Népi vallásosság
népi vallásosság
Heves – Népi vallásosság
Hevesen a török kiűzése után újjászerveződött a plébánia, újjáépítették a templomot, megindult az egyházi élet. A ma ismert legrégibb hevesi kereszt 1793-ból való, a Felső temetőben egy dombon található. „Nagy kereszt”-nek nevezik, járványban meghaltak emlékére állították. A 19. század első két évtizedében és az 1840-es években a dokumentumok szerint tíz keresztet emeltettek, szinte kizárólag birtokos nemesi családok. A 20. század elején öt kereszt állításáról van adatunk, de a nem datáltak közül, típusjegyeik alapján több is ide sorolható. Jellemzőjük, hogy gazdaközösség és kisbirtokos, illetve földművelő parasztok emeltették hálából. A vallásos építményeknek fontos szerepük volt a helyi búcsúk és a búcsúi zarándoklatok alkalmával is. A körmenet során, a helyiek, vagy a távolból érkező zarándokok a keresztek előtt megálltak, énekeltek és imádkoztak. A hevesi szakrális építményekről és a kapcsolódó szokásokról Gy. Gömöri Ilona tanulmánya ad összefoglalást. /Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Búcsú:
A templom búcsúja június 24-én, Sz. János napján van. Előre készültek rá minden háznál, mert ekkor összegyűltek a rokonok, ismerősök a környező településekről is (Pély, Tenk, Boconád, Jászapáti, Jászszentandrás, stb.) Hevesről minden évben elmentek a mátraverebélyi szentkúthoz, a Hanyi kápolnához a Szt. Anna búcsúba, valamint a fogacsi búcsúba a Szent János kápolnához. A településközponttól távoli vagy külterületi részeken külön búcsút is tartottak. Így az újtelepen az ott lakók egy része a búcsú napjának délutánján körmenetet tartott. Ezt „házhelyi” búcsúnak nevezték. Külön búcsút tartottak a Hevestől 6 km-re lévő Kishercegtagon, az egykori Coburg-uradalom épületeinél is a tanyák lakosai. A búcsút szeptember 12-én, Szűz Mária neve napján tartották a plébános vezetésével, szentmisével. /Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Temető:
Heves temetőinek felekezetenkénti megoszlása híven tükrözi különböző vallású lakóinak a településen belüli helyzetét, számarányát. A római katolikusoknak 3, a reformátusoknak 2 (Ó és Új), az izraelitáknak egy temetőjük volt. /Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Kereszt, Vezekényi úti kereszt (Hevesvezekényre vezető út mellett):
Kőkereszt pléh Krisztussal. A párkány fölött, a kereszt tövében sziklák között koponya látható. Corpusa eredetileg kőből készült, de a II. világháború idején eltűnt. Anyaga mészkő. A kereszt felújítását Slakta István végezte, az új corpus pléhből készült, felette INRI táblát helyezett el.
Felirat: „ANNO 1828”
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Bernáthegyi kereszt:
A Bernáthegy középső dűlőjében, a dombos-lankás terület magasabb részén található. A Boconádon lakó „Lekvár” Szabóék családja építtette. Anyaga riolittufa. A feliratból az évszám maradt meg „1841” A kereszt szára és a kőből faragott Krisztus több darabban letört.
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Bánomi kereszt:
A Kapitányhegy és a Bernáthegy közötti Bánomkert belső szélén, útkereszteződés mellett áll. A keresztet 1841-ben „LISZY JÁNOS TISZTTARTÓSÁGA”állíttatta. Anyaga riolittufa, amely erősen porlad. A kereszt szárai ledőltek, a corpus eltűnt.
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Hablik kereszt:
Heves külterületén, a Gyöngyösre vezető út, valamint az ötödrészi és alatkai utak kereszteződésében áll, Heves és Boconád határán. A boconádi Harangi család emeltette itt lévő földjük végében. Az első világháború idején már állt. A Hablik kereszt elnevezés, a kereszttel átellenben állt Hablik házáról és kocsmájáról ered. Anyaga riolittufa, corpusa fém öntvény.
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Ötödrészi kereszt és harangláb:
Az ötödrészi Harangláb-dűlőben található. A dűlőút a kereszt fölé épített haranglábról kapta nevét. A harangházat 1905-ben a környékbeli „Hevesi szőllők” lakosai közadakozásból állíttatták. Benne 30 kg súlyú kis harangot helyeztek el, mely „mintegy kétszáz hívőnek jelzi a reggeli, déli, és esteli Angyali üdvözletet, és őket munkára hívja.” A kereszt akácfából készült. Szárait felül íves, csipkés szélű, szürkéskékre festett bádoglemez fogja át. Corpusa pléh, melyről a festés csaknem teljesen lekopott.
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Tadrai kereszt:
Heves, Jásszentandrás és Boconád határánál, négyes útkereszteződésnél, egy lakóház előkertjében áll. A kereszt állíttatója a hagyomány szerint a jászszentandrási Félix Gábor volt. Akácfából készült, pléh Krisztussal. Típusa alapján a 19. század első feléből való.
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Templom előtti kereszt:
A római katolikus templom előtt, egy gesztenyefa alatt áll. Anyaga kemény terméskő. A corpus kőből faragott, igényesen kimunkált. Felirata:
„Állíttatta Csepcsányi Mária 1898-ik évben”
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Anna-telepi kereszt:
Heves északnyugati részén, az Anna-telepi dűlőút mellett áll. Szőlősgazdák állíttatták Mezei László földműves, hegybíró vezetésével 1913-ban. Az alapítványi okirat 1916-ban készült. Krisztus és a kereszt tövében álló Szent Anna kőből faragott, közel azonos nagyságúak. Szent Anna –ábrázolás nem szokványos keresztek tövében. Minden bizonnyal azért állíttatták, mert Szent Anna a vallásos nép tudatvilágában a szőlőhegyek védőszentje is volt. Anyaga barnásvöröses andezittufa. Helyreállítása 1998-ban történt az egykori és mai szőlősgazdák kezdeményezésére. Felújítását Bógyi József kőfaragó végezte.
Felirata:
ISTEN
DICSŐSÉGÉRE
ÁLLÍTTATTÁK
AZ ANNA-TELEPI
SZŐLŐSGAZDAHÍVEK
1913
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Rigó-telepi kereszt és harangláb:
A Rigó telep külterületen, Jászszentandrás határához közel, az Anna-telep szomszédságában található, dűlőút mellett, magaslaton. Írásos említése elsőként 1816-ban keletkezett, és a „Rigó-halmi keresztállításról szól. Másodszor 1916-ban Tóth János és neje Kovács Erzsébet földművesek vállalják a „Rigó-telepi” fakereszt gondozását. A kereszt fából készült, rajta pléh corpus. A harangházat a hagyomány szerint a Rigó-telepi gazdák állíttatták. A bronz-ezüst ötvözetű harangot Hajósról hozatták, sajnos néhány éve ellopták.
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Pélyi úti kereszt:
A Pélyre vezető Kossuth Lajos út és a Brassói utcák kereszteződésében áll a város szélén. Ez a terület az államosításig a Hevesi Római Katolikus Egyházközség tulajdona volt, itt kezdődtek a javadalmi földjei. Ezért a keresztet Paptagi keresztnek is nevezik. G. Nagy Lászlóné „egyszerű sorban lévő földműves nő” készíttette 1921-ben. Célja a hagyomány szerint az engesztelés volt, mivel nagy csapás érte, elpusztult minden állata. Csak egyetlen csikó maradt meg, ezért eladta azt is, nem tartott többé állatot. A csikó árát a kereszt felállítására fordította. Krizsán Ignác egri kőfaragó faragta 16 000 korona költséggel. A feszület két oldalán Szűz Mária és János apostol szobra áll Anyaga fehéres színű riolittufa.
Felirata:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE
ÁLLÍTTATTA
NAGY LÁSZLÓNÉ
1921
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Tóth Illés-kereszt:
Pusztacsászon, a főútvonal mellett, lakóház előkertjében áll.Alapytványi okirata és felirata szerint Tóth Illés „szegény viszonyok között élő földműves „ a „Császi út mentén” emeltette. Krizsán Ignác egri kőfaragó készíttette 1000 koronáért. Anyaga mészkő vagy riolittufa fehérre meszelve. A kereszt tövében Szűz Mária szobra áll. Felirata:
HIT REMÉNY SZERETET
VEZESSE A LELKEKET
ISTEN DICSŐSÉGÉRE
ÁLLÍTTATTA
TÓTH ILLÉS ÉS NEJE
SZILÁGYI ERZSÉBET
1922
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Bolyós-kereszt:
Külterületen, a tadrai dűlőút mellett áll. Özv. Bolyós Istvánné Kocsis Borbála állíttatta, aki ugyan jászapáti lakos, de a földje itt volt, így ennek szélén emeltette a keresztet. Célja az engesztelés, mivel fát megölték a cigányok. Anyaga műkő. Felirata:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE
ÁLLÍTTATTA
Özv.
BOLYÓS ISTVÁNNÉ
KOCSIS BORBÁLA
1939 ÉVBEN
ÉN VAGYOK AZ ÚT
AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÉLET
Jan.14.6.
A KERESZTBEN AZ ÜDV
AZ OLTALOM AZ ÖRÖK ÉLET
CSÁK J. JB.
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Újtelepi kereszt:
Az újtelepi templom építésének befejeződésekor, 1996-ban az egyházközség állíttatta a templom mellé. Készítése a régi kereszt megszüntetésével valósult meg. Anyag a tölgyfa. A kereszt szárait íves, fűrészfogas védőlemez fogja át. A corpus a régi keresztről való, fém öntvény. /Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Szent Antal szobor, Május 1. utca:
1940-ben állíttatta Vitkoczi László és neje, Góbor Erzsébet nagy betegségből való gyógyulás emlékére. Anyaga kő, festett. Szent Antal jobb karján a gyermek Jézus fehér ruhában térdepel, kezével a szent vállát fogja. Szent Antal jobb kezében könyvet, baljában liliomot tart.
Felirat:
„ISTEN
DICSŐSÉGÉRE
SZENT ANTAL
TISZTELETÉRE
ÁLLÍTATTA
VITKOCZI LÁSZLÓ
ÉS NEJE
GÓBOR ERZSÉBET
1940”
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Szent Antal szobor, Gyöngyösi út:
1929-ben állítatta Varga László és felesége. Egy hevesi uradalomban voltak cselédek: a férj vincellér, a feleség szakács. Amikor tudtak venni egy kis földet és házhelyet, hálából állíttatták a szobrot. Anyaga kő, melyet időnként olajfestékkel festenek le. Egri kőfaragó mester készítette. Varga Lászlóné (102 évig élt) ablakából a szoborra látott, felé fordulva imádkozott. Szent Antal karján a gyermek Jézussal, könyvvel, liliommal. Felirata:
„ISTEN DICSŐSÉGÉRE
ÁLLÍTATTA
VARGA LÁSZLÓ
1929 AUGST 1”
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Fájdalmas Anya, Mária szobor, Mária és Vértanú utcák sarkán:
Az utcát, egykori dűlőt a Mária-szoborról nevezték el. A helyi köznyelv „Mária”-ként vagy „Fájdalmas Anya”-ként emlegeti. Talapzatának feliratán 1877-es évszám szerepel. 1916-ban özvegy Lengyel Józsefné született Lövey Anna fenntartására 50 korona alapítványt tett, helyéül 6 négyszögöl földet adományozott. A talapzaton álló pillér-törzsből kiinduló oszlop egy ívesre formált kis „házat”, tetőzetet tart, amely a szobor védelmét szolgálja. A kegyszobor anyaga homokkő. A Fájdalmas Anya a halott Jézust tartja térdén. A szobor mintaképe, prototípusa a sasvári Pieta. A katolikusok hite szerint menedéket, jelentett a testi, lelki bajokban szenvedőknek.
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Segítő Szűzanya szobor, Rákóczi u.6.:
1975-ben állíttatta Farkas Antal, elmondása szerint azért, hogy segítse a családot. Készítője Németvölgyi János budapesti szobrászművész. Álló Boldogasszony, jobbján a gyermek Jézussal, aki kezében országalmát tart. Mária bal kezében jogar volt, melyet most a lakásban őriznek. Fején, a fátyol tetején korona van. Mária ünnepeken a szobor körül, nappal és éjszaka is lámpák világítanak.
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Nepomuki Szent János szobor, Római katolikus templom parkja:
A város legrégibb szabadtéri szobra. 1768-ban történt állítás körülményeit az 1813-ban keletkezett fundatiós okiratból tudjuk: „az Hevessi Piatzon Kell József lakostársunk, a melly sz. János Nepomuczénus képet 1768 Esztendőben felállított”. Kultusza a német lakosság körében tűnt fel először. Hevesre az 1720-as évektől több hullámban német, főként téglaégető családok költöztek. A szentet többnyire kereszttel a kezében, sapkájával a fején ábrázolták. A hevesi szobor feje kissé balra billen, jobbjában a feszület, bal kezében a sapkáját tartja. A szobrot 1990-ben restaurálta Szabó Péter restaurátor-művésztanár, majd védelem céljából a templomban helyezték el. Másolatát Szőnyi Endre szobrászművész készítette el, ünnepélyes felavatására 2000. augusztus 20-án került sor.
„1768”
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Szent Fülöp szobor és harangláb Kishercegtag:
A földterület hitbizományi birtok volt, az 1830-as évektől a Coburg-hercegeké. A szobrot és a haranglábat Fülöp Józsiás, Szász Coburg és Gothai herceg állíttatta1941-ben. A szobor és a harangláb közelében több épület is állt: iskola, imaterem, cselédlakások, gazdasági épületek. Ezeket főként az 1920-as évektől kezdve létesítették az uradalom munkásainak ellátására. Mára csupán a szoborfülke látható szobor nélkül, a harangláb harang nélkül.
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Mária szobor fülkében, Heves-Alatka, Bernáthegy út:
Az építményt a Gór család állíttatta házuk elé 1933-ban. Okáról annyit tudunk, hogy a család vallásos „elkötelezett” volt, „az egyik Gór fiú barát lett”. A fülke falazata téglából készült, tetejét betonlap zárja le. A fülkében Szűzanya szobra áll, bal karján a gyermek Jézus ábrázolással.
Feléirat:
„MÁRIÁT DICSÉRNI HÍVEK JÖJJETEK,
MERT Ő FOGJA FIÁT KÉRNI ÉRTETEK.
SZŰZANYA IRÁNTI TISZTELETBŐL
ÁLLÍTOTTÁK
A KÖRNYÉKBELI JÓ HÍVEK
1933
TERVEZTE
GÓR PÁL”
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Szent Antal szobor fülkében, Bernáthegy 7. sz.:
Bakos Lajos állíttatta 1960-ban. A szoborfülke anyaga tégla, bevakolva, meszelve. Tetejét bádoglemez tető védi. A szobor gipszből készült, Szent Antal jobbján a gyermek Jézus, kezében könyv, bal kezében liliom.
/Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Falifülkékben elhelyezett kegyszobrok:
Falifülkékben a család a búcsúkból hazahozott kegyszobrokat állította. Fogadalomból, hálából, oltalom iránti igényből helyezik el a kegyszobrokat a falifülkékbe. A kegytárgyak többsége Mária, de van Jézus és Szent Antal ábrázolás is. Az alábbi házak fülkéiben láthatóak kegyszobrok:
Május 1. u. 122.
A fülke fakeretes, csúcsos végződésű, zöldre festett. Benne a mátraverebélyi- szentkúti búcsúból hozott porcelán Mária szobor, vállain olvasóval. Az 1958-60-as években helyezték el. /Heves, Néprajz, Népi vallásosság/
Május 1. u. 102.
A háborúban ottmaradt férj emlékére, az 1942-43-as években építették be. A fülke oldalai fából vannak, üveges ajtóval zárható. Benne Mária szobor, mellette egy kisebb térdeplő Mária Magdolna van.
József Attila u. 9.
A fülkenyílás kerete puhafa, levehető üvegablaka van. Az 1969-ben épült ház fülkéjében négy kegyszobor áll: Lourdes-i Mária, Szent Antal, térdeplő angyal, és Szent család szobor.
József Attila u. 5.
1974-ben épült ház fakeretes üvegablakos fülkéjében a mátraverebélyi-szentkúti búcsúból hozott Mária szobrot helyezték el.
Ady Endre u. 23.
A 20. század elején épült ház fakeretes üvegablakos fülkéjében a gyermek Jézus gipsz szobra áll.
Dózsa György u. 95.
Az utcai homlokzaton lévő fülkébe, Jézus szíve szobrát a ház építésekor, az 1920-as években helyezték el.
Szent István király u. 32.
A több mint száz éves ház fülkéjében Jézus szíve szobor áll.
Prímás u. 14.
Az 1990-es évek elején félköríves fülkében Szent Antal szobrát helyezték el. A hevesi búcsúban vásárolták. 1990-ben az óriási belvízveszély idején Szent Antal megvédte a házat.
Egri u. 17.
1948-ban fogadalomból és hálából félköríves, üvegablakos falifülkét készítettek. A fülkében Mária szobor áll, mellette két oldalt egy-egy angyalka térdel. A fülkét Mária ünnepeken és mise idején kivilágították. /Heves, Néprajz, Népi vallásosság
Füzesabony – Népi vallásosság
Mária Lányok Társulata:
Máriás lányoknak nevezték magukat azok a fiatalok, akik körmenetben a Mária képet vitték. A Mária lányok társulata 1928. február 2-án alakult, a KALÁSZ mozgalom egyik füzesabonyi csoportjaként. A helyi alapító Pap Irén naplójában az alapítás indokaként az alábbiak állnak:”Az utóbbi években úgy látszott, mintha megfogyatkozott volna a községben a hagyományos Mária tisztelet. Alig akadtak lányok, akik a Szűz Mária képet a körmenetekben vitték volna. Ez érlelte meg az elhatározást, hogy a felnőtt földműves lányok körében egy Mária-társulatot alakítsunk”. Harminc lány tett ünnepélyes keretek között esküt, Dr. Barsy József esperes, plébános felavatta őket, majd megáldotta a kék szalagon lévő háromszög alakú Mária-érmeket, s kiosztotta a szentképekkel együtt a lányok között. Rendszeresen tartottak gyűléseket, ahol Mária énekeket, verseket tanultak, színielőadásokat szerveztek. A Mária Lányok Társulata együttműködött a Szívgárdistákkal és a Mária kongregistákkal. 1939-től a társulatnak zászlója és egyenruhája is volt. Öltözetük fehér-kék magyaros jellegű szoknyából, kötényből, mellényből és blúzból állt, melyet minden ünnepségen viseltek.
Nepomuki Szent János szobor:A templom kertjében áll Nepomuki Szent János késő barokk szobra. 1805 körül készült. A Laskó-patak hídjával szemben, a Rákóczi Ferenc úton állt, innen helyezték át a templomkertbe.
A másik Nepomuki Szent János szobrot az Eger-patak hídjával szemben, külterületen, a füzesabonyi 2/0. számú tulajdoni lapon a 028/2 hrsz. alatt nyilvántartott területen állították, 1810-ben.
Szent Vendel szobor:
Szent Vendel kultusza leginkább a megye déli részén fordul elő, a közeli Jászsággal határos területeken, ahol a legkiemelkedőbb népi emlékeit találjuk. Heves megyében Barkóczy Ferenc egri püspök szorgalmazta tiszteletét. Útszéli szobrai a népies kultikus szobrászat szép példái ezen a vidéken. A szent szobrait települések végén vagy a legelőre vezető út mentén állították.
Füzesabony határában, a régi budapesti műút mellett áll Vendel színezett kőszobra. Kezében pásztorbotot tart, oldalán pásztortáska és vizeskobak függ, s lábainál egy kutya és egy bárány fekszik. A plébániai levelek között nem található a szobor felállítására és felszentelésére vonatkozó kérelem. A helyi hagyomány szerint a szobor megáldása nem történt meg. Talán ezért is nevezik „Barta Vendelnek” a környékbeliek. Talapzatán a következő felírás olvasható:
DICSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS
ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS
SZENT VENDEL TISZTELETÉRE
ÁLLÍTTATTÁK BARTA JÓZSEF ÉS
NEJE KÓRÓDI MÁRIA
AZ ISTEN DICSŐSÉGÉT HIRDETIK
A MAGAS ÉGBOLTOZATOK
1922.
Szihalom – Népi vallásosság
Mária szobor, Hunyadi út:
A Huszár György sósrévi molnár készíttette 1806-ban. A temető déli szögletén állott, a régi országút mentén. A keresztség nélkül elhalt kisdedeket temették köré. Nagyböjtben és Szűz Mária jelesebb ünnepein a hívek kijártak ájtatoskodni. Szombaton és vasárnap, valamint a Mária ünnepek estéin Mária tiszteletére világosságot gyújtottak a szoborra helyezett lámpában.
Ecce Homo (Ime az ember) Templomkert:
1822-ben a Mlinko család állíttatta. Úgy tartották, hogy az alapító, katona korában Olaszországban látott ilyet, és úgy megszerette, hogy itthon elkészíttette másolatát. A ritka szobortípus talapzatára vésett szöveg már nem olvasható. „Szent testednek sebeit /Vérrel buzgó kékeit/ Aki látja és nem sír, Élő hittel az nem bír.”
Szent Vendel szobor:
Szent Vendel szobra Szihalom határában a mezőkövesdi-füzesabonyi országút mentén állt. Szent Vendel dűlőt a dűlő elején levő szoborról nevezték el. A szobor ma már nem látható. Kotán Pál ajándékozta a falunak 1910-ben. Zombory Béla szihalmi alesperes-plébános Kotán Pált egyházuk jótevőjének nevezi, mivel már korábban misealapítványokkal több koronát áldozott ájtatos célokra. A szobrot a híres szomolyai kőfaragó, Szalóki István faragta. Valószínű, hogy a háború során megsérült, így az 1950-es évek elején Lakatos Imre szihalmi kőfaragó a korábbi szobor mintájára újabb Vendel szobrot faragott (Lakatos Imre Egerben Ivánszky kőfaragónál tanult). Az általa faragott szobor fényképét Viga Gyula: Kőmunkák egy bükkalji faluban közléséből isme
Átány – Népi vallásosság
Heves megyén belül kisebbségben élő reformátusság az Eger-völgyi Egyházmegyéhez tartozik. Református közösségeik az Alföld északi peremén (Poroszló, Újlőrincfalva, Tiszanána, Átány, Heves), Egerben és környékén (Noszvaj, Andornaktálya, Maklár, Füzesabony), valamint a Bükk lábánál (Szilvásvárad, Nagyvisnyó) helyezkednek el.
Ünnepi istentisztelet:
Vasárnap, a templomba készülő emberek ünneplő ruhát öltenek. A lányok a templomkertben csoportosulnak, korosztályok szerint több karikában. A legények gyülekezőhelye a községháza előtti térség. Az iskolások az iskolában gyűlnek össze, a községi elöljáróság a községháza tanácstermében. A presbiterek a lelkészlak tanácstermében, a tisztséget nem viselő házas férfiak megállnak a templom körül pár szót váltani. Az idősebb férfiak és az asszonyok rögtön belépnek a templomba, helyükre mennek, éneket kezdenek. Az istentisztelet kezdetére hosszasan harangoznak három „vers”-ben. Az elsőre a tanítók vezetésével az iskolások, a második versre a kint várakozók, a lányok, legények, majd emberek csapata vonul be. A harmadik vers alatt már csak az elkésettek érkeznek. A harangozás végeztével a községi bíró vezetésével bevonul az elöljáróság s bejön a lelkipásztor és a presbitérium. A templomban nem, kor, családi állapot szerint külön ülnek. A férfiak helye a földszinten a jobboldali padokban, a kistemplomban, valamint a karzatokon van.
Az úrvacsorára osztásra a vallásos átányiak az előtte való héten már készülnek. Kerülik a perpatvart, káromkodást, hangos szót, ha mégis ilyenbe keverednének, nem állhatnak az úrasztalához.
Református gyülekezetek úrasztali edényei:
Adományozások révén kerültek a gyülekezetek tulajdonába. A főúri családok voltak a kelyhek, patenák, úrasztali terítők fő adományozói, a paraszti családok úrasztali kendőt, terítőt, cserépedényt ajánlottak fel az egyház részére. Átányon a helyi birtokos nemesi családok szinte kötelességüknek érezték az úrasztali tárgyak adományozását. A 19. század első évtizedeitől megjelentek úrasztali tárgyaink közt a feliratos porcelán vagy keménycserép korsók és kancsók. Legszebb darabjai a telkibányai és hollóházi gyárak termékei. Közös jellemzőjük, hogy feltüntették rajtuk az adományozó és az egyházközség nevét és a dátumot. (fotó: Úrasztali kancsó, 1902. Átány. Fotó: Lónyai Györgyné PB114206)
Az úrasztali felszerelések közé tartoznak a többnyire magyar mesterek által készített, jellegzetes magyar motívumokat ábrázoló ötvösművek és ónedények is. Figyelemreméltók az átányi gyülekezet reneszánsz elemekkel díszített úrvacsorapoharai és kenyérosztó tányérjai. (fotó: Úrvacsorai pohár. Átány. Református gyülekezet. Fotó: Lónyai Györgyné Pb144389)
Aldebrő – Népi vallásosság
Az első templomot Grassalkovich földesúr 1760-ban építtette a Szentlélek tiszteletére. A hívek leányegyházként a feldebrői plébános lelki gondozása alá tartoztak. A 19. század a nemzetiségek asszimilációjának az időszaka volt Heves megyében is. A század első évtizedeiben az aldebrői plébánián magyar és német volt az a nyelv, amelyen a prédikációkat tartották. A temetőben sok volt a német nyelvű síremlék, az 1970-es években már nem használták. A vallásosság a térség parasztházain is tükröződött. A katolikusok lakta ház külső szférájában kovácsoltvas, kereszt alakú oromdíszek jelentek meg. A kereszt a lakóház védelmét a bajelhárítást jelképezte.
A szobrok és keresztek állítása a hívek vallási érzületének tárgyakban megtestesülő kifejezése. Ezek létrehozására engedélyt kellett kérni a püspöktől, aki ezt csak akkor adta meg, ha a kérelmező pénz-vagy ingatlan alapítványt tett, melynek hasznából ezek gondozását és karbantartását biztosítani lehetett. Ha ilyen alapítványt nem tettek, akkor a faluközösség is magára vállalhatta ezt a feladatot.
Szent Vendel szobor
Az aldebrői templomtéren saját nevük védőszentje tiszteletére emeltette a szent szobrát Snejder Vendel és Sönperger Vendel 1913-ban. Felirata: Az Isten dicsőségére állíttatták SNEJDER VENDEL ÉS SÖNPERGER VENDEL 1913. Színesre festett alakját pásztoröltözékben, köpenyben, vállán tarisznyával, imára kulcsolt kezeivel kalapját melléhez szorítva, juhászkampóra támaszkodva, lába mellett báránnyal ábrázolta a szobrász. Aldebrőn a Vendel tisztelet meglétét a sváb bevándorlók hatásának tulajdoníthatjuk, akik magukkal hozták szent Vendel kultuszát és új lakóhelyükön is terjesztették. Az 1760-ban épített római katolikus templom falán is megjelent Szent Vendel ábrázolása. Harangját Szent Vendel tiszteletére szentelték 1791-ben. Heves megyében Barkóczy Ferenc egri püspök is szorgalmazta tiszteletét. A pásztortársadalom, főképpen a juhászok jeles napja volt Vendel napja, október 20. Szent Vendelt a pásztorok és a mezei gazdák, a majorságok és az állattartás védőszentjeként tisztelték. Dögvész és mindenfajta állatbetegség esetén hozzá fordultak segítségért. Népies szobrait az állatokat megtizedelő járványoktól való védelem miatt, vagy a jószágvész megszűnéséért hálából állították.
Szent Donát szobor (1998)
Dónát szobornak nevezték. 1945-ben szétlőtték, csak a darabjai maradtak meg. Ezen a területen termett a híres hárslevelű. Oltalom iránti igényből állíttatták, hogy közbenjárásával óvja meg a szőlőtermést a jégesőtől.
Lourdesi Mária
Felirata: Isten dicsőségére állíttatta Szicili András és neje Lipkovics Margit 1909
Oldalán: A Szűzanya segít, köszönjük
Bárki légy ki erre mégy szívből mond üdvözlégy Mária
Szent Antal (1846)
Aldebrőn voltak a Ferences rendek pártfogói a Harmad rendiek (Szent Ferenc Harmadrendjének Társulata, Confraternitas Tertiarii Sancti Francisci). A társaság tagjai állíttatták a szobrot. Eszterházy Károly püspöksége idején az egyházmegyében a vallásos társulatok között már megjelennek a Harmadrendiek. Egyes települések kisebb-nagyobb világi közösségeinek önkéntes szerveződései voltak, céljuk egyrészt a hitélet elmélyítése, a liturgia ünnepélyesebbé tétele, másrészt a felebaráti szeretet gyakorlása a tagok rendszeres jócselekedetei által. A confraternitások általában a nagyobb létszámú egyházközségekben és ott alakultak meg, ahol elérhető közelségben ferences konventek voltak. Az aldebrői társulatot a gyöngyösi ferencesek irányíthatták. A társaság vagy társulat tagjainak adományaiból oltárok alapítását és gondozását vállalta, testületileg vettek részt a különböző vallásgyakorlatokon, anyagi segítséget és emberi vigasztalást nyújtottak szegény és beteg tagjaiknak.
Kőkereszt
Helyi megnevezése: „Feszölet”, a 20. század elejéről való, falu végén áll, Marcz Mihály volt az állíttatója
Nepomuki Szent János szobor
Heves megyében sok hídon volt látható az a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely Nepomuki Szent János papot ábrázolja. A hidak szentje s a gyónási titok vértanúja. 1812. évi Canonica Visitatio említi.
Felirata: Joseph Bour 1800
Magyalos parti Mária
Aldebrőn, lakott területen kívül a szőlőkbe vezető út mentén áll magas oszlopon az Immaculata szobor. Körül kerítve, restaurálva. Az állíttatás előzményeiről a faluban a következő történet él. A szobor környékén volt egy forrás, ahová a község disznónyáját hajtották inni. Velük volt egy dadogós bojtárgyerek, akinek deleltetés közben megjelent Mária. A jelenés azt mondta neki, hogy szépen, csendesen fogjon hozzá a beszédhez és ennek köszönhetően tanult meg rendesen beszélni a gyerek. Elképzelhető, hogy a történet kialakulásában szerepet játszott, hogy a talapzat felirata talán hosszú időn keresztül nem volt olvasható. Eszerint Mathias Poder állította a szobrot a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária tiszteletére. Felirata:
„MATIAS PODER
DEN4
MAFCI
1798.”
Valószínű, hogy a szövegbe a restaurálás során került néhány, az értelmezést megnehezítő, hiba. Az eredeti felirat valószínűleg ez lehetett: Matias Poder die 4 marci 1798. Ezen értelmezés szerint a véset az állíttató nevén kívül az állíttatás megközelítően pontos dátumát jelölte meg. Az állíttató 1753-ban született Ülmützben és 68 éves korában 1821 január 10-én hunyt el Aldebrőn, szentségekkel megerősítve. Az 1812. évi Canonica Visitatio, a Nepomuki Szent János szobrával együtt, már említi és fenntartási alapról is tud. A szobrot főleg októberben és májusban látogatták a hívők és itt végezték a rózsafűzért és a litániát. Újabban ma is kijönnek ide május utolsó vasárnapján. A szobor talapzatának oldalára erősített márványtábla őrzi a felújító nevét és indítékát: „Máriának hálából Pápainé”.