.h.
Czakó Tamás 174 k.h.
Györky Antal 10 k.h.
Harangi Imre 54 k.h.
Országos Földhitelintézet 239 k.h.
Poczik Pál 8 k.h.
Ragó Albert 45 k.h.
Ragó Fauszt 13 k.h.
Szabó Imréné 106 k.h.
Szabó L. János 133 k.h.
Szalmás János 72 k.h.

5.04 Átány – Birtoklástörténet

A 15. században a Kompolti család birtoka volt, 1522 után az Országh családé. 1570-ben enyingi Török Ferenc, Országh Borbála férje kapta adományként az egész falut. A század végére a falu egyik része Homonnay István zempléni főispán és neje, másik része a Jakcsy család birtokába került. A Jakcsy örökösök javait Szécsényi György, majd fia Tamás kezelte.

Ő 1611-ben visszaszolgáltatta Átányt a Jakcsy örökösöknek. Ezután feldarabolódott a birtok. A főbirtokos Török Ferenc leányának, Zsuzsannának a férje Nyáry Pál lett 1606 és 1620 között. Ezután Nyáry Pál leányának, Borbálának a férje Haller György lett a falu új főbirtokosa. 1699-ban a falu egyharmad részét gróf Glöcklsberg János vásárolta meg és arra adománylevelet is szerzett. Özvegye a birtokot átadta második férjének, Popovics Ferenc morva őrgrófnak. Átány harmadrészének birtokába történő beiktatására 1719-ben került a sor a hiteleshely előtt. A másik három birtokos a Haller, a Fáy és a Vincze család volt.

1740 körül a Nyáry-örökösök visszaperelték ősi birtokukat Popovicséktól, így 1741-től Haller Sámuel lett a főbirtokos. 1836-is ezt a részt a három Haller-lány férje, majd az Orczy család bírta. 1838-ban vásárolta meg Ferdinánd Szász-Coburg-Gothai herceg.

A falu belső telkeit és határát a földesurak osztatlan birtokközösségben bírták, a jobbágyok számára a szántót és a rétet minden évben nyílhúzással sorsolták. A birtokközösséget 1752-ben szüntették meg a Nyáry-birtokosok kérésére.

1897-ben birtokosok:

Bárczay Gyula 452 k.h.
Papszász György örökösei 591 k.h.
Átány köszég, Végh Péterné 145 k.h.
Máder Miksa 376 k.h.
Mocsáry Sándor dr., Szatmári K. Pál 863 k.h.
Meister Sámuelné, özv. 106 k.h.
Mlinkó Zsigmond 260 k.h.
Vajda Sámuelné, özv. 255 k.h.

1925-ben a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokkal rendelkezők:

Átány község 153 k.h.
Átány község gazdaközönsége 754 k.h.
Átány község zsellérei 112 k.h.
Bárczay Elemér 279 k.h.
Bárczay Elemérné 172 k.h.
Bárczay Ida 134 k.h.
Fülöp Szász-Coburg-Gothai herceg 293 k.h.
Gellén Dezső örökösei 235 k.h.
Györky Antal 157 k.h.
Harangi Imre 105 k.h.
Harangi testvérek 135 k.h.
Kállay Rudolfné, özv. 246 k.h.
Mlinkó Zsingmond 183 k.h.
Mlinkó Zsigmondné 215 k.h.
Mocsáry Sándorné 287 k.h.
Papszász Eszter 168 k.h.
Papszász Ida 168 k.h.
Papszász Lajos 193 k.h.
Puky testvérek 280 k.h.
Vajda Istvánné, özv. 139 k.h.

1935-ben a nagyobb földbirtokkal rendelkezők:

Átány község 291 k.h.
Átány község gazdaközönsége 735 k.h.
Átány község zsellérei 111 k.h.
Átány református egyház 279 k.h.
Bárczay Gyula és István 477 k.h.
Fülöp Szász-Coburg-Gothai herceg 276 k.h.
Gellén Dezsőné, özv. 196 k.h.
Györky Antal 225 k.h.
Harangi Imre 105 k.h.
Kállay Rudolfné, özv. 247 k.h.
Mlinkó Zsingmondné, özv. 318 k.h.
Papszász Eszter 168 k.h.
Papszász Ida 182 k.h.
Papszász Tamás 193 k.h.
Puky Miklós és testvére 280 k.h.
Szabó Istvánné, özv. 79 k.h.
Ujfalussy György és neje 20 k.h.

5.04 Aldebrő – Birtoklástörténet

A debrői uradalmat 1740-ben vásárolta meg báró gyaraki Grassalkovich Antal az Aspremont-Reckheim és Althan családoktól. Ő létesítette a falut 1740 és 1743 között az 1549-ben elpusztult Csal és Balpüspöki helyén. Würtembergi és más telepeseknek adott telepítési szerződést. Elrendelte azt is, hogy ezt a határrészt ezután Al-Döbrőnek kell nevezni. Egyúttal Debrőt átkeresztelték Feldebrővé és meghúzták a két falu között a határt. Az új telepesek hat évre kaptak adómentességet. Sohasem alakítottak ki jobbágytelkeket, megmaradt mindig zsellérfalunak.

1741-től 1847-ig a három Grassalkovich Antal volt a debrői uradalom tulajdonosa. Közben 1776-tól az Orczy család bérelte, 1825-től 1839-ig a Kaan Sámuel és Ullmann Móric vette bérbe, végül 1840-től a gróf Károlyi-bérlet időszaka következett. 1847-ben gróf Károlyi György megvásárolta az uradalmat örök tulajdonul Grassalkovich Teréztől.

1897-ben (7685 k.h.) és 1925-ben (2391 k.h.) is a legnagyobb földbirtok tulajdonos a gróf Károlyi-féle hitbizomány volt. 1935-ben a nagyobb földbirtokkal rendelkezők: Aldebrő község (109 k.h.), Aldebrő Község Legeltetési Társulata (152 k.h.), a Magyar Királyi Erdészeti Kincstár (258 k.h.), a Nemzeti Közművelődési Alapítvány (1296 k.h.) volt.