Irodalom
irodalom
Irodalom
Az adatgyűjtés során két irányból közelítettük meg a szépirodalmi vonatkozásokat.
Az elsődleges az volt, hogy az adott településen született-e, élt-e híres író vagy költő. Ehhez a szemponthoz tartozott az is, hogy járt-e ott híres író, költő. Ezen a ponton figyelembe kellett venni azt is, hogy ezt mivel tudom alátámasztani. Még mindig ehhez az irányhoz tartozott az is, hogy az írók vagy költők említik-e ezeket a településeket a műveikben, szerepel-e bármelyik regényben vagy versben, illetve cikkben.
A kutatás során a másik irányból is megvizsgáltuk a településeket. Azt kerestük, hogy a helyiek között kinek jelent meg szépirodalmi könyve, kötete. Lehetett az verses gyűjtemény, novelláskötet vagy nagyregény.
Mindkét irányú kutatásban a legfontosabb szempont az volt, hogy a gyűjtött adat szépirodalmi legyen. Ezért jelen témába nem fért bele, hogy néprajzi vonatkozású irodalmi műveket is idesoroljak, mert azok a néprajzi témához tartoznak.
Kápolna – Irodalom
KRÚDY GYULA
A Károlyi Mihály-féle földosztásnak emlékhelyet állítottak, a kápolnai csata emlékműve mellé. A helyszín kiválasztása tudatosan és célzatosan történt. Az 1969. február 23-án felavatott földosztási emlékmű az 1919. február 23-i eseménynek állított emléket. Az esemény résztvevője volt KRÚDY GYULA is, aki így számolt be a történtekről, riportjában:
Károlyi Mihály ott áll a síkság közepén, amely a nagy magyar Alföldet határolja: a kápolnai csatamezőn, és onnan beszél az országhoz. Ott állnak félkörben az emelvény alatt, beláthatatlanul sokan. A szemem nem győzi sorra venni őket.
Károlyi így beszélt a néphez: Évszázados igazságtalanságot jöttünk jóvátenni. Alapkövét rakjuk le most annak a demokratikus birtokreformnak, melyet a nép akaratából alakult kormány készített a nép számára. Ez a nap egyúttal ünnepe az új Magyarországnak, mert a feudális Magyarország utolsó maradványait temetjük el. Magyarországon azé lesz a föld, aki dolgozik. Az ünnepség résztvevői a honvédemlék mellett emelt földosztó emlékhalomhoz vonultak, melyet a Károlyi-féle debrő-parádi uradalomból és máshonnan kocsival hordtak, és Károlyi a jelképes földosztó cölöpöt a halom tetejére verte, és azt kiáltotta: A föld a népé, és azé is marad!
Kál – Irodalom
GÁRDONYI GÉZA
A helyi temetőben nyugszik Gárdonyi Géza édesapja, Ziegler Sándor Mihály lakatosmester, gépész, aki az 1848-as szabadságharc idején a bécsi halálfejes légió hadnagya volt, és a fegyvertárakat irányította. Mozgalmas élete végén, már betegen került családjával Kálba. 1878 nyarától 1879. október 5-ig, haláláig lakott az akkor 130-as számú házban (ma: Fő út alsó 17.) Ekkor Gárdonyi Géza 15-16 éves, és az egri érseki tanítóképző növendéke. Nyaranta hazalátogatott az édesapjához Kálba. Apja sírjára később egy piramis alakú márvány síremléket állíttatott, s írt is a sírjára.
Tiszanána – Irodalom
GULYÁS IMRE
Tiszanánán született 1945. március 30-án. Gyermekkorában szeretett sokat olvasni, legmeghatározóbb olvasmányélményei az Egri csillagok és Arany János Toldija. Ez utóbbinak a prózai változatát olvasta, és akkor ismerte fel, hogy az ő világa mindenképpen a prózai műnem. Valamint Tiszanánára emlékeztette a Toldi helyszíne és Miklós. Az olvasás iránti szenvedélyét az édesanyjától tanulta és örökölte. Első verseit viszonylag korán írta, ezekre csak mint játékokra gondol vissza. Az igazi nagy hatást Eger és a Dobó István Gimnázium tette. Az egyetemi éveit Debrecenben töltötte, magyar és történelem szakos tanárként végzett. Itt kapott először pénzt a verséért, 70-80 forintot. Aztán az újságírás felé fordult, a Hajdú Bihari Napló munkatársa lett Debrecenben. Jeleskedik prózában és lírában egyaránt, több kötete is megjelent (A csend virágai; Ha élni akarunk; Teljes árú élet).
Forrás- és irodalomjegyzék:
Tiszanána település neve többször szerepel Márkus István Mit láttam falun? című regényében.
Forrás- és irodalomjegyzék:
– Márkus István: Mit láttam falun? Magvető, Bp., 1967.
– Tiszanána évszázadai. szerk. Makai János. Tiszanána. 2011. Tiszanána Önkorm.
Tenk – Irodalom
BLAHA LUJZA
1850-ben született Rimaszombaton, leánykori nevén Reindl Lujzaként. Már ünnepelt színésznő volt, amikor találkozott SOLDOS SÁNDORral, akinek Péchy Andor mutatta be. 1875. augusztus 28-án eljegyzi őt Soldos, s 3 hétre rá, szeptember 20-án meg is tartották az esküvőjüket a pesti belvárosi templomban. Az ifjú férj a pusztatenki úrilakba hozta feleségét, itt is a hevesi Soldos Sándor kastélyában laktak. A nemzet csalogánya a házasság elején még jól érezte magát vidéken, mindenkit megállított, hogy beszélgessenek, mindenre kíváncsi volt, látott keresztelőket, búcsúkat, névnapi köszöntéseket. Mindez egyfajta gyűjtés, kutatás volt a részéről, eltárolta az információkat, hogy majd a későbbiekben onnan tudjon meríteni. Az örömbe azonban üröm is került, ugyanis a férje egyáltalán nem érdeklődött a felesége színházi karrierje iránt, ellentétben az elhalálozott első férjjel szemben. Soldos nemcsak közömbös volt a színésznői pályájával kapcsolatban, hanem azt is akarta, hogy Blaha Lujza hagyja ott a színpadot. Az ellentétes vélemények, érzések végül tönkretették a házasságukat, így 4 évnyi együtt töltött idő után 1879-ben elváltak.
-
- Blaha Lujza fiatalabb
-
- Blaha Lujza idősebb
Forrás- és irodalomjegyzék:
– Tanulmányok Hevesről. Szerk.: Petercsák Tivadar – Szabó J. József, Heves, 2001
– Arcképcsarnok, életutak… [szerk. Bencsik József.] Heves. 2005. Heves Városért Közalap. 239 p. [Műhely. Gyűjtemény 1. 1991-2005.]
– Szuromi Rita: Tenk. [Tenk.] 2000. Tenk Önkorm.
Tarnazsadány – Irodalom
CSÍK FERENC
1957. november 21-én született Tarnazsadányban egy hatgyermekes cigánycsaládban Több verseskötete is meg. Az első kötete 1999-ben jelent meg, címe: Ahol a Nap is megfordítja a szekerét. A második kötetét Kereszt, amelyet ránk hagyott az ég címmel 2001-ben adta ki. Majd több mint tizenöt éves kutatómunkája eredményeként megjelent Képek Tarnazsadány történetéből című monográfiája 2010-ben, amelyet Botos Józseffel közösen írt.
Forrás- és irodalomjegyzék:
Tarnaörs – Irodalom
BÁRÓ ORCZY LŐRINC
1718. augusztus 9-én született. Gyöngyösön. Nyitrán és Pesten végezte az iskoláit, aztán Budán tanult filozófiát. Első verseit Barkóczy Ferenc egri püspök biztatására írta, de ezek még nem jelentek meg, mert mire elkészült a gyűjtemény és kiadták volna, a püspök elhunyt. Ez annyira megviselte a bárót, hogy jó időre letette a lantot. Csak 1772-ben vette elő újra a lantját, mikor Bessenyei Györgynek verses üdvözletére költői levéllel felel. Bessenyei ösztönzésére ezért újból írni kezd. Cikkei, levelei és költeményei megjelentek a Magyar Hírmondóban, az Orpheusban, a Magyar Múzeumban és az Új Magyar is. A régebbi verseit Révai Miklós adta ki Költeményes holmi egy nagyságos elmétől címmel. Majd Barcsay Ábrahám műveivel együtt szintén jelentek meg versei, melyet még mindig Révai adott ki Két nagyságos elme költeményes szüleményei címmel. Bessenyei kezdeményezésére alakult 1779-ben tudós társaság „Hazafiúi Magyar Társaság” névvel, amelynek elnöke Orczy Lőrinc lett. Kazinczy Ferencet 1784-ben vicenótáriussá nevezte ki Kassára, Batsányi Jánost (ő sokáig az Orczyaknál volt nevelő) pedig a kassai kamara kancellistájává tette és anyagilag is támogatta. 1783-ban Kazinczy meglátogatta a főispánt tarnaörsi kastélyában. Erről így írt: „Korán reggel érék Tarna-Eörsre Hevesben, közel Árokszálláshoz. Generális Orczy még nyugvék. Zsenge ifjúságában elhalt István fiának piarista nevelője a maga szobájába vitt el, és aztán a kertbe, míg a főispán hivatni fog. Mente nélkül, de a Szent István Rendje commandeuri pántlikájával nyaka körül üle szobájában, mert a nap igen meleg volt. Elővéve verseit kéziratban, s amiket Barcsay Ábrahám íra hozzá és más barátaihoz, s a franciákat, kiknek poétáikat minden más nemzetbelieknél inkább kedvelé. Szó nélkül inte asztal után, hogy követém, s éjfélig ismét ketten maradánk, ismét olvasgatva. …Orczy Kassán októberben tisztválasztó széket tartva engem vice-nótáriusnek neveze ki.” Orczy irodalmi szerepéről így írt a Koszorúban Arany János: „Az egész 18. század Orczyig úgyszólván meddő volt költői termelésben. Nagy hallgatás ez, melyet ő megszakít. Ha kiadja verseit íratásuk idejében, ma nemzeti irodalmunk újjászületését nem Bessenyeytől, hanem Orczytól számítnók. Ámbár így sem tagadható a nagy befolyás, melyet társas úton, kéziratban lévő munkái által is gyakorolt az ifjabb nemzedékre, éppen arra, melynek költészetünk új életre hozását köszönjük, s mely az irodalom történetében ‘francia iskola’ néven ismeretes.” Az irodalom nagy pártolója végül 1789. július 28-án hunyt el Budapesten, a temetésére viszont már otthonában, Tarnaörsön került sor.
Orczy Lőrinc (forrás npq.hu)
Forrás- és irodalomjegyzék:
BÁRÓ ORCZY EMMA
Báró Orczy Emma Tarnaörsön született 1865. szeptember 23-án Báró Orczy Bódog és Wass Emma grófnő egyetlen leányaként. 15 éves korában a szüleivel előbb Brüsszelbe, Párizsba, majd Londonba költöztek, ahol zenét és festészetet tanult. 1894-ben ment férjhez Montague Barstow-hoz. A fiatal pár anyagi nehézségei miatt Emma írni kezdett. Első próbálkozásai nem voltak sikeresek, de néhány detektívtörténete megjelent nyomtatásban. 1903-ban született meg A Vörös Pimpernel című regénye, amely könyv alakban először szintén nem volt sikeres. Színpadi változata viszont nagy sikert aratott 1905-ben Londonban, több mint 2000 előadást élt meg. A színpadi sikernek köszönhetően a regény is népszerű lett: elindult világhódító útjára. 14 nyelvre fordították le, majd több mint harminc mozi- és TV-film készült belőle. A sikerén felbuzdulva még több folytatást írt az elkövetkező években. 1915-ben egy háborús antológiát is jelentetett meg Lest We Forget (Hogy soha el ne felejtsük) címmel. Több kaland-és detektívregényt írt ezeken kívül, amelyeket szintén több nyelvre lefordítottak. 1933-ban egy esszékötetet is jelentett meg, amelynek címe: The Scarlet Pimpernel Looks at the World (Ahogy a Vörös Pimpernel a világot nézi). Önéletrajzát 1947-ben írta meg Links in the Chain of Life (Az élet láncszemei) címmel. Végül 1947. november 12-én hunyt el Londonban. A Vénusz bolygón kráter őrzi nevét. A londoni Royal Academyn pedig több festménye is ki volt állítva.
-
- Orczy Emma
-
- Orczy Emma
Művei:
- Old Hungarian Fairy Tales (Régi tündérmesék) (1898)
- Links in the Chain of Life című önéletrajza (1947)
- The Emperor’s Candlesticks (Ferenc József gyertyatartói) (1899, magyarul: 1926)
- The Old Man in the Corner (1900-1909)
- The Scarlet Pimpernel (A Vörös Pimpernel) (1905)
- I Will Repay (1906)
- The Tangled Skein (1907)
- The Elusive Pimpernel (1908)
- Unto Caesar (1914)
- Let We Forget (1915)
- Lady Molly kalandjai (1918)
- The League of the Scarlet Pimpernel (A Vörös Pimpernel szövetsége) (1919)
- Pimpernel and Rosemary (Pimpernel és Rosemary) (1924)
- The Honourable Jim (1924)
- Pimpernel Erdélyben (1927)
- The Triumph of the Scarlet Pimpernel (1929)
- Sir Percy Hits Back (Sir Percy visszaüt) (1930)
- Az okos Pimpernel (1930)
- The Scarlet Pimpernel Looks at the World (Ahogy a Vörös Pimpernel a világot nézi) (1933)
Forrás- és irodalomjegyzék:
– http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/o/o18419.htm
– http://www.libri.hu/szerzok/orczy_emma_barono.html
– http://www.princeton.edu/~achaney/tmve/wiki100k/docs/Emma_Orczy.html
Tarnaméra – Irodalom
VITÉZ TARNAMÉRAI TÍMÁR FERENC
Tarnamérán született költő, jelenleg Hevesen él. A Független Alkotók Országos Egyesülete két füzetet is megjelentetett a verseivel. Kifejezetten a hosszabb, terjedelmesebb verseket kedveli. Az Őt átkarolja című versét még lengyelre is lefordították, ez a verse Báthory István királynak állít emléket. A második kötetének címe: A boldogság kék madara, amely 1991-ben jelent meg
Forrás- és irodalomjegyzék:
Szihalom – Irodalom
MIKSZÁTH KÁLMÁN cikkei és karcolatai között egy parasztpoéta, egy fiatal szihalmi fiú, Boda Pál történetét olvashatjuk.
Mikszáth Kálmán
Forrás- és irodalomjegyzék:
– Sári Zsolt: Szihalom anno. Fejezetek a falu múltjából. Szihalom. 2007. Szihalom Önkorm
Pély – Irodalom
TÖRŐCSIK MARIÁN (Mari)
-
- Törőcsik Mari fiatal
-
- Törőcsik Mari idős
A nemzet színésznője Pélyen született 1935. november 23-án. Kétszeres Kossuth- (1973, 1999) és kétszeres Jászai Mari-díjas (1964, 1969), Érdemes (1971) és Kiváló művész (1977), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének kitüntetettje (1995), A Nemzet Színésze (2000).
Főbb filmszerepei:
- Eszter hagyatéka (2008)
- Töredék (2007)
- A napfény íze (1999) (Idősebb Kató)
- „Éretlenek” (1995) tv-sorozat
- Csapd le csacsi (1992) (Lojzi, Mama)
- A Biblia (1990) (tv) (Grandma)
- Eszterkönyv (1990)
- Peer Gynt I. – II. (1988) (tv)
- Csinszka (1987) (tv) ….
- A hattyú halála (1984) (tv)
- Színes tintákról álmodom (1980)
- Cseresznyéskert (1979) (tv)
- A lőcsei fehér asszony (1976) (tv) …. Géczy Julianna
- Déryné hol van? (1975) …. Déryné
- Macskajáték (1972) …. Maid
- A danaida (1971) (tv) …. Kati
- N.N. a halál angyala (1970) …. Navratil Nusi, taxisofőr
- Utazás a koponyám körül (1970)
- A Pál-utcai fiúk (1969) …. Nemecsek anyja
- Kártyavár (1968) …. Koller Éva
- Holdudvar (1968)
- Pacsirta (1963) …. Margit
- Elveszett paradicsom (1962) …. Mira
- Légy jó mindhalálig (1960) …. Bella
- Kard és kocka (1959) …. Pólika
- Szent Péter esernyője (1958) …. Bélyi Veronika
- Édes Anna (1958) …. Édes Anna
- Körhinta (1956) …. Pataki Mari
Fontosabb színházi szerepei:
- Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (Viola, Mária)
- Rómeó és Júlia (Júlia, Júlia dajkája)
- Lear király (Cordelia)
- Téli rege ˙(Hermione)
- Vörösmarty: Csongor és Tünde (Tünde)
- Móricz: Úri muri (Rozika)
- Ibsen: Peer Gynt (Solvejg)
- Tolsztoj: Háború és béke (Natasa)
- Bulgakov: Iván, a rettentő (Zinajda Mihajlovna)
- Brecht: A szecsuáni jólélek (Sente Sui Ta)
- Kurázsi mama (címszerep)
- Brecht-Weill: Koldusopera (Celia)
- Németh László: Szörnyeteg Amál
- Örkény István: Macskajáték (Egérke)
- Bornemisza Péter: Magyar Elektra (Elektra)
- Dosztojevszkij-Vasziljev: A nagybácsi álma (Maria Alekszandrovna Moszkaljova)
- Csehov: Cseresznyéskert (Ljubov Andrejevna, Ranyevszkaja)
- García Márquez-Schwajda: Száz év magány (Ursula)
- Beaumarchais: Figaro házassága (Marcelina)
Forrás- és irodalomjegyzék:
http://www.nemzetiszinhaz.hu/muveszek/index.php?list=aon&actor=226&type=aon
Kömlő – Irodalom
BARI LÁSZLÓ
Verseskötete jelent meg
DR. VASAS JOACHIM
Megjelent egy memoárjellegű írása, melynek címe: Menjen, doktor Elvtárs.
DR. NAGY JENŐ
Író és költő, Kömlő szülötte. A Heves Városi Tükör folyóirat irodalmi rovatának vezetője, állandó szerzője, a versei folyamatosan jelennek itt meg. Két verseskötete jelent meg, az elsőnek a címe: Gondolatok versben és prózában. A második kötetét már a lap adta ki, ennek a címe: Őszülő fejjel. A költő jelenleg Hevesen él, de ragaszkodik Kömlőhöz, ezért külön kérte, hogy a kötetén a magyar és a hevesi címer mellett a kömlői is megjelenjen. 2013. május 26-án a Hősök napján vitézzé avatták a budavári palota gótikus nagytermében. Ennek emlékére írott versének címe: Vitézek hazája, amely szintén a Tükörben jelent meg.
Forrás- és irodalomjegyzék:
Kompolt – Irodalom
SÁNDOR JÓZSEF
Kompolti születésű, jelenleg is ott élő nyugdíjas méhész költő, akinek egy verseskötete jelent meg, melynek címe: Az első harminckettő. A kötetet a Kompolti Nyugdíjasok Egyesülete adta ki, és az egyesület számára adományozók ezt a kötetet ajándékba kapják.
PÖRGE E. SÁNDOR ÉS GYŐRY ÉVA
Megjelent egy közös könyvük, melynek címe: Elektronikus levelek a Nagymamának és a Nagymamától. Egy 21 éves fiatalember szárnypróbálgatásait olvashatjuk, illetve egy 65 éves nyugdíjas nagymama életébe kapunk betekintést. A könyv a Kompolti Nyugdíjasok Egyesülete adta ki, és az egyesület számára adományozók ezt a kötetet ajándékba kapják.
Forrás- és irodalomjegyzék:
– http://kompolt.hu/component/option,com_frontpage/Itemid,1/limit,7/limitstart,63/
Kisköre – Irodalom
NAGY EDIT
Kiskörén született, jelenleg Egerben élő költő, több verseskötete is jelent meg, például Nádszagú felhőkön, amely mintegy 100 válogatott versét gyűjti össze 6 ciklusba rendezve. A válogatás 2004-ben jelent meg a Gonda Könyvkiadó és Könyvkereskedés keretein belül.
Forrás- és irodalomjegyzék:
Heves – Irodalom
A századforduló irodalmi életét jelentősen befolyásolták a Hevesről származó irodalmárok.
Az irodalom iránti igényeket bizonyítja, hogy gyakran hívnak a városba híres írókat-költőket. Ezért járt a községben Tamási Áron, Kolozsvári Grandpierre Emil, Tímár Máté, Somogyi Tóth Sándor írók, valamint Bihari Sándor és Vihar Béla költők.
Forrás- és irodalomjegyzék:
– Gruz János: Heves története. Heves. 1969. 114-115.
– Tanulmányok Hevesről. Szerk.: Petercsák Tivadar – Szabó J. József, Heves, 2001. 257-259.
HEVESI LAJOS
Hevesi Lajos – Jelky András kalandjai
Hevesen született 1843. december 20-án egy izraelita családban. Eredeti neve Lőwy Lajos volt, de a zsidóknál elterjedt szokás szerint megváltoztatta a nevét, így a szülőhelye nevét vette fel, s lett Hevesi Lajos. Ez az új név álnévként is szolgált. A gimnáziumi éveit Pesten töltötte, majd a bécsi egyetemen tanult tovább, ahol eredetileg orvosnak készült, aztán filológiát hallgatott. Széleskörű érdeklődését jelzi e két, egymástól távol álló tudományág tisztelete. Az egyetemi évek után visszatért Pestre, és a fellendülő hírlapkiadás felé fordult. 23 éves korában, 1866-ban már a Pester Lloyd munkatársa lett, ebbe a lapba egészen a haláláig írt is. 1868-ban részt vett a Borsszem Jankó és a Bolond Jankó című élclapok megalapításában. 1871 és 1874 között a Kleine Leute című ifjúsági folyóiratot írta és adta ki egy személyben. Cikkei és hangulatos tárcái több folyóiratban is jelentek meg: Magyarország és a Nagyvilág, Fővárosi Lapok, Vasárnapi Újság. Már ifjúkorában is híres volt hihetetlen munkabírásáról, a kortársai szerint napi 4 tárcát is írt, és csak azért élt, hogy dolgozhasson, azaz írhasson. A tárcái, glosszái, útirajzai és elbeszélései mellett két kézikönyvet is írt: A kereskedelmi levelezés kézikönyve (1864), illetve Kalauz Felső Magyarország vasútjain (1873, Budapest). Kalandregénye is jelent meg 1872-ben, melynek címe Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfélszáz világrészben. Ez az ifjúsági regény őrizte meg igazán írójának nevét az utókor számára. A munkabírásának köszönhetően a „fővárosi hatóság” őt kérte fel 1872-ben, hogy készítsen el egy útikalauz Budapestről és környékéről. A kért mű alig egy éven belül el is készült, éppen Buda és Pest egyesítésének évében. Magyarul és németül egyaránt megjelent, de sajnálatos módon magyarul nehezen férhető hozzá. A mű címe Budapest és környéke, melyet Ráth Mór adott ki, s 268 oldal terjedelmű. Az útikönyvet 6 fejezetre osztotta, amelyek közül az első egy történelmi bevezető, a másodikban hasznos gyakorlati tanácsokkal látja el az olvasóit, a harmadik fejezet az V. kerületbe kalauzolja a turistát, az ottani nevezetességeket mutatja be. A negyedik részt a város többi részén található kiváló nevezetességeknek szentelte. Az ötödik fejezet a Lánchíd budai hídfőjétől indította, és Budát járta be. Az utolsó fejezet inkább kitekintő, itt jelennek meg a főváros környéki települések, illetve javasolja a távolabbi célpontok közül Visegrádot, Balatonfüredet vagy Bécset is. Ezzel az útikönyvvel mindenképpen maradandót alkotott, a gyűjteménye ma is forrásértékű, ugyanis példát mutatott a későbbi budapesti útikönyvek íróinak. Egyébként ő maga is átdolgozta 1876-ban, s még színesebben, elevenebben festi le a főváros szépségeit, jellegzetességeit. Ekkoriban szűkké vált számára Budapest, ezért visszaköltözött Bécsbe. Az írást itt is folytatta, 1884-től 14 német nyelvű humoros elbeszéléskötete jelent meg Stuttgartban. 1909-ben a Kisfaludy Társaság a tagjai közé fogadta. Szerkesztőségi tag lett az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című díszmunkának. Mikor halálos beteg lett, nem várta meg, amíg a betegség lassan legyőzi a testét, hanem önmaga vetett véget az életének, agyonlőtte magát 1910. február 27-én.
Kritikusként és művészeti íróként is a legkiválóbbak között tartják számon, egyaránt jól bánt a magyar és német nyelvvel is.
-
- Hevesi Lajos – Jelky András kalandjai (forrás antikvarium.hu)
-
- Hevesi Lajos (forrás fidelio.hu)
Forrás- és irodalomjegyzék:
– A Hevesi Múzeumi Kiállítóhely folyóiratai: Pester Lloyd, Vasárnapi Újság, Hazánk s a Külföld, Borsszem Jankó
– Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben. II. Budapest, 1888.
– Létay Miklós: Az első budapesti útikönyv 1873-ból. Népszabadság, 2003. ápr. 8.
– Fodor Béla: A főváros első ciceronéja. Népszabadság, 20013. dec. 20.
– Horváth László: A hevesi polgárosodás sajátosságai. Tanulmányok Hevesről. Heves, 2001.
– Tanulmányok Hevesről. Szerk.: Petercsák Tivadar – Szabó J. József, Heves, 2001
– Arcképcsarnok, életutak… [szerk. Bencsik József.] Heves. 2005. Heves Városért Közalap. 239 p. [Műhely. Gyűjtemény 1. 1991-2005.]
BÍRÓ LAJOS
1880-ban született Bécsben egy hevesi izraelita családba. Az eredeti neve Blau Lajos. A gyermekkorát Hevesen töltötte. Édesapja vegyeskereskedő volt, aki a családjával gyakran járt Bécsben, ezért is született Bíró Lajos Bécsben. Hevesi Lajos szülőházában élt a család, aki a példaképe is lett. A középiskolai tanulmányait Egerben végezte, aztán pesti és párizsi kitérő után Nagyváradon telepedett le. Itt indította el írói, publicista életművét. 1900-tól a nagyváradi Szabadság munkatársa, majd szerkesztője. A szintén kezdő ADY ENDRÉvel lakott együtt Váradon. Bíró Lajos ismerte fel először, hogy Ady Endre a kor nagy költője, s hirdette is ezt. Ezért a hevesi társasági eseményeken rendszeresen felolvasta Ady verseit. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy Ady Hevesre látogasson a Bíró családhoz, még szintén 1900-ban. Mivel éppen dinnyeérés volt, azért Ady dinnyemagokat vitt magával Érdmindszentre. 1901-ben Ady átment a Nagyváradi Naplóhoz, de kettejük barátságán ez semmit sem változtatott, sőt később Pesten is együtt béreltek szobát. Mindketten testvéri szeretettel emlékeznek egymásra. A váradi évek után VÉSZI JÓZSEF, a kor neves szerkesztője magához hívta Bíró Lajost a Budapesti Naplóhoz. Nem sokkal ezután Bíró Lajos feleségül vette a szerkesztő lányát, Jolánt. Az első világháború alatt egyre több közéleti szerepet vállalt, nyíltan békét és változást sürgetett. Az őszirózsás forradalom után rövid időre, de külügyi államtitkár is volt. A Tanácsköztársaság bukása után emigrálni kényszerült Bécsbe, aztán Londonba. Egy ideig járta a világot a családjával, a nyelvtudásával mindenhol boldogult is. Továbbment Amerikába, ahol sikeres forgatókönyvíró lett, majd visszatért a kontinensre. Angliában egy másik emigráns magyarral, KORDA SÁNDORral, a nagy filmrendezővel együtt megteremtették az angol nemzeti filmgyártást, a legszebb angol történelmi vígjátékok az ő nevükhöz fűződik. Anglia világhírt, sikert, jólétet, biztonságot adott neki. De tudta, hogy mindez semmi ahhoz képest, ami annak idején Magyarországon volt, kemény kritikájú nagy magyar elbeszélő. Londonban is hunyt el, 1948. szeptember 9-én.
Bíró Lajos – legitimation
Munkássága elején a novelláival tűnt ki. A cselekményei drámaian feszültek, éles fordulatokkal tarkította őket, a lehető leginkább szűkszavúan tálalva. Nagy szenvedélyekről, a lélek megpróbáltatásairól írt balladai tömörséggel. Egyik legkiválóbb novelláskötete a Kunszállási emberek, melyben a gyermekkorában megismert hevesi karakterek, egyéniségek, paraszti alakok jelennek meg. Kunszállás igazából Hevest jelenti, de ezt sehol sem írja le, pusztán a táj leírásából lehet felismerni az otthonát. Drámáira is a szigorú szerkesztés jellemző, mindez érdekes alakokkal és fordulatos cselekményekkel fűszerezve. A Sárga liliom című drámája a magyar kritikai realista dráma legjobbja. Ezt jelzi, hogy mindmáig rendszeresen viszik színpadra. Regényeiben a hanyatló úri világot mutatja be, az elmaradottságot, a talajtalan polgárságot. A legismertebb a Molitor ház, amely egy idegbeteg, háborúban megrokkant fiatalember szemén keresztül ábrázolja az úri Magyarország szétesését. Az utolsó könyve már Angliában jelent meg, az angol nyelven írt színműveit gyűjtötte egybe.
-
- Bíró Lajos – legitimation (forrás ektf.hu)
-
- Bíró Lajos (forrás nyugat.oszk.hu)
Művei:
- Leányok (1902)
- Arabella
- Lilla
- Az élet arénája
- Féltékenység
- Glória és más novellák
- Házasság
- Huszonegy novella
- A kacérság iskolája
- Harminc novella (1906)
- Férfiak (1909)
- A diadalmas asszony (1910)
- Sárga liliom (1910)
- Nyári zivatar (1911)
- A cárnő (1912) (Lengyel Menyhérttel)
- Rablólovag (1912)
- Kunszállási emberek (1912)
- Szent házasság (1912)
- Tavaszi ünnep (1913)
- Utolsó csók (1913)
- A szentlélek lovagja (1914)
- A Serpolette (1914)
- Hotel Imperial (1917)
- Don Juan három éjszakája (1917)
- A mélység lakói (1917)
- Molitor-ház (1918)
- Francia négyes (1919)
- Politikusok (1920)
- A bazini zsidók (1921)
- Álarcok (1922)
- Boszorkánytánc (1929)
- Fölszállott a páva (1946)
- Kis Katalin (1946)
- Szolgák országa (1957)
Forrás- és irodalomjegyzék:
– Tanulmányok Hevesről. Szerk.: Petercsák Tivadar – Szabó J. József, Heves, 2001
– Arcképcsarnok, életutak… [szerk. Bencsik József.] Heves. 2005. Heves Városért Közalap. 239 p. [Műhely. Gyűjtemény 1. 1991-2005.]
BLAHA LUJZA
1850-ben született Rimaszombaton, leánykori nevén Reindl Lujzaként. Már ünnepelt színésznő volt, amikor találkozott SOLDOS SÁNDORral, akinek Péchy Andor mutatta be. 1875. augusztus 28-án eljegyzi őt Soldos, 3 hétre rá, szeptember 20-án meg is tartották az esküvőjüket a pesti belvárosi templomban. Az ifjú férj a pusztatenki úrilakba hozta feleségét, itt is a hevesi Soldos Sándor kastélyában laktak. A nemzet csalogánya a házasság elején még jól érezte magát vidéken, mindenkit megállított, hogy beszélgessenek, mindenre kíváncsi volt, látott keresztelőket, búcsúkat, névnapi köszöntéseket. Mindez egyfajta gyűjtés, kutatás volt a részéről, eltárolta az információkat, hogy majd a későbbiekben onnan tudjon meríteni. Az örömbe azonban üröm is került, ugyanis a férje egyáltalán nem érdeklődött a felesége színházi karrierje iránt, ellentétben az elhalálozott első férjjel szemben. Soldos nemcsak közömbös volt a színésznői pályájával kapcsolatban, hanem azt is akarta, hogy Blaha Lujza hagyja ott a színpadot. Az ellentétes vélemények, érzések végül tönkretették a házasságukat, így 4 évnyi együtt töltött idő után 1879-ben elváltak.
-
- Blaha Lujza fiatalabb
-
- Blaha Lujza idősebb
Forrás- és irodalomjegyzék:
– Tanulmányok Hevesről. Szerk.: Petercsák Tivadar – Szabó J. József, Heves, 2001
– Arcképcsarnok, életutak… [szerk. Bencsik József.] Heves. 2005. Heves Városért Közalap. 239 p. [Műhely. Gyűjtemény 1. 1991-2005.]
BRÓDY SÁNDOR
1863-ban született Heves mezőváros területén, aztán a családja hamarosan Egerbe költözött. 1888-ban egy esküvőn ismerte meg Rosenfeld Bellát, akivel azonnal egymásba szerettek. A megismerkedés után viszont még váratott magára az esküvőjük, ugyanis az író 3 évig Kolozsvárott dolgozott, ezért ezen idő alatt csak leveleztek. 1891-ben tartották meg az esküvőt. Aztán Budapestre költöztek, és Bródy májustól ismét a Magyar Hírlap munkatársa lett. 4 gyermekük született: Mária, aki 7 évesen hunyt el, illetve 3 fiú, akik közül az első apja nyomdokaiba lépve szintén az újságírói pályát választotta, és édesapja műveit rendezte sajtó alá. Bródy hamar az újságolvasók kedvencévé vált, jónevű publicista volt. Ezért sokat is dolgozott, rendszeres életet élt. Felüdülést a társasági élet jelentett számára, péntekenként JÓKAI MÓRhoz jártak halászlevet enni. Jókai őt tartotta a fiatal írók közül a legtehetségesebbnek. Ezeken az estéken Bródy találkozott többek között Feszty Árpáddal is. Néhány évvel később azonban megromlott a házassága, mert terhet jelentett neki a házasélet szigorúsága, és visszatért a kalandos legényéletéhez. A feleségétől 1898-ban elváltak, bár úgy nyilatkozott az író, hogy mindig is egy nőt szeretett, azt, aki elvált tőle és meghalt.
Bródy Sándor a századforduló magyar irodalmának kiemelkedő alakja, akire Jókai és Émile Zola volt nagy hatással. Őt magát pedig ADY ENDRE és MÓRICZ ZSIGMOND is elődjének tartotta. Bródy már a polgárosodás, a városi élet realisztikus ábrázolója. 1903-tól AMBRUS ZOLTÁNnal és GÁRDONYI GÉZÁval együtt szerkesztették a Fehér Könyv című folyóiratot, amely a Nyugat előzményének is tekinthető.
Bródy Sándor (forrás brody.iif.hu)
Művei:
- Az egri diákok (ifjúsági regény, Budapest, 1854)
- Az ezüst kecske (Bp., 1858)
- Egy férfi vallomásai (Bp., 1899)
- A nap lovagja (Bp., 1902)
- Királyidillek (Bp., 1902)
- A sas Pesten (Válogatott írások. Bp., 1954)
- Rembrandt (Bp., 1957)
- Cilinderes Tiborc (Bp., 1958)
- Két szőke asszony és más regények (Bp., 1959)
- Húsevők (novellák, Bp., 1961)
Színművei
- A dada (1902)
- A tanítónő (1908)
- A medikus
Forrás- és irodalomjegyzék:
– Tanulmányok Hevesről. Szerk.: Petercsák Tivadar – Szabó J. József, Heves, 2001
– Arcképcsarnok, életutak… [szerk. Bencsik József.] Heves. 2005. Heves Városért Közalap. 239 p. [Műhely. Gyűjtemény 1. 1991-2005.]
GULYÁS JÓZSEF
Született 1965-ben. Civil életében rendőr alezredes Hevesen. Szabadidejében viszont írásba menekül a mindennapi élet stresszétől. Gimnáziumi évei alatt nagy hatással volt rá REJTŐ JENŐ, ő ihlette írásra. A munkája és Rejtő hatására bűnügyi novellákat kezdett írni, valamint könyve is jelent már meg Lidércnyomás – Az ikrek hava címmel. A könyvet a hevesi városi könyvtárban, illetve közvetlenül a szerzőtől is meg lehet vásárolni. Ezen kívül a Heves Megyei Hírlapban írja folytatásos sztorijait. Következő művének címe: Óriás a törpék között. A hivatása alatt összegyűlt történeteket is megörökítette egy csokorba gyűjtve: Zsaru sztorik címmel.
Forrás- és irodalomjegyzék:
– Arcképcsarnok, életutak… [szerk. Bencsik József.] Heves. 2005. Heves Városért Közalap. 239 p. [Műhely. Gyűjtemény 1. 1991-2005.]
GULYÁS KATALIN
Hevesen született 1941-ben. Verseskötete jelent meg, amelyet a szülővárosának ajánlott, s amely elérhető a város helytörténeti gyűjteményében. Címe: Versekből faragott évek.
MÁTHÉ LAJOS
Hevesen született 1931-ben, ma is itt él. A városi gyűjteménynek ajánlotta a megjelent kötetét, melynek címe Versek: emlékek.
SZUROMI PÁL
A hevesi helytörténeti gyűjteménynek ajánlotta a művét, amely 1999-ben jelent meg Jelek egy arcon címmel.
VARSA ZOLTÁN
Az eredeti neve Varga Zoltán, csak az irodalmi életben használja a Varsát. A 70’-es években Hevesen volt a Művelődési Ház igazgatója. Számos verse jelent meg, a helytörténeti gyűjteményben a Hadüzenet (1987) található meg.
Forrás- és irodalomjegyzék:
– http://bookline.hu/szerzo/varsa-zoltan/218585
SASVÁRI LAJOS
Tatán született 1949-ben, Hevesen az idősek otthonában élt egy ideig. Ma Zaránkon él. Verseket írt, a Műhely című folyóiratban jelent is meg egy verse: Mentáldilemma címmel. Kötete nem található a helytörténeti gyűjteményben.
DR NAGY JENŐ
Író és költő, Kömlő szülötte. A Heves Városi Tükör folyóirat irodalmi rovatának vezetője, állandó szerzője, a versei folyamatosan jelennek itt meg. Két verseskötete jelent meg, az elsőnek a címe: Gondolatok versben és prózában. A második kötetét már a lap adta ki, ennek a címe: Őszülő fejjel. A költő jelenleg Hevesen él, de ragaszkodik Kömlőhöz, ezért külön kérte, hogy a kötetén a magyar és a hevesi címer mellett a kömlői is megjelenjen. 2013. május 26-án a Hősök napján vitézzé avatták a budavári palota gótikus nagytermében. Ennek emlékére írott versének címe: Vitézek hazája, amely szintén a Tükörben jelent meg.
Forrás- és irodalomjegyzék:
– http://www.hevesitukor.hu/HT201302.pdf
– http://hevesitukor.hu/HT201308.pdf
VITÉZ TARNAMÉRAI TÍMÁR FERENC
Tarnamérán született költő, jelenleg Hevesen él. A Független Alkotók Országos Egyesülete két füzetet is megjelentetett a verseivel. Kifejezetten a hosszabb, terjedelmesebb verseket kedveli. Az Őt átkarolja című versét még lengyelre is lefordították, ez a verse Báthory István királynak állít emléket. A második kötetének címe: A boldogság kék madara, amely 1991-ben jelent meg.
Forrás- és irodalomjegyzék:
Füzesabony – Irodalom
CSERNYI MIKLÓS
Forrás- és irodalomjegyzék:
– http://www.fuzesabony.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=349&Itemid=3
CZEGLÉDI DÁVID
Forrás- és irodalomjegyzék:
– http://www.fuzesabony.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=400&Itemid=3
HEGEDŰS ERIKA
Hegedűs Erika költőként kezdte irodalmi pályafutását, aztán Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond és Örkény István nyomdokaiba lépve a próza felé fordult. A Tárlat című kötetére ez a fajta kettőség nagy mértékben jellemző is. Nevezhetjük novellás kötetnek, lírai naplójegyzetek gyűjteményének is. Ugyanis a kötetben található kisprózai írások a két műnem határán mozognak. Életképeket olvashatunk, de azok a legkevésbé sem idilliek. Érzékeny, paradox témákat feszeget bennük a költőnő. Teszi mindezt néha adatokkal teletűzdelve, mintha szociográfiai írás volna, vagy rendkívüli tömörséggel, fejlett arányérzékkel, ahogyan azt a verseknél tette a kezdetekben.
Forrás- és irodalomjegyzék:
– http://www.fuzesabony.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=403&Itemid=3
TISZAVÖLGYI ZSOLT
Forrás- és irodalomjegyzék:
– http://www.fuzesabony.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=405&Itemid=3
SÁRI GÁL IMRE
1923-ban született Füzesabonyban egy kisparaszti családban. 1945-ben szerzett tanítói oklevelet. Aztán 1956-ban emigrálni kényszerült, és Clevelandbe költözött. Emigrációjában 3 kötetet is megjelentetett, amelyekben az emigráns sors paradoxonáról ír. Civil életében szívsebészeti technikus volt. Néhány éve visszaköltözött Magyarországra. Itthon irodalmi lapok alapítójaként, szerkesztőjeként dolgozott, szülőfaluját többször meg is látogatta. 2006 szilveszterének napján hunyt el. Irodalmi hagyatékát a Füzesabonyi Városi Könyvtárra és a Miskolci Megyei Könyvtárra hagyományozta.
Forrás- és irodalomjegyzék:
– http://www.fuzesabony.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=414&Itemid=3
Feldebrő – Irodalom
A település GÁRDONYI GÉZA Egri csillagok című regényében szerepel említés szintjén, innen származik az egyik szereplő, Debrőy György.
Forrás- és irodalomjegyzék:
Erk – Irodalom
GULYÁS ÉVA
Erken született, itt végezte az általános iskolai tanulmányait, majd Gyöngyösön a Berze Nagy János Gimnáziumban tanult tovább az angol tagozaton. Ezután az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, végül magyar nyelv és irodalom szakon szerzett diplomát. Eddig két könyve jelent meg. Az egyik önéletrajzi ihletésű társadalomkritika, melynek címe És akkor már többé nem kelt fel a Nap. A másik könyve verseskötet, ennek a címe: Álltam a nagy folyam mentén. Ebben a vallásos verseit gyűjtötte össze. Gulyás Éva a Magyar Történelmi Társulat tagja.
Versei:
- Akik elfelejtettek
- Indulatos vagyok
- Érzéseink
Forrás- és irodalomjegyzék:
Erdőtelek – Irodalom
MIKSZÁTH KÁLMÁN Különös házasság című regényének helyszíne, innen vált ismertté az erdőtelki Buttler kastély.
Mikszáth Kálmán
Forrás- és irodalomjegyzék:
Egerfarmos – Irodalom
SZABÓ IMRE
Egerfarmosi származású költő, versei:
- A csend tornyaiban
- Akire vársz
- Alma
- A Messiás
- Dilemma
- Egerfarmos
- Eltávozott
- Érintés
- Feltámadunk
- Harangszálak
- Hová?
- Isa pur
- Kara Mia
- Karácsony, kétszer
- Keserű és édes
- Kiom valoras
- Levéltöredék a XXI. századból
- Merre is
- Pásztorolj engem!
- Tamburante
- Tájkép
- Túl az időn
- Unitas
- Van aki
- Vigasztaló
- Vízivárosi
Forrás- és irodalomjegyzék:
– http://egerfarmos.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=22&Itemid=49
Dormánd – Irodalom
REMENYIK ZSIGMOND
Dormándon született 1900. július 19-én elszegényedett nemesi családban. Édesanyja Martinovics Ignác egyenes ági leszármazottja volt. A dzsentri rokonságának hamis életfelfogása segítette elő az íróvá válását, mert hamar felismerte a különbséget a valóság és az illúzió között. Látta, hogy mennyire szenvedett a családja az adósságoktól, ez pedig szöges ellentétben állt a dicső múltról szóló történetekkel. Ez a paradox szituáció mindig is érdekelte őt, a művészi kiindulópontot pedig Mikszáth regényei és Ady versei nyújtották számára. Az elemi iskoláit itt, Dormándon végezte. Már fiatal korában regénnyel, novellával kísérletezett, ezekben a saját, ellentmondásos társadalmi osztályát kritizálta, avantgárd stílusban. A háború ellen is szót emelt. Jogot tanult a nagyváradi akadémián, ahonnan kilépett, mert a forradalmaktól távol akart maradni, így nekivágott Európának, majd Dél-Amerikába utazott 1920-ban, itt 6 évet töltött el. Járt Argentínában, Peruban, Chilében is. Itt is folytatta az expresszionista írásművészetét, megtanult spanyolul, sőt két kötete is jelent meg ezen a nyelven 1922 és 1923 között. Az első chilei avantgárd csoportnak a vezetője és szerkesztője is lett. A dél-amerikai útja során az emberi nyomor olyan mélységeit látta, ami hatást gyakorolt az egész életére. 1926-ban Bécsben találkozott Kassák Lajossal, majd visszatért Magyarországra, és az itthoni irodalmi élet jelentős alakja lett. Pesten a Nyáry Pál utcában lakott, és a lakásban külön szobája volt József Attilának. Baloldali írókkal együtt megalapította az Új Föld című folyóiratot, ahol a fiatal avantgárd írók, költők publikálhattak. Az első nagy sikerű regénye a Bűntudat, 1937-ben jelent meg. Melyben saját osztályáról alkotott kegyetlenül önkritikus képet, szociográfiai pontossággal és páratlan őszinteséggel. Így vallott Remenyik a regénye kapcsán: „Marcangoló bűntudatot érzek, elszállt korok birtokolóinak magatartása és felelőtlen mulasztásai miatt magam fajtájának semmirevalósága miatt… Érzem a bűntudatot, és bizony alig áll módomban közösséget vállalni a jelen állapotok okozóival. Ami itt van a házban és a faluban, tágabb értelemben a környéken és az egész országban, szegénység, betegség, pusztulás, egy népet és egy értelmiséget nyomasztó gond alatt tartó állapot, ezért mind felelősek vagyunk.” Majd 1936-tól a Szép Szó munkatársa lett, József Attila halála után pedig az egyik szerkesztője. 1939-ben anyagi okok miatt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol az ott élő magyaroknak tartott előadásokat a régi magyar irodalomtól a kortársig. 1941-ben visszatért. Első írásait A Hét, a Ma és a Nyugat is közölte. Remenyik nemcsak a regényeivel alkotott maradandót, hanem a drámáival is, az Atyai házat gyakran viszik ma is színpadra. Számos országban és városban élt, szívéhez mégis Dormánd és Eger állt a legközelebb, mégis a pesti lakásában érte el utol a halál 1962-ben. Dormándon a szülőházában 1976-tól emlékszobát is rendeztek be, mely ma is látogatható. A kiállítás az író életéhez, munkásságához hozza közelebb az érdeklődőt, illetve az író egykori használati tárgyai, művei és levelei is megtekinthetőek. A falunapot is róla nevezték el.
Művei:
- Hetedik hónap (regény, 1927)
- Bolhacirkusz (regény, 1932)
- Apocalipsis Humana (regény, 1932)
- Mese habbal (regény, 1934)
- Költő és valóság (regény, 1935)
- Saroküzlet (1936)
- Olivér és az embervilág (regény, 1936)
- Bűntudat (regény, 1937)
- Nagytakarítás vagy a szellem kötéltánca (esszé, 1936, 1980)
- Téli gondok (esszé, 1937)
- Sarjadó fű (regény, 1938)
- Vész és kaland (regény, 1940)
- Amerikai ballada (útirajz, 1942)
- Atyai ház (dráma, 1943)
- Pernabucoi éjszaka (kisregény, 1944)
- Északi szél (regény, 1947)
- Élők és holtak (regény, 1948)
- A nagy csata (dráma, 1953)
- Por és hamu (regény, 1955)
- Kard és kocka (1955)
- Vándorlások könyve (regény, 1956)
- Bolond história (kisregény, 1957)
- Ősök és utódok (regény, 1957)
- Ebből egy szó sem igaz (regény, 1958)
- Afrikai románc (elbeszélés, 1960)
- Őserdő – Vész és kaland (életrajz és regény, 1960)
- Jordán Elemér első hete a túlvilágon (elbeszélés, 1962)
- Az idegen (kisregény, 1963)
- A keselyű (kisregény, 1967)
- A vén telepes Carmelo története (elbeszélés, 1969)
- Pokoli disznótor (dráma, 1978)
- A képzelgő lámpagyújtogató (fordítások spanyol nyelvű műveiből, 1979)
- Különös utazás (kisregény, 1981)
Forrás- és irodalomjegyzék:
– Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999
– http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/376.html
– Remenyik Zsigmond: Bűntudat – Ősök és utódok. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1976
Boconád – Irodalom
HEVÉR ZOLTÁN
A településen született, Budapesten él, az egyetemi évei után a magyar médiában tölt be fontos szerepet. Irodalmi területen dolgozik, kötete is jelent meg a verseivel: A madarak átrepülnek fölöttünk, 1989-ben jelent meg magánkiadásban.
Hevér Zoltán – A madarak átrepülnek fölöttünk
Forrás- és irodalomjegyzék:
SZELECZKY ZITA
A Szeleczky család legismertebb tagja a híres színésznő. A boconádi Szeleczkyekhez csak a 16. századi rokoni szálakkal kötődik. Szeleczky Tamás nádornak Bálint nevű fiától származik a boconádi ág, a gömöri pedig a János nevű fiútól. Ez utóbbi leszármazottja a színésznő. 1915. április 20-án született Budapesten, tanulmányait Budapesten és Miskolcon végezte. Már hetedikes korában elhatározta, hogy színész lesz. A Színművészeti Akadémia előkészítőre járt, a kedvenc színészei Ódry Árpád és Bajor Gizi voltak. A versek szeretetét Ódry táplálta belé. 1936-tól a Nemzeti Színház ösztöndíjasa, majd rendes tagja. 1942-től a Madách Színház tagja, azután 1944-ben az Operett Színházhoz szerződött. 1946-ban a Bécsi Rádióban szavalt verseket, járt Olaszországban, Pozsonyban és Németországban is, ezért elfogató parancsot adtak ki ellene, 3 év börtönre ítélték, 10 évre eltiltották a közügyektől, illetve minden vagyonát elkobozták. Ezért Argentínába költözött a családjával, ahol nagy sikerrel tartott irodalmi, magyar nóta és operett esteket. Szerepelt az Argentin Rádióban, az ottani Nemzeti Színházban is címszerepet játszott. Aztán 1951-ben megalapította az argentínai Magyar Nemzeti Színházat, amelyet igazgatott, sőt rendezett és játszott is benne. Az Egyesült Államok magyarok lakta részeit bejárva szintén nagy sikerű irodalmi és operett esteket adott. Az Államokba 1962-ben költöztek. Ezután Ausztráliába települtek, ahol úgyszintén folytatta pályafutását. 1987-ben Ronald Reagen ki is tüntette az ünnepelt színésznőt. A rendszerváltás után gyakrabban járt haza Magyarországra, 1993-ban vissza is vonták a ’47-es vádat, és még ebben az évben megkapta a Magyar Köztársaság Középkeresztje kitüntetést. 1998-ban visszatelepült Magyarországra, Érdre költözött, majd egy évre rá hunyt el.
Szeczky Zita
Forrás- és irodalomjegyzék:
Szuromi Rita: Bocföldétől Boconádig. Boconád. 2012. Kis István.
Átány – Irodalom
WASS ALBERT
(1908-1988) az erdélyi magyar író és költő, a trianoni magyarság nagy nemzedékének nagy személyisége, nagy idők koronatanúja. Az ő emlékét őrzi egy emlékhely, melyet minden évben,- a Községi Önkormányzat rendezvényeként-, február 17. napján, halálának évfordulóján, megkoszorúznak.
Wass Albert
Forrás- és irodalomjegyzék:
Aldebrő – Irodalom
ZÁMBORSZKY LÁSZLÓ
Aldebrőn született 1949-ben, ahol sváb környezetben nevelkedett. Általános iskoláit szülőfalujában, majd a középiskoláit Miskolcon végezte. Jó magyar-történelem szakos tanárainak köszönhetően korán beléivódott az irodalom szeretete és az írás kényszere.
Élete java részét bányászként élte le, ahol igen jól érezte magát. Matyóföld fővárosában, Mezőkövesden élt. 2010-ben hunyt el, amiről a Mezőkövesdi Újság hasábjain is megemlékeztek.
Sokszínű írásai különböző antológiákban és folyóiratokban jelentek és jelennek meg. Alkotásai emberközpontúak: szereti az embereket, mert szeretetre méltóak, mert emberek, mert esendőek.
Pap János írja a 2009. április 17-én megjelent Búvópatak című kötetéről: „Ez a verseskötet, a Búvópatak, egy mai ember életét, örömét, bánatát, küzd
elmét sorsával, barátaival, ellenfeleivel tartalmazza. A versek írója Zámborszky László olyan közülünk való érzékeny, néha botladozó, vagy vidám és haragos ember, akinek írásaira oda kell figyelni. Gondolatait minderről szépírásban, versekben fejezi ki. Szereti szülőföldjét, Aldebrőt. A már több mint két évtizede Mezőkövesd, Matyóföld új színt, új embereket, írótársakat adott neki a sors. Mindezek gazdagították világképét, életfelfogását. Versírói kiteljesedését elősegítette a Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete, melynek tagja is lett. Ma már megengedheti magának, hogy hosszú, küzdelmes életére visszapillantva, bölcsebbé válva, írásaival rádöbbentse a ma ifjúságát az emberi élet minden következményére.
Megtalálta verseiben azokat a szavakat, a mindennapok különös eseményeit, a művészi, költői kifejező eszközöket, melyek az olvasó számára elgondolkodtatók, vagy örökérvényűek is lehetnek… Az örökké küzdő ember bontakozik ki előttünk, aki vágyik a szeretetre, de végül is vallásában találja meg nyugalmát. Istenes versei mind erre utalnak.
Kitárulkozik előttünk, mint minden költő, mert példázata ma is csak egy lehet: embernek maradni meg az embertelenségben is.”
A borkóstolóval egybekötött könyvbemutatót az aldebrői Közösségi Ház emeletei termében tartották meg délután 17 órai kezdettel a Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete szervezésében. A Mezőkövesdi Amatőr Színjátszó Kör tagjai adtak elő közel félórás ízelítőt a több mint negyven évet felölelő alkotásokból.
Zámborszky László – Búvópatak
Így ír önmagáról:
Zámborszky László: Ars poetica
Olyan leszek én, mint a jó bor,
mint a burgundi, vagy a debrői hárs.
Sokáig voltam must,
s remélem még tovább
lehetek ó-bor, jó erős.
Most épp murci vagyok,
mely csípős, ám nem nova,
de józanító is,
ha mértékkel isszák.
Forrás- és irodalomjegyzék:
– http://www.matyovk.hu/kiadvanyok/hu_konyv_zamborszky.html
– http://www.kovesdimedia.com/mku_1020.pdf
FÜLÖP KÁLMÁN
Nagykenden született, ami testvértelepülési kapcsolatot tart fenn Aldebrő községgel. Az aldebrői születésű publicista-költő, Zámborszky László egyengette az útját, így aztán Kálmán bemutatkozhatott a kövesdi olvasók előtt, október 21-én.
Forrás- és irodalomjegyzék: