Zaránk – Kronológia
10-11. század – A település ősének alapítása a mai faluhelytől keletre.
17. század vége – Zaránk elnéptelenedik.
18. század – A település egy központi tér köré szerveződik, amelynek keleti felén a templom, nyugati szélén pedig a kastély állt.
1701 – Taksás jobbágyok és majorsági cselédek települnek a községbe.
1720 körül – Említés történik a település felújított templomáról.
1768 – Az iskolai oktatás első említése.
1770 – 38 gyerek vesz részt alapfokú oktatásban.
1779-82 – Megépül a ma is álló, Szent Imre tiszteletére felszentelt templom.
1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint a zaránki utak csak jó idő esetén használhatóak teljeskörűen.
1847 – 62 tanuló látogatja rendszeresen az iskolát.
1848-49 – 38 nemzetőr vesz részt a hadműveletekben Zaránkról.
1870 – Ludas állomáson keresztül igénybe vehetővé vált a vasúti közlekedés.
1887 – 129 tanulója van a községi iskolának.
1897 – Megalakul a Katolikus Kör.
A 19. század végéig – Szélmalom működik a Kossuth utca végén.
1902 – Megalapítják a Kerületi Fogyasztási Szövetkezetet.
1910 – Létrejön a Gazdakör.
1927 – Önkéntes tűzoltóság kezdi meg működését.
1935 – Postahivatal nyílik, a hitelezést pedig a Zaránki Hitelszövetkezet szolgáltatásai biztosítják. Polgári Lövész Egyesület néven lövészklubot alakítanak, amely 1940-ig működött.
1946 – Megalakul a helyi vadásztársaság.
Újlőrincfalva – Kronológia
10-11. század – Az ősi település (Halász/Tiszahalász) kialakulásának időszaka. A korszakból egy 63 sírból álló temetőt tártak fel a régészek. A Kis-Tisza medrében ekkor még az Ős-Rima folyik.
1261 – Egy oklevélben halászattal foglalkozó településként említik.
1552 – Lakosai elmenekülnek a török elől, de hamarosan visszaköltöznek.
1570 – Már a török is adóztatja a települést.
17. század – Több forrás említi az itt működő református prédikátorokat.
1675-1694 – Újra elnéptelenedik, de 1695-re visszatelepülnek lakói.
1766 – Eszterházy Károly egri püspök 20 halászt telkes jobbággyá tett, ezzel a település jobbágyfaluvá válik.
1783-85 – Az I. katonai felmérés jó időben járható kocsiutakat említ.
1804 – Tiszahalász a szatmári püspökség birtokába kerül.
1848-49 – 26 nemzetőr vállal hadiszolgálatot.
1849 – Kolerajárvány üti fel a fejét.
1851 – Két iskolában (katolikus, református) összesen 65 diák tanul.
1879-80 – A nagy árvíz után Tiszahalász áttelepítése az eredeti falutól kb. 8 km-re ÉNY-ra. A település neve ekkortól Újlőrincfalva.
1883 – A III. katonai felvétel két hidat és egy révet jelöl a település határában.
1899 – Megalakul az Önkéntes Tűzoltóegylet.
1918 után – A vályogfalazásnál elterjed a kőalapozás alkalmazása.
1923 – Telefon-összeköttetés és postaügynökség létesül.
1924 – Keskenyvágányú helyi vasút épült, ami összekötötte a települést a poroszlói vasútállomással.
1925 – Útjára indul a helyi levente mozgalom.
1930 – Bevezetik a villamos áramot, elkezdődik a közvilágítás kiépítése. Polgári Lövész Egyesület alakul.
1931 – Megkezdi működését a Népkönyvtár.
1944 – Megalakul a KALOT helyi szervezete.
Tófalu – Kronológia
14. század – A település első írásos említése.
14-15. század – A Kompolt felől Sirokra tartó hadiút áthaladt Tófalun.
1723 – Első említés a Szentháromság templomról.
1760-as évek – Új templom épül.
1770 – 20 tanulóval római katolikus elemi iskola működik.
1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint a Tófalu mellett elhaladó út országút, de csak jó időben használható.
1848-49 – A községben 1848. május és október között 53-an jelentkeztek nemzetőri szolgálatra.
1849. február 26-27. – A kápolnai csatában Tófalu az osztrák támadások egyik támaszpontja.
1885 – Új nyomvonalra kerül a Kápolna-Tófalu közti út és kövezett burkolatot kap.
1890 – Megalakul az Önkéntes Tűzoltó Egylet.
1907 – Létrejön a Tófalui Gazdák Szövetsége.
1924 – A Levente Egyesület helyi szervezete megkezdi működését.
1925 – Az Aldebrő-Tófalui Vadásztársaság létrehozása.
1935-40 – Polgári Lövész Egyesület néven lövészklub működik a településen.
1944. november 17. – A visszavonuló német csapatok felrobbantják az 1760-as években épült templomot.
Tiszanána – Kronológia
10. század – A mai Tiszanána ősének (Ónána) alapítása a jelenlegi településtől kb. 2-4 km-re, déli irányban.
10-15. század – Hadiút fut a településen keresztül.
1261 – IV. Béla oklevele említi az abádi rév és Nána közti nagyutat.
1334 – A régi Tiszanána templomát és plébánosát említi a pápai tizedjegyzék.
15. század – A falu neve a Tisza- előtaggal bővül. Ebben az időszakban költözik át az eddig ismeretlen helyen lévő Árpád-kori település arra a helyre, amelyről már régészeti emlékek állnak rendelkezésünkre. Itt a 18. század elejéig él a lakosság.
1486-1493 között – Vizafogó helyet létesítenek a Tiszán.
1550 – A török is adót szed a településen.
1552 – Az Eger ostromára vonuló török elpusztítja.
1596 után – Kamarai kezelésbe megy át, jövedelmét Szendrő és Ónod vára fenntartására fordítják.
17. század vége – 18. század eleje – A település a Tiszától távolabb, Alpoklos pusztára költözik. Ekkor épül temploma is. Kétbeltelkes település.
1763 körül – Téglaégető üzem létesül.
1768 – Az első adat a római katolikus iskoláról (1771-ben 11 gyerek tanul itt)
1771 – A református iskolának 111 tanulója van.
1773 – A mai Tiszanána képét is meghatározó településrendezési munkálatok kezdete.
1774 – Egy földesúri rendelkezés a vályog használatát szorgalmazza a házépítésben.
1783-85 – Az I. katonai felmérés rossznak minősíti a Körére vezető utat.
1804 után – A település a szatmári püspökség birtokába kerül.
1838 – Megépül a várfeneki kőhíd.
1848 – A falu választókerületi központ lett.
1848. július-augusztus – Tiszanána 162 nemzetőrt adott a szabadságharcnak.
1851 – A településen négy tanító 250 diák oktatását látja el.
1870 – Postahivatal nyílik.
1881 – A katolikusok létrehozzák a Felsővárosi Olvasókört.
1894 – A reformátusok megalapítják az Alsóvárosi Olvasókört. Létrejön az Ipartestület.
1898 – A határ tagosítása. Következményeképpen megjelenik és elterjed a tanyásodás.
20. század elejétől – A lakóházak építésénél a vályogfalazatot kővel alapozzák.
1900 – A községben már van óvodai ellátás.
1904-06 – Önsegélyező egyletek, szövetkezetek alapítása.
1906-10 – Távbeszélő állomás létesül.
1923 – Két gőzmalom üzemel a településen.
1924 – Megalakul a Levente Egyesület helyi szervezete.
1927 – A község szerződést köt a Heves Vármegyei Villamossági Rt.-vel az elektromos áram bevezetéséről. Ugyanebben az évben megkapja működési engedélyét az első mozi.
1929 – A Vacuum oil Company Rt. benzinkutat létesít a faluban.
1930 – Polgári Lövész Egyesület alakul (1940-ig áll fenn)
1932 – Megépül a Tiszanánát Saruddal összekötő kövezett út.
1935 – Létrejön a Vöröskereszt tiszanánai szervezete.
1938 – Önkéntes tűzoltóság alakul. Átadják a Szent István Népházat.
1946 – Helyi vadásztársaság szerveződik.
Tenk – Kronológia
14. század – A település első írásos említése.
1546 – Elpusztítja a török.
1725 – Még mindig néptelen, határát más települések lakosai bérlik.
1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint az itteni utak csak jó idő esetén alkalmasak a közlekedésre.
1788 – Majorsági gazdálkodás folyik a területen.
1849. március 18. – Braun alezredes Tenk-pusztára vonul császári csapataival.
19. század közepe – Szerelem Alfréd földbirtokos adományából iskola épül Pusztatenken.
1887 – A település iskolájában 62 iskolaköteles gyermek tanul.
1945 előtt – A települést a birtokosok kastélya, kúriája (Haller, Papszász, Elek, Szabó) és a cselédházak alkották.
1947 – Tenk önálló településsé válik.
1967 – Lebontják az utolsó cselédházat.
Tarnazsadány – Kronológia
10. század – A település őse keletkezésének feltételezett időszaka.
10-15. század – Hadiutak haladnak a település határában.
1323 – Egy birtokos változást rögzítő oklevélben említés történik a település Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról.
1550 körül – Hatvan elfoglalása (1544) után a török is adóztatja. Ekkor említik a település plébánosát is, akit Éliásnak hívnak.
1687 körül – A középkori Zsadány pusztulása.
18. század – A térképek tanúsága szerint kétbeltelkes szerkezetű település, a legrégibb településrészekkel: Nagy sor, Kis sor, Herepront vég, Hideg vég, Csima szög.
1703 – Almásy János birtokos majorságot létesít, melynek épületei a Rákóczi-szabadságharc során, 1706-ban elpusztultak.
1720 – A Szent Mihály templom újabb említése.
1732 – A faluban fatemplomról, a falun kívül pedig egy régi, romos kőtemplomról történik említés.
1760-as évek – A kőtemplomot felújítják, ez a templom áll ma is.
1770 – Elemi iskola működik Zsadányban, 41 tanulóval.
1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint az itt lévő utak talaja agyagos, a Tarnóca gázlói mélyek.
1848-49 – A honvédelem céljaira 21 nemzetőrt soroztak be a településről.
1848. június 3. – A község birtokosát, ifj. Almásy Pált választják Gyöngyös országgyűlési követének.
1851 – Kijavítják a Majzik-éren lévő fahidat.
1887 – Postaállomás nyílik.
1889 – Gróf Almásy Tasziló támogatásával új iskola épült a településen.
1897 – Óvoda is működik a községben.
1900 – Megnyílik a községi népkönyvtár.
A 20. század elejétől – Megjelenik és elterjed a zárt kémény használata.
1906 – Létrejön az Önkéntes Tűzoltóegylet.
1908 – Megalakul a Tarnazsadányi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.
1913 – Vasbeton híd épül a Majzik-éren.
1917 – Helyi érdekű, keskeny nyomtávú vasút létesül a ludasi állomásig.
1920 után – A vályogfalakat kővel alapozzák.
1924 – Megalakul a levente mozgalom helyi szervezete.
1930 – Megkezdődik a falu villamosítása, 1932-ben már működik a közvilágítás. Polgári Lövész Egylet alakul (1940-ig működik)
Tarnaszentmiklós – Kronológia
10-14. század között – Tarnaszentmiklós keletkezésének időszaka.
1234 – A település első írásos említése.
1424 – Tarnaszentmiklóst ’Chonkazentthmyklos’ néven említik.
1527 – Az egri káptalan birtokába kerül a falu.
1544-1685 között – Többször elnéptelenedik.
1751 – Újratelepítik a falut.
1755 – A Komáromi család egy kis templomot épít a faluban.
1770 – Iskolájában 15 tanuló sajátítja el az alapfokú ismereteket.
1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint útjai csak száraz időben járhatóak.
1810-16 – Az egri káptalan költségén megépül a ma is álló új templom.
1848-49 – A faluból 39-en léptek be a nemzetőrségbe.
1851 – Iskolájába már 106 tanuló jár.
1882 – A Kisterenye-Kisújszállás vonal megnyitásával vasúti megállóhely létesül a településen.
1885 – Postaállomás nyílik.
1890 – Iskolai célra megveszik a kocsma épületét.
20. század eleje – A települést a háromsejtű, nyeregtetős lakóházak jellemzik.
1904 – Létrejön a Katolikus Kör.
1906 – Megalakul a Tarnaszentmiklósi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Létrejön a Polgári Olvasókör.
1906-1910 – A település kapcsolódik az országos telefonhálózathoz.
1910 után – A vályogfalazás kő alapozással történik.
1920 után – Kiépül az Újtelep.
1924 – A leventemozgalom helyi szervezetének megalapítása.
1928 – A településen 4 épületben 262 iskolás tanul.
1930 – Újabb szervezetek alakulnak: Polgári Lövész Egyesület, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Tarnaszentmiklósi Katolikus Ifjúsági Egyesület.
1946 – Létrejön a Tarnaszentmiklós-Hevesvezekényi Vadásztársaság.
Tarnaörs – Kronológia
9. század – A település őse keletkezésének feltételezhető időszaka.
1548 – A település magyar urai mellett a töröknek is adózik.
1682 – Örs pusztulása.
18. század – A település templomának építése.
1710 – Tarnaörs újratelepítése a ma is lakott területen.
1730 – Serház létesül az Orczy-uradalomban.
1770 – A településen 24 diák tanul, a létszám 1775-re 50 főre emelkedik. Ekkor még nincs külön iskolaépület.
18. század vége – Megjelennek a mai utcák előzményei, a Felvég, az Alvég, a Tót sor és a Cigány szög.
1783-85 – Az I. katonai felmérés rossz, csak száraz időben járható utakról tudósít.
1797 – Ötnyílású kőhíd épül a Tarnán.
19. század – A házak döngölt fallal épülnek, majd megjelenik és elterjed a vályog használata.
1828, 1851 – Mérnöki iratok a település fahídjainak javításáról számolnak be.
1848-49 – 53 tarnaörsi férfi vállal nemzetőri szolgálatot a szabadságharc harci eseményeiben.
1882 – Postaállomás nyílik.
1887 – 157 gyerek részesül elemi iskolai oktatásban.
1903 – Hengermalom épül a településen. Megalapítják a Polgári Olvasókört.
1906-10 között – Távbeszélő állomás létesül.
1907 – A Tarna-szabályozás kezdete
1909 – A Vámosgyörk-Jászapáti vonal átadásával vasúti megállóhely létesül Tarnaörsön is.
1921 – Megalapítják a Tarnaörsi Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet, ugyanebben az évben helyi fiókot nyit az Országos Központi Hitelszövetkezet.
1922 – Artézi kutat fúrnak az egészséges vízellátás érdekében és úszómedencét építenek. Nagy János a Tarna régi medrében halastavat létesít.
1924 – Megalakul a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület és a Levente Egyesület helyi szervezete.
1926 – Önkéntes tűzoltóság szerveződik.
1931 – Új, háromtantermes iskola épül. Ekkor 270-290 diák tanul a település intézményeiben.
1937 – Országos egyesületek helyi szervezetei alakulnak: Stefánia Egyesület, KALOT, Tarnaörsi Leánykör.
Tarnaméra – Kronológia
1334 – A település első írásos említése Egyházasméra néven.
1550 – A töröknek is adózik, 26 családfőt ír össze az adószedő.
17. század – A község többször is elnéptelenedik, majd újratelepül.
1696 – A település elhagyott templomának említése.
1720 körül – Az Almásyak majorságot létesítenek Fogacs-pusztán.
1746 – Az első ismert utalás az iskola létére (Horváth Béla az iskolamester).
1762-66 – A Szent Márton templom renoválása.
1770 – Az iskola tanulóinak létszáma 16 fő (ez később csökken).
1771 – Az úrbérrendezés során a falu földjeit harmadosztályúnak minősítik.
1778-79 – A Szent Márton templom újabb felújítása. Ekkor nyeri el mai alakját.
1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint útjai csak száraz időben használhatók biztonságosan.
1803 – Salétromfőző üzem működik a Tarna egyik mellékága mentén.
1813 – Rábl Károly barokk stílusú kőhidat épít a Holt-Tarnán.
1819 – 104 iskolaköteles gyermekből 40 jár iskolába.
1848-49 – A településről 69-en lépnek be a nemzetőrségbe.
1872 – Postaállomás nyílik.
1882 – Kégl György és neje adományából új iskola épül.
1887 – Az iskola tanulóinak létszáma 159 fő.
1890 – A növekvő gyermeklétszám miatt újabb iskola épül.
1902 – Megalapítják a Tarnamérai Hitelszövetkezetet.
1903 – Létrejön a Tarnamérai Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.
1906-1910 – A település csatlakozik az országos távbeszélő hálózathoz.
1907 – Megalakul a Szent József Római Katolikus Temetkezési Egylet, 360 taggal.
1910-es évek – A tetőfedésben elterjed a cserép használata.
1912 – Önkéntes tűzoltó egyesület alakul.
1924 – Útjára indul a leventemozgalom községi szervezete.
1930 – Polgári Lövész Egyesület alakul (1940-ig áll fenn).
1931 – Elkezdődik a község villamosítása, ugyanekkor, a jobb minőségű ivóvíz biztosítása érdekében artézi kutat fúrnak.
1940 – Mozi jön létre a Hangya Szövetkezet épületében.
1945 után – A vályogfalakat kővel kezdik alapozni.
Tarnabod – Kronológia
11-12. század – A település keletkezésének feltételezhető időszaka.
18. század – Gerendavázas sövény falazatú nemesi kúria épül a faluban.
1752 után – A Buda-Kolozsvár postaút 6. állomását ide helyezik át Átányról.
1770 – Római katolikus elemi iskola működik a településen.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés szerint az itteni utak jó állapotúak.
1819 – A 75 iskoláskorú gyermekből 43 jár iskolába.
1824-1825 – Kőhíd és fahíd épül a településen.
1839 – Átadják az új iskola épületét.
1848-49 – A településről 46-an vonulnak be nemzetőri szolgálatra.
1849. február 28. – A császáriak kirabolják Tarnabodot.
1893 – Megalakul a Római Katolikus Földműves Temetkezési Egylet.
20. század – Kiépül a Malom szög, és a Kétház (Cseszárok-part)
1910 – Létrejön a Gazdakör.
1924 – Útjára indul a helyi leventemozgalom.
1930 – A Polgári Lövész Egyesület Alapítása (1940-ig működik).
1938 – Megalapítják az Önkéntes Tűzoltó Testületet.
Szihalom – Kronológia
9. század – Szihalom előd-településének létrejötte.
1335 – Az első utalás a szihalmi templomra a pápai tizedjegyzékben.
10-15. század – Országos jelentőségű hadiutak haladnak át a településen.
1241. április 12. után – A muhi vereség után a Pest felé tartó mongol sereg elpusztítja a települést.
1261 – IV. Béla kiváltságlevelében megerősíti az egri püspökséget Szihalom birtokában.
1317 – A falu egyik része az egri káptalané, míg a másik fele megmarad a püspökség birtokában.
1347 – Heves és Borsod vármegyék nemeseinek gyűlése itt volt, Miklós nádor elnöklete alatt.
1417 – A településen püspöki vámhely működését említik.
15. századtól – Vámhely működik az ős-Egeren lévő Sós-révnél.
1548 – A település a török felé is adót fizet.
16-17. század – A falu több alkalommal elnéptelenedik.
1670-es évek – Szihalom plébánosának említése az írott forrásokban.
1699 – A gazdátlan szihalmi földeket Butler János egri várkapitány bérli.
A 18. századtól – Az egri káptalan birtokközpontja.
1717 – 12 jobbágycsalád lakik Szihalmon.
1750-es évek vége – A település mai templomának építése.
1758 – A káptalan iskolát építtet a községben.
1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint Szihalmon országút halad át, melynek kőhídja is van.
1847 – Mérnöki iratok tudósítanak a szihalmi közös híd építéséről.
1849. március 1. – Az osztrák csapatok Szihalmon keresztülvonulva támadják a visszavonuló magyar haderőt, de kudarcot vallanak.
1849. március 18. – Görgey egyik csapata szállja meg a falut, hogy ellenőrzése alatt tartsa a környéket, míg a fősereg Poroszlónál átkel a Tiszán.
19. század közepe – A módosabb gazdák házain megjelenik a terméskő ablakkeret.
1853 – A Hatvan-Szihalom között húzódó országút már jelentős részben kövezett.
1870 – Vasúti megállóhelyet kapott a település, valamint postahivatal nyílt ugyanebben az évben.
1877 – 174 diák tanul a település iskolájában.
1881 – Hevessy Kabos káplán Népkönyvtárat alapít.
1886 – Postatakarékpénztári közvetítőszolgálat indul.
1896 – Vashíd épül az Eger-patakon.
20. század eleje – A házakban a szabadkémény helyett megjelenik a zárt kémény használata.
1904 – Megnyílik a Hangya Szövetkezet boltja.
1906-10 között – Távbeszélő állomás létesül.
1914 – Megalakult a Szihalomi Katolikus Olvasókör.
1917 – Átadják az új iskola épületét.
1924 – Létrejön a Levente Egyesület helyi szerve.
1925 – Megalakul a Szihalomi Önkéntes Tűzoltó Egyesület.
1928 – Megalakul a Szihalomi (sic!) Római Katolikus Dalkör, amely 1933-ban már első helyezést ér el az Országos Dalversenyen.
1930 – Polgári Lövész Egyesület alakul (1940-ig működik).
1939 – Létrejön a KALOT helyi szervezete.
Sarud – Kronológia
10. század – A falu létrejöttének időszaka.
1261 – A település első említése Saruldeghaz néven.
13-14. század – A Poroszlóról Heves felé tartó hadiút Hídvégen vezet keresztül.
1327 – Az egri püspök birtokába kerül Hídvég és az itteni vámhely.
1335 – Temploma szerepel a pápai tizedjegyzékben, de plébánosa pápai tizedet nem fizet.
1544 után – A település lakói a töröknek is adót fizetnek.
1552 – Az Eger alá vonuló török sereg elpusztítja a falut.
1558 – Sarudon és Hídvégen összesen 11 jobbágy és 15 zsellér él, akik közösen használják az elhagyott telkeket és ellátják a püspöki major munkaszükségletét.
1690-93 – A török kiűzése után újratelepítik a csaknem teljesen elnéptelenedett falut.
1709-11 – A pestisjárvány miatt elnéptelenedik Sarud.
18-19. század – Hídvégen majorsági gazdálkodás folyik.
1732 – A reformátusok használják a középkori templomot.
1739 – A püspök elveszi a reformátusok templomát, mire zendülés tör ki a településen, amelyet hamarosan elfojtanak.
1746-67 – Az első információk a Sarudon folyó iskolai oktatásról.
1750-50 – A Pest-Debrecen postaút állomása Hídvég.
1751 – Szárazmalom épül, amely a 19. század végéig működik.
1771 – Sarud földjeit az úrbérrendezés során harmadosztályúnak minősítik. A római katolikus elemi iskolában 75 gyermek tanul.
1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint a környékbeli utak csak jó idő esetén járhatók.
1795-1801 – A templomot átépítik, ekkor nyeri el mai formáját.
1848-49 – A szabadságharc hadműveleteiben Sarudról 17 gyalogos és 6 huszár nevét ismerjük. Összesen 107 helybeli vett részt a küzdelmekben.
1880-as évek eleje – Keskenyvágányú, lóvontatású vasút épül Poroszlóig.
1885 – Postaállomás nyílik.
1897 – Megalakul a Katolikus Olvasókör.
1889 – Postatakarékpénztári szolgáltatás indul. Megalakul az Önkéntes Tűzoltóegylet.
1901 – Megalakul a Sarud és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.
1907-től – Hetivásár tartására kap jogot a település.
1911 – Létrejön a Sarud és Vidéke Hitelszövetkezet.
1914 – Új, nyolctantermes iskola épül.
1915 – Bevezetik a telefonszolgáltatást.
1925 – Megalakul a Levente Egyesület helyi csoportja.
1935 – Megkezdődik az elektromos közvilágítás kiépítése. A településen 6 különböző iskola működik.
1935-1940 – Polgári Lövész Egyesület alakul.
1936 – Az egészséges ivóvizet öt fúrt kút szolgáltatja. Megalakul a Római Katolikus Földműves Dalkör.
1939 – Létrejön az Agrárifjúsági Legényegylet.
Poroszló – Kronológia
9. század – A mai település ősének létrejötte.
1219 – A poroszlói bencés kolostor első említése.
13. század – A Szűz Mária bencés apátság hiteles helyi tevékenységet is folytat.
1248 – IV. Béla az egri püspökségnek adományozza a poroszlói vámok harmadát.
1292 – Poroszló plébániatemplomának első említése.
1299 – Írott forrás említi a Poroszló-Örvény közti átkelést biztosító révet.
14. század eleje – Két fontos út indul innen Heves, valamint Eger felé.
15-16. század – Királyi sókamarai hivatal üzemel a településen.
1460 – Poroszló mezővárosként szerepel.
1549 – Magyar birtokosai mellett a töröknek is adózik.
17. század – A lakosságszám csökken, időnként elnéptelenedik a település.
1689 – A visszatelepülő lakosság két éves adómentességet kap a vármegyétől.
17. sz. vége – A kolostorból a török kor végére csak a templom marad meg, amelyet a reformátusok használnak.
1695-1715 – Postaállomás működik Poroszlón.
18. század – A térképek tanúsága szerint Poroszló a kétbeltelkes települések közé tartozik.
1710-es évek – A település három földesúr fennhatósága alatt áll: az egri káptalan, Popovics és Károlyi gróf.
1730 – A rév túloldali végpontját áthelyezik a füredi határba.
1747 – A településen sörfőző vállalkozás (serház) működik.
1771 – Az úrbérrendezés során Poroszló földjeit másodosztályúnak minősítik.
1772 – A református felekezeti iskolában 140 gyermek tanul, a katolikus elemi iskola 41 tanulóval kezdi meg működését.
1783-85 – Az I. katonai felmérés a poroszlói országutat csak csapadékmentes időjárás esetén tartja közlekedésre alkalmasnak.
1790 körül – Kincstári sóhivatalt állítanak fel a településen.
18. sz. vége – Megépül az új katolikus templom.
1834 – A révnél megkezdik az első Tisza-híd építését.
1845 körül – A jeges árvíz tönkreteszi a Tisza-hidat, amelyet 1846-ban újjáépítenek.
1849. február 24. – A Patay-dandár állomásozik a településen.
1849. február 26-27. – Kossuth Poroszlón tartózkodik a kápolnai csata napjaiban.
1849. március 17-20. – Magyar csapatok állomásoznak a településen, Görgey egységei fedezik az átkelést Tiszafüred felé.
1849. március 21. – A magyarok kiürítik Poroszlót.
1849. július – A hidat a magyar kormány parancsára felégetik, hogy az ellenséges erők átkelését megakadályozzák. 25-26-án Korponay ezredes 2500 katonájával védi a hídfőt az ötszörös túlerővel szemben.
19. század közepe – Fokozatosan beépülnek az ólaskertek.
1851 – A katolikus, a református és az izraelita felekezetnek is saját alapfokú oktatási intézménye működik a településen.
1852 – Postaállomás létesül.
1877 – Klein Jakab gőzmalmot és gőzfűrészüzemet létesít. Olvasóegylet alakul.
A 19. század vége – Graefl Jenő lótenyészete országos hírűvé válik.
1889 – Önkéntes Tűzoltó Egylet létesül.
1890 – A református és az izraelita felekezet is új iskolát épít.
1891 – A Debrecen-Füzesabony vasútvonal megnyitásával Poroszló is az országos vasúthálózat részévé válik. A vasútvonal építésének része volt az új Tiszafüred-Poroszló vegyes használatú híd megépítése.
1894 – Kétútköz pusztán az uradalmi cselédség gyermekei számára a Graefl család hoz létre iskolát.
1897 – Megépül az új római katolikus iskola.
1899 – Megnyílik a település óvodája.
1900 – Megalakították a Poroszlói Kereskedők és Iparosok Körét.
1901 – Létrejön az Izraelita Jótékony Nőegylet.
A 20. sz. első évtizedei – A poroszlói egyesület-alapítások virágkora.
1903 – Klein Márton kefegyártó üzemet alapít, amelyet 1906-ban talicska-, valamint téglagyártó-üzemmel bővít. Megalakul a Gazdakör.
1904 – Hitelszövetkezet alakul.
1906 – Távbeszélő állomás létesül. Bán Sándor gombüzemet alapít, amely 50 munkást foglalkoztat.
1908 – Megalakul a Poroszlói Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.
1910 után – A boglya formájú kemencét felváltja a szögletes metszetű kemence.
1919 – A Tisza-híd Füred felőli részét – a Tanácsköztársaság alatt – a román csapatok átkelésének megakadályozására felrobbantják. Helyreállítása 1920-1923 között, több szakaszban történik.
1920 után – Új településrészek jönnek létre: az Egyes, Kettes és a Hármas újtelep.
1925-1933 – A felekezeti iskolák mellett polgári elemi iskola is működik.
1927. május 28. – Elkészül az Eger-patakon átívelő vasbeton híd.
1941-1943 – Új, vasszerkezetű vasúti híd épül, amelyet 1944-ben bombatámadás ér.
1945-1947 – Vegyes használatú híd készül az előző, elpusztult híd helyett.
Pély – Kronológia
10-11. század – A falu létrejöttének időszaka.
13. század eleje – A hevesújvári várispánság tartozéka.
1332 – A pápai tizedjegyzék említi először plébániáját.
1550 – A település magyar urai mellett már a töröknek is adózik.
1567 – A török elpusztítja a falut.
16-17. század – Többször elnéptelenedik, majd újratelepül.
1699 – Az első, oktatásra vonatkozó adat.
1733 – Szent Demeternek szentelt templomáról történik említés.
1764 – Új templom épül.
1771 – Az úrbérrendezés során a falu határát másodosztályúnak minősítették. Az iskolában 29 gyermek tanul.
1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint a falu útjai csak jó idő esetén használhatóak.
1838 – A hatrongyosi határban kijavítják a Saj-fok fahídját.
1842 – Mérnöki jelentések tudósítanak a falu határában lévő Saj-fok hídjainak javításáról.
1848-49 – A falu 76 férfi lakosa vonult be a nemzetőrségbe.
1851 – Az iskolában két tanító 177 gyermekkel foglalkozik.
1869 – Tűzvész pusztít a településen. Ezt követően épül ki a Jeremes nevű településrész és a Kertek.
1881 – Postahivatal nyílik.
1887 – A településen 214 gyermek vesz részt az elemi iskolai oktatásban.
1899 – Polgári Olvasókör és Római Katolikus Olvasókör alakul.
1902 – Létrejön a Gazdakör.
1906 – Balla Ferenc gőzmalmot működtet Pélyen.
1909-10 – Létrejön a Nagy-Árendás (más néven Amerika sor).
1906-10 között – Távbeszélő állomás létesül.
1907 – Megalapítják a Pélyi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet.
1910 – Összesen 455 gyermek vesz részt a mindennapi és az ismétlő oktatásban.
1918 – Pusztahatrongyos és Kishatrongyos külterületen állami elemi népiskola kezdi meg működését.
1920 után – A Balla-tag és a Sáros utca kiépülése.
1923 – Megkezdi működését a Műkedvelő Társaság (200 fővel!) és a Pélyi Tornaegylet.
1924 – Megalakul a leventemozgalom helyi szervezete.
1925 – Heves és Tarnaszentmiklós felé kiépített út vezet.
1928 – Létrejön a Pélyi Önkéntes Tűzoltóegylet.
1930 – Megkezdi működését a Polgári Lövész Egylet (1940-ig áll fenn).
1933 – Bejegyzik az Országos Gazdasági Liga helyi csoportját és a Pélyi Dalosok Egyesületét.
1935 – A Vöröskereszt helyi fiókjának alapítása.
1945 után – Létrejön az Új telep.
Nagyút – Kronológia
11-12. század – Az első falu létrejötte a mai településtől 1 km-re, déli irányban.
1334 – Középkori plébániájának első említése.
1549 – A török elpusztítja a települést.
16-17. század – Több alkalommal elnéptelenedik, majd újratelepül.
1740-1841 – A Grassalkovich, majd a Károlyi család majorsági birtoka.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés szerint a nagyúti csárdánál agyagos az országút.
1870 – A Hatvan-Miskolc vasútvonal megnyitásával Nagyút is vasúti összeköttetést kap.
1887 – Egy tanteremben, 46 tanulóval működik az iskola.
1897 – Uradalmi központi gépműhely létesül.
1939-1940 – Csonka János és Deáki Zsigmond tervei alapján mintafalu épült, amelyben helyi
gazdasági cselédeket és feldebrői, nagyfügedi és viszneki családokat telepítenek le.
1941 – Megkezdi működését a mintafalu új iskolája.
1942 – A településen postahivatal létesül.
Mezőtárkány – Kronológia
10. század – Valószínűleg kabarok hozzák létre a település ősét, Tárkányt.
1273 – Adásvételi szerződés Tárkány birtokosai között, a falu ötödrészéről.
15. század – A település nevében megjelenik és állandósul a Mező- előtag.
1423 – Luxemburgi Zsigmond évi egy alkalommal (Szent Lőrinc napján) országos vásár tartását
engedélyezi Mezőtárkánynak.
1546 – Öt jobbágyportát írnak össze a faluban.
1552 – Eger ostromakor elpusztul, majd pár év múlva újratelepül.
18. század – A települést a Laskó és a Bene-patak határolja, központjában elszórtan helyezkednek el a
lakóházak.
1716 – Az egri káptalan engedélyt ad Wagner Sebestyén számára egy serfőzőház létesítésére.
1761 – Katonai kvártélyház és tiszti istálló építésére kötelezik a települést.
1770 – Római katolikus elemi iskola működik a településen, 30 tanulóval. A létszám 1775-ig 40 főre növekszik.
1771 – A falu határát első osztályúnak minősítik.
1773 – Megépül az új katolikus templom.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés a Mezőtárkányon átmenő utat megfelelő időjárás esetén minden jármű által használható országútnak minősíti.
1802 – Rábl Károly két hidat épít a falu határában.
1849. február 24. – A Kisfaludy-dandár a kápolnai csata előtt megszállja a falut.
1849. március 1-2. – A császári hadak átvonulnak Mezőtárkányon.
1851 – Az iskolában 2 tanító 242 gyermeket tanít.
1886 – Postaállomás nyílik.
1887 – A rendszeresen iskolába járók száma meghaladja a 400 főt.
1891 – A Debrecen-Füzesabony vasútvonal megnyitásával Mezőtárkány is bekapcsolódik az országos
vasúti vérkeringésbe.
1895 – Olvasóegylet alakul.
1896 – Megalapítják a községi Hitelszövetkezetet. Létrejön az Önkéntes Tűzoltó Egylet.
1901 – A község elemi leány népiskolát indít. Megalakul a Mezőtárkányi Községi Fogyasztási és
Értékesítő Szövetkezet.
1908 – Távbeszélő összeköttetés létesül.
1918 – Megalakul a Mezőtárkányi Gazdakör.
1923 – Ifjúsági egyesületet alapítanak a településen.
1924 – Új szervezet jön létre Iparosok és Kereskedők Köre néven, valamint útjára indul a Levente Egyesület helyi szervezete.
1925 – Az Illés János-féle áramfejlesztő biztosítja a település közvilágítását.
1930 – Polgári Lövész Egyesület alakul (1940-ig áll fenn).
1932 – Létrejön a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének mezőtárkányi csoportja.
1936 – Helyi fiókot létesít a Magyar Vöröskereszt Egylet.
1939, 1942 – Létrehozzák a KALOT és a KALÁSZ helyi szervezeteit.
1943 – Megkezdi működését az Országos Egészségvédelmi Szövetség mezőtárkányi szervezete.
Mezőszemere – Kronológia
13. század előtt A falu létrejötte.
1311 Szemerei Sándor fia Dénes és Imre fia László rátámadnak Szemerére, felégetik templomát és nagy pusztítást végeznek a faluban.
1552 Eger ostromakor a török elpusztítja.
1760 körül Téglaégető ipari vállalkozás indul Szemerén (1886-ig áll fenn).
1760-66 Lebontják a régi templomot és újat építenek a helyére.
1783-85 Az I. katonai felmérés jónak minősítette az itt áthaladó kocsiutat.
1845 Hentsch Márton iskolát és kántorlakot tervez a település számára.
1848-49 100 lakos áll nemzetőrnek.
1849. március 1. A császári erők innen kísérelnek meg előrenyomulni Tárkány felé, de a rossz terepviszonyok miatt kísérletük kudarcba fullad.
19. század közepe Megjelenik a tornác a falu házain.
1896 A tagosítás után tanyásodási folyamat kezdődik.
1900 Megalakul a Borsodszemerei Hangya Szövetkezet
1906-1910 A község bekapcsolódik az országos távbeszélő-hálózatba.
1909 Megalakul a Borsodszemerei Önkéntes Tűzoltó Egylet.
1910 körül Postaállomás létesül Mezőszemerén.
1924 A leventemozgalom helyi szervezetének indulása.
1927 Brüll Lajos szikvízüzemet alapít.
1928 után A vályogfal mellett megjelenik a kő, majd 1950 után a tégla használata.
1930 A Borsodszemerei Polgári Lövész Egyesület létrehozása. Megépül a Rima-patak háromnyílású vasbeton hídja.
1935 Megalakul a Római Katolikus Dalkör.
1939 Az oktatás már öt tanteremben folyik, a tanulókat öt tanár tanítja.
1950-ig A település Borsod vármegyéhez tartozik.
Kömlő – Kronológia
10-11. század A település alapításának feltételezhető időszaka.
14. század eleje A Hevest Poroszlóval összekötő út egyik állomása Kömlő.
16-17. század A falu a Pest-Debrecen postaút fontos állomása.
1770-től Mérnöki tervek alapján felépül a mai Kömlő.
1783-1785 Az I. katonai felmérés a Kömlőn áthaladó utat megfelelő időjárás esetén minden jármű számára használható útnak minősíti.
1848-49 118 kömlői nemzetőr vesz részt a szabadságharc eseményeiben.
1849. március 18. Ramberg altábornagy osztrák csapatai tartják megszállva a falut.
1872 Postaállomás létesül.
1900 után A tagosítást követően megkezdődik a határ tanyásodása.
1906-1910 A község bekapcsolódik az országos távbeszélő hálózatba.
1910 után A dohánytermesztés elterjedése a faluban.
1932. december 15. Az áramszolgáltatás kezdete. 135 házban, az útkereszteződésekben és a községháza előtt létesült villanyvilágítás.
Kompolt – Kronológia
9-10. század A település alapításának feltételezett időszaka.
13. század Kialakul az az útvonal, amely Kompolt-Eger érintésével a felvidéki városok megközelítését tette lehetővé.
13. század eleje Az Aba nemzetség Kompolti ága megalapította a bencés monostort.
1272 Első írásos, okleveles említés, Kompolth alakban.
14-15. század A Pest felől jövő hadiút áthaladt Kompolton és itt ágazott el Sirok felé. A Heves felől jövő nagyút is itt csatlakozott a pesti úthoz a 14. századig.
1399 Pelsőczi Bebek Detre nádor kötelezi a kereskedőket, hogy áthaladjanak Kompolton, megfizetve az útvámot az apátság számára.
1400 A Szent Margit plébániatemplom a bencés monostor birtokába kerül.
1430 Kiskompolt birtokjoga a királyra háramlik, mivel Solymosi László megtalanúl halálozott el.
1526 A Kompolthy család kihaltával Nagykompolt az Országh család birtokába kerül.
1550-1750 A terület néptelen puszta.
1606 Nyáry Pál veszi birtokba.
1745 Az első német telepesek érkezése Köln környékéről.
1752 Az apátság romjainak helyén kápolnát építtet gróf Grassalkovich Antal.
1754 Gróf Grassalkovich Antal Elzászból származó német családokat telepít be.
1776-1824 Az Orczy család bérleménye.
1781 A község pecsétjén található körirat: Sigillum Kompoltiense.
1783-1785 Az itt haladó országutat az I. katonai felmérés csak kedvező időjárás esetén javasolja minden jármű számára.
1825-1839 A falu Kaán Sámuel és Ullmann Móric bérleménye.
1840-1847 Gróf Károlyi György bérleménye.
1841 A Grassalkovichok magvaszakadtával, gróf Forgách János örökölte.
1847 Gróf Forgách János eladja a területet gróf Károlyi Györgynek.
1848-49 A hagyomány szerint Schmidt Ferdinánd 24 nemzetőrt toborzott és szerelt fel a szabadságharc céljaira.
1849. február 18. Dessewffy ezredes 4 század huszárral egy meglepetésszerű támadás során szétszórja a Károlyi kastélyban állomásozó osztrák vérteseket.
1849. február 27. Az Aulich-hadosztály állomásozik Kompoltnál, innen rendeli Dembinski Kápolnához, de Aulich oldaltámadástól félve nem engedelmeskedik a parancsnak.
19. század közepe A zsúpszalmás tetőfedést felváltja a cserép alkalmazása.
1853 Terv és költségvetés készül a kompolti Tarna-híd módosítására.
1858 Új, a település jelenlegi temploma ekkor épül.
1897 A legnagyobb földbirtokkal a gróf Károlyi-féle hitbizomány rendelkezik.
1925 Postahivatal, távbeszélő-állomás és távírda nyílik.
1931 Megkezdődik a község villamosítása.
1945 nyara Megjavítják a háborús események során megsérült hidakat.
Kisköre – Kronológia
10-11. század A település alapításának feltételezett ideje. Ebben az időszakban a Heves alatt DK-re haladó hadiút érintette Körét.
14-15. század A Pest felől Hevesen keresztül jövő hadiút érinti a települést.
1323 Első írásos, okleveles említés, Kure alakban.
1332/1337 A pápai jegyzékben templomos helyként szerepel.
1486-1526 Rozgonyiak, majd a Pálóczyak birtoka.
1528 Az új birtokos Choron András.
1537 Szapolyai János Werbőczy Istvánnak adományozza.
1546 Báthory-birtokként szerepel a terület.
1549-1552 Jakcsy, illetve köznemesek birtoka.
1593 Szécsy Tamás a birtokos.
17. század eleje Rákóczi-birtok.
1639 A településnek református prédikátora van Gyarmati Márton személyében.
1683 A falu elpusztul.
1690 után A település újranépesülése.
1714 Reformátusok betelepedése.
1722 Erdődy Gábor egri püspök szerzi meg a területet.
1746 Barkóczy püspök elveszi a reformátusoktól a templomot, ezután katolikus telepesek érkeznek a településre.
1746,1747,1749 Anyakönyvek vezetése.
1768. júl. 28. Tűzvész, 27 ház porig égett.
1773 A pecséten szereplő felirat: Kiskore falu pecettye
1775-1777 Eszterházy püspök új templomot építtet.
1783-1785 Az I. katonai felmérés rossznak minősíti a körei utakat.
19. század A házak anyagában megjelenik a vályog, amelyet 1910 után kővel alapoznak.
1848-49 Kisköre 59 nemzetőrt ad a szabadságharcnak.
19. század közepe Kialakul az Új sor.
1885 Postaállomás nyílik a településen.
1887. július 31. A Kisterenye-Kisújszállás vonal megnyitásával Kisköre is bekapcsolódik az országos vasúti vérkeringésbe.
1889 Kisköre és Pusztataskony között megépül az ország leghosszabb fahídja, amelyet 1906-ban folytvas anyagúvá építenek át.
1911-12 Létrejön az Új telep.
1919 A támadó román haderő átkelésének megakadályozására felrobbantják a hidat, amely csak 1923-ban épül újjá.
1922 Létrejön a Kisterem, a Nánai út, a Kertalja, majd az Oncsa sor.
1944 A tiszai híd újbóli felrobbantása. Újjáépítése 1956-1958 között történt.
Kápolna – Kronológia
13. század A falu létrejötte a mai településtől K-i irányban, 1 km-re.
14-15. század Fontos hadiút halad át a településen.
1430 előtt Az Aba nemzetség Solymosi ágának birtokrésze.
1430 A falu neve fellelhető Kapolna alakban királyi oklevélben.
1486-1696 Lakók száma: 50-110 fő.
1552 A felvonuló török sereg elpusztítja a falut.
1598 A terület még puszta.
1600 körül Az újra benépesült falu török fennhatóság alatt.
1618 Ugróczi János prépost kezelésébe kerül, aki Herencsényi István füleki alkapitánynak adja bérbe.
1619 Bethlen Gábor Perényi Ferencnek adományozza.
1630 Dienes egervári prépost egyezsége Pyber János püspökkel, a falu visszaadományozásáról a püspökség birtokába.
1687 A falu elnéptelenedése.
1694 után A település újraalapítása a mai helyén
1698 Telekesy István püspök új templomot építtet.
1733 Anyakönyvek vezetése.
1746 Az országos jelentőségű postaútvonal megyei szakaszának egyik állomása Kápolna. Lakók száma: 339 fő
1773 Német telepesek költöznek Kápolnára.
1776 Pecséten található körirat: Commun. Capol.
18. század vége A település központi részét a Belső sor és Felvég alkotja.
1780 Kőhíd épül a Malomárkon.
1781 Lakók száma: 848 fő
1782 Megkezdik az új templom építését, Francz József építőmester irányításával.
1783-1785 Az I. katonai felmérés kedvező időjárás esetén általánosan használható országútnak minősíti az itt áthaladó utat.
1784 Pecséten található felirat: Sigillum Kapolnaense
1792 Egy mérnöki jelentés járhatatlannak minősíti a postautat.
1799 Kápolna katonai átkelőhely és postaállomás.
1804 Magurányi József újjáépíti a Tarna összeomlott kőhídját.
1816-1817 Megépül az a kőhíd, amely a hagyomány szerint az 1848/49-es szabadságharc egyik jelentős ütközetében, a kápolnai csatában, központi szerepet játszott (újabb kutatások a keletebbre lévő Malomárok egyik hídjához kötik ezt a szerepet).
1828-1829 Aldebrő (Balpüspöki határrész) és Kápolna közös határában új kőhíd épül.
1848 Egy felmérés szerint a Pest-Kassa útvonal egyik kiépített szakasza Kápolna-Kerecsend között haladt.
1848-49 60 kápolnai lakos szolgálja a szabadságharc ügyét nemzetőrként, vagy honvédként.
1848. május 1. A megalakuló megyei bizottmánynak 3 kápolnai tagja lesz.
1849. január 26. Az osztrák csapatok 5000 fő elszállásolására adnak parancsot a faluban.
1849. február 17. Osztrák egységek szállják meg Kápolnát.
1849. február 22-25. A magyar sereg Máriássy-hadosztálya bevonul a településre.
1849. február 26. A Máriássy-hadosztály sikerrel tartóztatja fel a támadó császári erőket. Az este folyamán a faluba érkezik a magyar vezérkar Dembinskivel az élen.
1849. február 27. A település véres harcok színtere, melyben végül az osztrák haderő diadalmaskodik.
1849. március-június Felüti fejét a kolera, amely 11 áldozatot szed a falu lakosaiból.
1849. március 19. Összeírják a csata során a lakosság által elszenvedett károkat és intézkedés történik a kártalanításról.
1849. március 23. Újra magyar csapatok érkeznek Kápolnára.
1849. június 30. A Wysocki-csapat honvédei szállnak meg a faluban.
1849. július 9. Az előnyomuló cári csapatok elérik Kápolnát.
1852 Gyalogos postaszolgálat működik heti 4 alkalommal Heves felé, szerdánként pedig lovas posta jár Egerbe.
1870. január 9. Átadják a Hatvan-Miskolc vasútvonalat, ezzel Kápolna is közelebb kerül az országos vasúti vérkeringéshez.
1887. július 31. A Kisterenye-Kisújszállás vonal teljes kiépülésével tovább fejlődik a település vasúti összeköttetése az ország egyéb vidékeivel.
1888. november 14. A távíró-szolgáltatás kezdete.
1892 Egy alispáni leiratra adott válasz alapján kiderül, hogy a településnek csak országos, vagy megyei kezelésben lévő útja van (a helyzet 1897-ben változik, ekkor 2 új utcát nyitnak, ami már községi útnak számít)
1910 Kapcsolódás az országos távbeszélő-hálózathoz.
1920 után A település ÉNY-i részén megépül az Újfalu (v. Újházhely).
1928-1931 Képviselő-testületi határozat nyomán bevezetik a villanyt a településre.
1931 Új nyomvonalat kap a község főútja, amelyet bitumenes burkolattal látnak el.
Kál – Kronológia
9-10. század A település létrejötte a mai Káltól DNY-ra (most községi legelő)
1331 Első írásos, okleveles említés, Kaal alakban.
1332 Templomos helyként szerepel a pápai tizedjegyzékben.
1438 A Debreiek után a Rozgonyi család birtoka.
1493 Kanizsay György birtoka.
1497 Drágfy Bertalan erdélyi vajda birtoka.
1518 Birtokcserével Perényi Imre szerezi meg Kált a debrői uradalommal együtt.
1537 Ferdinánd Országh Lászlónak adományozza.
1549 Teljes elnéptelenedés.
1567 Miksa 16 évre Ungnád Kristóf egri várkapitánynak adta zálogba.
1576 57 jobbágy háztartást írtak össze.
1603 Rákóczi Zsigmond megvásárolja a kincstártól.
18. század Már ekkor megjelenik a vályog használata az építkezésben, de a sövényfalas építésmód is fennmarad.
1708 Rákóczi Ferenc fejedelem és nővére Júlia, Aspremont-Reckheim Ferdinándné birtokolja a falut.
1723 Kápolnához tartozik.
1728 Néptelen puszta.
1730-1740 között A falu a mai helyére költözik.
1741 Grassalkovich Antal birtokába kerül, majd a család birtokolja 100 évig.
1742 Ez évtől vezetik a település anyakönyveit.
1746 Tarnabod filiája.
1748 A lakosság növekedése új telepesek beköltözésével.
1761 Lebontják a régi templomot.
1765 Anyaegyházi rangra emeli az Eszterházy püspök.
1770 Kb.700 fő él a településen.
1771 Községi pecséten három búzakalász között csoroszlya és ekevas látható.
1783-1785 Az I. katonai felmérés jó állapotú útról ír Kál és Tarnabod között.
1809 Újjáépítik a káli fahidat.
1841 Egy térkép már feltünteti a Krakó nevű cigánytelepet.
1847 Gróf Forgách Antal a korábbi bérlőnek, gróf Károlyi Györgynek adja az uradalmat örök tulajdonul.
1848-49 A szabadságharcot 215 káli lakos szolgálta, mint nemzetőr, vagy honvéd.
1848. ápr. 11-12. A lakosság örömünnepet ül az úrbéri viszonyok megszüntetése okán.
1849. február 25. A kápolnai csata előtt a Kisfaludy-dandár foglalta el a Kápolna előtti térséget.
1849. február 26. A Kisfaludy-dandár órákig feltartóztatja a Schwarzenberg-hadosztályt, de a déli órákban kénytelen feladni állásait.
1869 Postahivatal nyílik a településen.
1870. január 9. Átadják a Hatvan-Miskolc vasútvonalat, ezzel Kál is bekapcsolódik az országos vasúti vérkeringésbe.
1906 A településnek kiépült a távbeszélő kapcsolata.
1931. december 24. Megvalósul az utcai közvilágítás.
Hevesvezekény – Kronológia
10. század – A mai Hevesvezekény ősének számító település létrejötte a mai falutól NY-ra, a Nagytelek nevű határrészen.
10-15. század – Hadiutak haladnak keresztül a településen.
1234 – Az első írásos, okleveles említés Wesequen néven.
14. század – Birtokosok a Vezekényiek. 1526-ig a nemzetség jelen volt.
1546 – A Losonczyak birtokolják.
1548 – A település lakatlan.
1550 – 12 nős férfi adózott a töröknek.
1567 – A település pusztává vált.
1580 – 26 családfő fizet tizedet.
17. század első fele – Csanády és Gombos család birtoka. Lecsökken a porták száma.
1665 – A szentmiklósi templom filiája Vezekény.
18. század eleje – A mai helyén újratelepül Hevesvezekény.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés szerint a helyi utak csak kedvező időjárás esetén használhatóak minden jármű számára.
1780-1793 – Jelenlegi templomának építése.
1797 – Az egri prefektus felesége, Furtiny Dorottya az új birtokos.
19. század – A Makay és a Mlinkó család az újabb birtokos nemesek.
1848-49 – 19 vezekényi nemzetőr áll a szabadságharc szolgálatába.
1889 – Felújítják az 1881-ben tönkrement várfenéki hidat.
20. század – Szinay és a Gáspárdy család meghatározó a falu történetében.
1906 – Kőburkolatot kap a településen átvezető Heves-Pély út.
1940 – Nagy árvíz pusztított a településen.
1941-1942 – Határozatok a középületek és közterületek villanyvilágításáról.
Heves – Kronológia
9-10. század – A mai Heves ősének számító település alapítása (nem a mai helyén).
Honfoglalás-kori telepobjektumok a vásártéri homokbányában.
10-15. század – Jelentős hadiutak haladnak át a területén.
13. század – Heves a térség jelentős településévé válik.
1203 – Első írásos, okleveles említés, Hewes alakban.
1330 – Az Aba nembeli Kompolti Imre birtoka.
1332 – A pápai tizedjegyzék főesperesi és plébániatemplomát is említi.
1348 – A Kompoltiak mellett a Detki és a Visontai család is részbirtokos volt.
15. század – Heves mezőváros.
1467 – A Kompoltiak a birtokosok.
1522 – Örökösödési szerződés Kompolti János és Országh Mihály között. A Kompoltiak kihalása esetén a birtokjog az Országh családra száll.
1546 – Az első török összeírás.
1580 – Törökök lakják az 1580-as évek végén.
1606 – Nagyheves papíron bedegi Nyáry Pál birtokába kerül.
1655 – Kisheves a Béky család magvaszakadtával Dorogfy István kezébe kerül.
1698 – Dietrich Glöcklsberg császári ezredes vásárolta meg a Wesselényi birtokrészt. Ekkortól kezd újra benépesülni a település.
1725 – Címeres, pecsétes ábrázolás, melyben álló oroszlán jobbján kivont kardot, balján 3 búzakalászt tart.
Körirata: Sigillum opidi Heves 1725
1740 – A Nyári örökösök visszaszerzik birtokaikat.
1772 – Befejeződik a török időkben súlyosan megsérült plébániatemplom helyreállítása.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés a településen átmenő utat országútnak minősíti, amely azonban csak megfelelő időjárás esetén használható minden jármű számára.
1790 – Önálló anyakönyvezés.
1837-1838 – A főbirtokos Ferdinánd Szász-Coburg-Gothai herceg.
1848-49 – A szabadságharc során 280 hevesi lakos lépett be a nemzetőrségbe. Heves a nemzetőr-sereg összpontosításának egyik központja lett.
1848. június 26. – Az országgyűlési választások során a hevesi születésű Németh Albertet választják a körzet képviselőjévé.
1849. március 1-21. – Hevesen császári csapatok állomásoznak.
1849. március 22. – A magyarok bevonulnak a településre, Görgey itt üti fel főhadiszállását.
1849. július vége – Heves újra császári uralom alá kerül.
1852. június 1. – Postahivatal létesül, heti négyszeri gyalogküldönc-kapcsolattal Kápolna irányában.
1853 – Megtörténik a település hídjainak renoválása.
1859 – Az egyházmegye anyaegyházzá nyilvánítja.
1882 – A Kisterenye-Kisújszállás vasútvonal megépítésével Heves az országos vasúthálózat részévé válik. Szintén ebben az esztendőben jön létre a városi távíró-szolgáltatás.
1884 – Az 1880-as évek elején elindított útépítési munkálatok eredményeképpen elkészül a Dormánd felé vezető út 11 kilométeres szakasza.
1903 – Heves bekapcsolódik az országos telefonhálózatba.
1910 körül – A Jászságból beköltözők hatására tanyásodási folyamat kezdődik.
1920 – 124 zsidó család él a településen.
1920 után – Létrejön az Új telep.
1927 – Kiépül a városi villanyvilágítás.
1929 – Új templom épül.
1939 – Sportuszoda és strandfürdő nyílik Hevesen.
1950-es évek – A vert- és vályogfalas építkezést kezdi felváltani a tégla használata.
Füzesabony – Kronológia
9-10. század – A település létrejöttének időszaka.
10-11. század – A DNY-ÉK irányú hadiút érinti Szikszót.
13-15. század – Patrocíniuma Keresztelő Szent János.
1261 – Obon néven az első írásos említés.
1333 – A település egyházának első említése a pápai tizedjegyzékekben.
14-15. század – A Pest felől jövő hadi- és kereskedelmi út Szikszó érintésével halad kelet felé.
1546 – A falu az egri püspökség birtoka.
1631 – Pyber püspök visszaváltja a falu birtokjogát.
1683 – 16 jobbágytelket kitevő lakosság lakta.
1686 – A falu elnéptelenedett.
1700 – Újratelepítés kezdete.
1711 – Az anyakönyvezés kezdete.
1730 – Kordások Társulata.
1732-35 – A középkori templom újjáépítése.
1735 – Erdődy Gábor felszenteli az újjáépített katolikus templomot.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés a pusztaszikszói utat jó időben általánosan járható országútnak minősíti, míg az Abonyon átvezető kocsiutat rossz minőségűként határozza meg.
1804-1848 – Az egri érsekség földesúri hatósága alá tartozik.
1814 – Elkészül az abonyi kőhíd tervrajza.
1815 – A templom újabb bővítése.
1848-49 – A település 138 nemzetőrt ad a szabadságharcnak.
1849. február 27. – A kápolnai csata után Abonyon keresztül vonul vissza a magyar sereg Mezőkövesd irányába.
1849. március 18. – Itt táborozik a VII. hadtest Gáspár-hadosztálya.
1851 – 589 család él a faluban.
1852 – Heti 3 alkalommal rendszeres postajárat üzemel Gyöngyös felé.
1853 – Létrejön az állandó postahivatal.
1870. január 9. – Átadják a Hatvan-Miskolc közti vasúti szakaszt, ezzel Füzesabony is bekapcsolódik az országos vasúti vérkeringésbe.
1872. november 3. – Megindul a vasúti közlekedés a Füzesabony-Eger vasúti mellékvonalon.
1891. augusztus 5. – Vasúti kapcsolat létesül Füzesabony-Tiszafüred-Debrecen között.
1893 – Megépül az új vasútállomás és távíró-szolgáltatás indul a településen.
1906 – Füzesabony bekapcsolódik az országos telefonhálózatba. A vasútvonal északi oldalán megkezdődik a Telep kialakulása.
1911 – Megkezdődik a villanyvilágítás kiépítése.
1920 – Népszámlálás. A településen 5816 fő élt.
1925 – Elkészül az Eger-patak hídjának terve. Az összeírás 6312 fő lakost számlált.
1926-1927 – Megépül a vasúti felüljáró.
1929 – A Laskó-patak hídjának terve is elkészül.
1930 – Artézi kutat fúrnak az ivóvíz minőségének javítása érdekében.
1932 – Ingyenes hatósági fürdő épül.
1960-as évek – A zsúpszalma használata tetőfedésre egészen eddig az időszakig nyomon követhető.
Feldebrő – Kronológia
11. század – A település feltételezett keletkezési ideje. Ezt követően épülhetett első temploma is.
10-13. század – Az országos jelentőségű főút a település közelében, délre halad.
14-15. század – A Pest felől jövő hadiút kompolti leágazása Debrőn keresztül haladt Sirok felé.
1550 – A török 2000 akcse adót vet ki a falura.
1686 – A település elnéptelenedik (Eger ostromát megelőző kiürítés folytán).
1692 – Megindul a falu újratelepülése.
1704 – Az iskolai oktatásra utaló első írásos forrás.
1712-1823 – Urasági serház működik.
1716 – Vármegyei rendelet intézkedik egy Tarnán átvezető híd megépítéséről.
1718 – A dohánytermesztés kezdete Feldebrőn.
1737 – Földesúri majorság létesül.
1741-46 – Postaállomás üzemel a településen.
1744-45 – Átépítik az Árpád-kori templomot, ami azonban súlyos statikai problémákhoz vezet.
1773 – A település először jelenik meg a forrásokban Feldebrő néven.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés szerint a debrői utak rossz minőségűek.
1807 – Megépül a községi iskola.
1848-49 – A falu 92 katonát adott a szabadságharcnak.
1849. február 25. – A Poeltenberg-hadosztály Feldebrőnél vonul hadállásba.
1849. február 26. – Az aldebrői erdőt feladó magyar sereg egy zászlóalja Feldebrőn keresztül vonult vissza.
1849. február 27. – Poeltenberg Ernő, Dembinski parancsára Fel- és Aldebrőre vonul vissza.
19. század második felétől – A vályogfalazatot kő alappal építik.
1857 – Az előző iskolaépület állagromlása miatt a község kéttantermes új iskolát építtet.
1882 – Postahivatal és vasúti megállóhely létesül a településen.
1891 – A nagy tanulói létszám miatt a vármegye a tantermek és tanítói állások bővítésére kötelezte a községet.
1899 -Létrejön az Önkéntes Tűzoltó Egyesület.
1900 – A Feldebrői Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint a Takarékmagtár megalakulása.
1905-1910 – Kiépül a telefon-összeköttetés.
1906 – Megalakul a Feldebrői Gazdák Szövetsége.
1914 – Létrejön a Katolikus Ifjúsági Egyesület.
1920 – A Feldebrői Hitelszövetkezet alapítása.
1925 – A leventemozgalom indulása Feldebrőn. Megalakul a Feldebrői Első Szőlő- és Gyümölcstermelők Szeszfőzde Egyesülete.
1927 – Megindul a Balpüspöki-Vécs irányába vezető út kikövezése.
1930-1932 – Kiépül a települési közvilágítás.
1930-1940 – Polgári Lövész Egyesület néven lövészegyletet alapítanak a településen.
1939 – Megszerveződik a KALOT helyi csoportja.
1942 – Milibák József és Fehér András fahidat épít a Kígyósra és a Bogarasra. Az iskolai oktatást nyolc évfolyamossá alakítják.
Erk – Kronológia
10. század – A település feltételezett keletkezési ideje.
1332 – A település Szent György tiszteletére felszentelt templomának és plébánosának első említése.
1456 – Berzeviczi Pohárnok István Erk egy részét elzálogosítja Vanyarci Ferencnek.
1550-es évek – A falu az egri püspökség és a török felé is adózik.
1687-1710 – Erk puszta a töröktől való visszafoglaló háborúktól 1710-ig.
1710-től – A terület földesurai majorságokat hoznak létre, ahová majorsági cselédeket telepítenek.
1740-es évek – A majorsági cselédek telkeket kapnak, Erk jobbágyfaluvá válik.
1760 – Orczy Lőrinc új templomot építtet.
1768 – Az első írásos dokumentum a községben folyó alapfokú oktatásról.
1770-1774 -16-32 gyermek vesz részt iskolai oktatásban.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés szerint az erki út csak jó időben alkalmas bármely jármű számára.
1828 – Megtörténik a Holt-Tarnán lévő fahíd javítása.
1848-49 – A település 34 nemzetőrt adott a szabadságharcnak.
1885 – Postahivatal létesül Erken.
1886 – Létrejön a Postatakarékpénztár, és ennek erki közvetítőszolgálata.
1887 – 162 gyermek jár iskolába.
1904 – Megnyit a Hangya Szövetkezet boltja.
1910 – Az iskolába járó tanulók száma: 314
1918 után – Megkezdődik a határ tanyásodása a Jászságból beköltöző családoknak köszönhetően.
1922 – Megalakul a Római Katolikus Kör.
1924 – Helyi csoportot alakít a Levente Egyesület és megszerveződik a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület.
1925 – A községen vezet keresztül a Tarnaméra-Visznek megyei jelentőségű út.
1927 – A magas gyermeklétszám miatt új iskola építéséről dönt a képviselő-testület.
1929 – Megalakul az Erki Községi Hitelszövetkezet.
1930 – Lövészegyesület alakul és létrejön a Faluszövetség helyi fiókszervezete.
1930 után – A vertfalas építkezést felváltja a vályog használata.
1932 – A településen közvilágítás működik.
Létrejön az Erk-Tarnaörsi Tejszövetkezet.
1938 – Önkéntes tűzoltóság szerveződik.
1941 – Megalakítják az Országos Egészségvédelmi Szövetség helyi szervezetét.
1942 – Létrejön a Magyar Parasztszövetség erki fiókszervezete.
Erdőtelek – Kronológia
11. század – A település alapítása a mai helyétől kb. egy óra járásra, keletre.
14. század – Erdőtelek első említése a mai nevén.
1332 – A település Szent István király tiszteletére felszentelt templomának és plébánosának első említése.
16. század – A dézsmajegyzékek több alkalommal elpusztult településként említik.
1583 körül – A falu Alsó- és Felsőtelek néven 2 települést alkot.
17. század – A falu ismét többször elnéptelenedik, majd újratelepül.
1675 – Kuriális községként említi egy forrás.
1677 – A helyi plébános menekülni kényszerül a kurucokkal való nézeteltérése okán.
1720 – Butler János majorüzemet alapít Felsőerdőtelken.
1768 – Az első adat a településen folyó iskolai oktatásról.
1770-1775 – Az iskolába járó gyerekek száma 24-50 fő között ingadozik.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés a településen átvezető utat jó állapotúnak minősíti.
1848-49 – A szabadságharc ügyét 202 erdőtelki nemzetőr szolgálta.
1849. február 28. – A császári csapatok Erdőtelken állomásoznak.
1849. március 21. – Egy magyar dandár elfoglalja a települést.
1872 – Megnyílik az erdőtelki postahivatal.
1882 – A Kisterenye-Kisújszállás közti vasútvonal megépülésével Erdőtelek is bekapcsolódik az országos vasúti vérkeringésbe.
1887 – 200 gyermek tanul a község kéttantermes iskolájában.
A 20. század eleje – Az oktatás 3 helyszínen folyik: a községben, Tenk-pusztán és Hanyi-pusztán.
1903 – Megalakul az Erdőtelki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.
1906 – A település csatlakozik az országos távbeszélő-hálózathoz.
1909 – Megalakul az Erdőtelki Gazdák Szövetsége (a Gazdakör).
1914 – A településen önkéntes tűzoltóság szerveződik.
1920 – Létrejön az Erdőtelki Takarék és Hitelszövetkezet.
1920 után – Megépül az Oncsa, a Proletár és a Doktor telep.
1924 – Elindul a községi leventemozgalom.
1925 – Népkönyvtár működik a községben.
1929 – Az iskolai igények kielégítésére 6 új tanterem épül a meglévőkhöz.
1930 – Megkezdi működését a Polgári Lövészegyesület.
1930 után – A vertfalas építkezést felváltja a kő alapra rakott vályog használata.
1933 – Létrejön a Hadirokkantak Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének (HONSZ) helyi csoportja.
1936 – Az iskolába járó diákok száma 729 fő.
1939 – Megalakul a KALOT helyi csoportja.
1942 – A Faluszövetség és az Országos Egészségvédelmi Szövetség is létrehozza helyi szervezetét.
Egerfarmos – Kronológia
13. század előtt – Egerfarmos létrejötte.
1261 – A település nevének első említése az írott forrásokban.
13. század – A farmosi templom építése.
1334 – A település templomának első említése.
1550 – A településnek 13 adófizető háztartása van.
1647 – Kuriális faluként említi egy forrás.
1674 – Csepelényi György pálos szerzetest a Szőke-pusztánál található tónál (Barát-fertő) református fegyveresek meggyilkolják.
1680 – Egerfarmos elpusztul.
1697-1698 – A település újranépesedése.
18. század – A települést nyolc középbirtokos és 12 kisbirtokos nemes lakja.
1708 – Grósz Mihály serházat alapít.
1720, 1732 – Szent Adalbert tiszteletére szentelt templomáról van tudomásunk.
1728 – Farmost jobbágyfaluként említik.
1747 – Calinora püspöke Gonzaga Szent Lajos ereklyéjét adományozza a templomnak.
1767 – Az iskolai oktatás első írásos említése.
1770-1775 – 18-26 gyermek jár iskolába.
18. század végétől – A települést mai nevén említik.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés a községen áthaladó kocsiutat jónak minősítette.
1797 – Farmoson 5 telkes gazda és 21 kisnemes él.
1812-1950 – A település Borsod vármegyéhez tartozik.
1833 – I. Ferenc Brezovay Györgynek adományozza a község egy részét.
1849. február 24. – A kápolnai csata előtt a magyar haderő Kisfaludy-dandára szállta meg a falut.
1849. március 1. – A farmosi ágyúcsata.
19. század közepe – Az ágasfás-szelemenes tetőszerkezetet felváltja a szarufás, vagy füstlyukas kontytetők használata.
1864 – Rómer Flóris megállapítja, hogy a település temploma 13. századi eredetű lehet.
1874 – A régi templomot átalakítják, bővítik Koczka Nándor tervei alapján.
1878 – Új iskola és kántortanítói lak épül.
19. század vége – A vertfalas építkezést felváltja a vályogtégla használata.
1891. augusztus 5. – Átadják a forgalomnak a Debrecen-Füzesabony közti vasútvonalat, amelynek révén Egerfarmos is bekapcsolódik az országos vasúthálózatba.
1894 – Postahivatal nyílik a településen.
1898 – Brezovay László tehenészetet létesít, amelyet 1924-tól Oláh Gyula fejlesztett tovább, országos hírűvé.
1903 – Új iskolaépülettel bővül a település.
1905-1910 – Telefonállomás létesül Egerfarmoson.
1906. március 15. – Felavatják az 1849. március 1-i csata emlékoszlopát.
1907 – Megalakul a Hangya Szövetkezet.
1908 – Elkészül az orgona.
1920 után – A nád és zsindely tetőfedést felváltja a cserép alkalmazása.
1924 – A növekvő szükségletek kielégítésére új, kéttantermes iskola épül.
Létrejön a Levente Egyesület helyi csoportja.
1925 – Amerikai és hazai hívek adományából elkészül a Szent György harang.
1926 – Önkéntes Tűzoltó Egyesület alakul.
1930-1940 – Az egerfarmosi Polgári Lövész Egyesület működésének időszaka.
1933 – Felavatják az I. világháborúban elesettek emlékművét.
1939 – A község megvalósítandó feladatai között szerepel a közvilágítás kiépítése.
Létrejön a KALOT helyi csoportja.
Dormánd – Kronológia
11. század – A mai Dormánd területe királyi besenyők birtoka.
14. század – Dormánd írásos említése Kach Campestri(Mezőkács), majd 1372-től Dormanhaza néven szerepel.
1549 – Dormánd írásos említése Dorman alakban.
18. század – Két középbirtokos család kúriája alkotja a település középpontját, melyek körül zsellértelkek létesülnek.
1732 – Az első forrás a település templomáról, amelyet a Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés szerint Dormánd környékén rossz minőségű utak vannak.
1811 – A birtokos Sághy család részére kripta épül a templomban.
1848-49 – A szabadságharc eseményeiben részt vevők közül 8 nemzetőr nevét ismerjük.
1849. március 4. – Lichtenstein altábornagy csapatai szállták meg Dormánd és Besenyőtelek körzetét.
1914 körül – A döngölt falas építkezést felváltja a vályoghasználat.
1920 után -A falu ÉNY-i részén létrejön a Telep.
1925 – Ipari vasút köti össze Dormándot és Füzesabonyt.
1934 – Megkezdődik a közvilágítás kiépítése.
1924 – Távbeszélő-állomás létesül.
1925. október 16. – Postahivatal nyílik a településen.
1945 után – Kiépül a Templom-sor.
Boconád – Kronológia
9-10. század – A mai településtől kb. 2 km-re keletre létrejön Boconád.
14-15. század – A Pest felől jövő, Adácsnál leágazó hadi- és kereskedelmi út Boconád mellett haladt el.
1335 – A pápai tizedjegyzék említi először plébániáját.
1549-1552 – A falu elnéptelenedik.
1647-1675 – A települést állami adótól mentes, kuriális községként említik a források.
1731 – Elveszíti adómentességét, úrbéres jobbágyközséggé válik.
1746 – Első adat az iskolai oktatásról (13 tanuló)
1752 – Boconádra helyezték át a korábban Átányon működő postaállomást, ami rövid idő múltán Tarnabodra került.
1768 – A régi, életveszélyes templom helyett új templom építése kezdődik.
1774 – Az iskolának 42 tanulója van.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés szerint a Boconád környéki utak csak megfelelő időjárás esetén használhatóak minden jármű számára.
1848-49 – A szabadságharc eseményeiben 38 boconádi férfi vett részt, mint nemzetőr.
1873 – 149 gyermek tanul az iskolában.
1885 – Állandó posta nyílik a településen.
1889 – Önkéntes Tűzoltó Egylet jön létre.
1900 körül – A Jászságból beköltöző családok hatására megkezdődik a határ tanyásodása.
1903 – Megalakul a Boconádi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.
1911 – Létrehozzák a Boconádi Hitelszövetkezet Népkönyvtári Egyesületét.
1920 – A községben kéttantermes felekezeti iskola működik, Alatka-pusztán községi népiskolát tart fenn a település. 1920 körül váltja fel az építészetben a vert falat a vályog használata.
1924 – Boconádon is útjára indul a leventemozgalom.
1925 – Római Katolikus Olvasókör alakul.
1930 – Az új iskolaépület elkészültével a községben már 6 tanteremben folyik az iskolai oktatás.
1933 – Boconádra bevezetik a villanyáramot.
1935 – Megalakul az Országos Frontharcos Szövetség helyi csoportja.
Besenyőtelek – Kronológia
10-11. század – Besenyők szállásaként létrejön a mai település előzménye.
1322 – Besenyői István fia Lőrinc családja nevében eladja birtokaik negyedét Erdőtelki Márk fia Márknak.
1728 – Az első ismert adat az iskolai oktatásról.
1733 – Szent Lőrinc tiszteletére felszentelt templomáról van adatunk, amelyet 1757-ben bővítenek, majd 1791-ben tornyot is kap.
1770 körül – Poczik Ferenc Nepomuki Szent János szobrát állíttatja fel háza előtt.
1770, 1775 – Az elemi iskolának 50, majd 59 tanulója van.
1773 – Megépül a parókia épülete.
1781-től – A helyi nemesi közbirtokosok 2 kocsmát működtetnek.
1782 – A Szentháromság oszlop felállítása. (Mlinko József és fia emeltette)
1783-1785 – Az I. katonai felmérés rossz minőségű, réteken átvezető utakat említ.
1791 – Tornyot és órát kap a Kistemplom. (Egyes feljegyzések szerint a torony 1766-ban készült)
1792 -Megépült az első iskola.
1807-22 – Új, nagyobb templom épül a lakosság számára.
1848 ősze – 132 fő jelentkezik nemzetőr-szolgálatra.
1849. március 1. – Az éjjel bevonuló császáriak kifosztják a falut.
1849. márc. 4-19. – Császári csapatok állomásoznak a településen.
1849. március 20. – Görgey csapatai bevonulnak Besenyőtelekre.
A 19. sz. második fele – Jelentős dohánytermesztés folyik a faluban.
1868 – Megnyílik a település postaállomása.
1870 körül – Megkezdődik a besenyőtelki határ tanyásodása.
1871-1924 – Dormánd közigazgatásilag Besenyőtelekhez tartozik.
1879 – Megszületik Berze Nagy János néprajzkutató.
1882 – Czakó Bertalan gőzmalmot és olajütőt építtet.
1887 – Új, római katolikus felekezeti iskola épül.
1896 – Megalakul az Olvasóegylet.
1898 – Czakó Kálmán megépítteti a település második gőzmalmát.
1901 – Községi gyermekmenhely létesül, amely 1909-ben községi kisdedóvóvá (óvodává) alakul át.
1902 – A településen méntelepet hoznak létre.
1905 – Új, kéttantermes iskola épül, tanítói lakással. Belvízelvezető társulat jön létre a Laskó-patak szabályozására.
1906 – Megalakult a Besenyőtelki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint az Iparoskör.
1909 – Jó minőségű ivóvíz biztosítása céljából két artézi kút létesül, majd 1929-ben egy harmadik, azonban csak az ’50-es évek végére sikerül az egész település ivóvíz-ellátását modernizálni.
1910 – Katolikus Olvasókört alapítanak a településen. Besenyőtelek bekapcsolódik az országos távbeszélő-hálózatba.
1911 – Megalakul a Besenyőtelki Katolikus Ifjúsági Egyesület. Nagy tűzvész pusztít a településen.
1912 – Az Önkéntes Tűzoltó Testület létrejötte.
1914 – A község villamosításának kezdete Czakó Kálmán gőzmalmának segítségével.
Hétfői napokon hetivásárt tartanak.
1920 – A községben 476 tanköteles korú gyermek van.
1921 – Megalakult a Besenyőtelki Hitelszövetkezet.
1923 – Elkészül az I. világháborús emlékmű, Horváth Géza alkotása.
1924 – Létrejön a Levente Egyesület helyi szerve.
1927 – Képviselőtestületi határozat születik egy új iskola építéséről, a meglévő műút kijavításáról, valamint a földutak kőburkolattal való ellátásáról. Ugyanebben az évben megkezdődik a közvilágítás kialakítása.
1930 – Megalakul az Árpádházi Boldog Margit Leányegyesület.
1932 – Létrejön a Községi Állattenyésztő Szövetkezet.
1938 – Megkezdi működését a KALOT helyi szervezete.
1944 – Megkezdődik a település teljes villamosítása. A háború miatt megszakított munkálatok 1947-1962 között folytatódtak.
1952 – A Besenyőtelek-Poroszló úton előregyártott vasbeton elemekből álló híd épült.
Átány – Kronológia
10-11. század – A település létrejöttének feltételezett időszaka.
14. század eleje – Heves felől főút halad át a településen Poroszló irányában.
1596 – Református lelkészét, Turóci Mártont említi egy forrás.
1718 – Postaállomás alakul a Buda-Hatvan-Debrecen-Kolozsvár postavonal 6. állomásaként.
1752 – A postaállomást Boconádra helyezik át.
1768 – Első adatok az iskolai oktatásról.
1772-1775 – 88 fiú és 30 lány részesül elemi iskolai képzésben.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés az Átányon átmenő utat országútnak minősíti, de megjegyzi, hogy csak jó időben használható minden jármű számára.
1788 – A település határában majorságokat alakítanak ki.
1848-49 – A szabadságharcban 104 átányi vesz részt nemzetőrként.
1849. március 17. – Császári hírszerző küld jelentést a faluból.
1849. március 19. – Poeltenberg Ernő jelentése szerint a császáriak Átányban is jelen vannak.
1856 – Megépül a Kakas-ház, amelyet Bedécs József kisnemes építtet, de nevét utolsó tulajdonosáról, Kakas Samuról kapja. Ma tájház.
1868 – Kéttantermes református községi iskola épül.
1882 – Posta nyílik a településen.
1887 – 306 tanköteles gyermekből 254 jár rendszeresen iskolába.
1891 – Az Olvasó Egylet alapítása.
1892 – Létrejön a Tűzoltó Egylet.
1894 – Megalakul az Átányi Önsegélyező és Fogyasztási Szövetkezet.
1903 – Helyi piac indul heti egy alkalommal, csütörtökönként .
1923 – Megalakul az Átányi Vadásztársulat.
1924 – Megalakul a Levente Egyesület helyi szerve.
1925 – A közoktatást egy 3 tantermes református felekezeti iskola és egy tanyai községi iskola képviseli.
Hevesre és Kömlőre már köves út vezet, míg az egri, tenki és vezekényi utak dűlőutak voltak.
1926 – Polgári Olvasókör szerveződik.
1930-40 – Polgári Lövész Egyesület működik a településen.
1937 – Megalakul a Mezőgazdák Köre (Gazdakör).
1939 – A növekvő gyermeklétszám miatt a református egyház 4 tantermes iskolát építtet.
Aldebrő – Kronológia
1740-1743 – Grassalkovich Antal német telepesekkel megalapítja Aldebrőt.
18. század második fele – A megyét É – D-i irányban összekötő országút halad át a településen.
1770 – Az első ismert adat szerint 60 gyerek jár iskolába. Ez a létszám 1774-re 100
főre emelkedik.
1771 – Az urbárium szerint a házas zsellérek 18 nap robottal tartoztak évente a
földesúr számára.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés országleírása rossz minőségű utakról tudósít Aldebrő
környékén.
1810-1812 – A Hatvan-Eger közti út átépítési terve köztes állomásként említi Aldebrőt.
1829 – Új kőhíd épül Aldebrő és Kápolna határán.
1834 – A Tarna-híd javítása.
1841 – A földkönyv tanúsága szerint a Fácános erdőben sugaras úthálózat
található, a vadászat megkönnyítése céljából.
1846 – A virágzó dohánytermesztés következtében a lakosság úrbéri tartozásait 80
mázsa dohánnyal váltotta meg.
1848. július 24. – Hán Péter aljegyző vezetésével 108 nemzetőr lép be a megyei
nemzetőrségbe, akiket az I. sz. zászlóalj 13. századához osztanak be.
1849. február 26. – A kápolnai csata első napján Poeltenberg Ernő hadosztálya áll Aldebrőnél, akik
du. 5 körül adják fel állásaikat.
1849. július – A cári csapatok vonulnak keresztül a községen.
1851 – Az elemi iskolában 208 tanuló oktatása folyik.
1859 – Aldebrő Balpüspöki nevű határrészén egynyílású kőhíd épül a Tarnóca-
patakon.
1871-1950 – Aldebrő közigazgatási jogállása: nagyközség. Előtte jobbágyfalu volt.
1885 – Postahivatal nyílik a településen.
1880-as évek második fele -filoxérajárvány pusztít.
19. sz. vége – Megjelenik a faoszlopos tornácok és a Tarnaszentmárián bányászott kő,
valamint a tégla alkalmazása a helyi építészetben.
1900 – Megnyitja kapuit az Aldebrői Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet.
1901-1918 – Erzsébettér-pusztán tanyai iskola működik.
1909 – Megalakul az Aldebrői Gazdák Szövetsége (Gazdakör).
1910 – Az első távbeszélő-állomás üzembe helyezése.
1920 – Megnyílik az Aldebrői Hitelszövetkezet.
1924 – Átadják az új, 3 tantermes iskola épületét.
1925 – Megalakul a Levente Egyesület helyi szerve.
A Tarna-folyón 20 m hosszú, 6 m széles vasbeton híd vezet át.
Ugyanebben az évben a Mátra–Körösvidéki HÉV vonalán vasúti megállóhely
üzemel, a 21. sz. őrhelynél.
1926 – Megkezdi munkáját az Aldebrői Önkéntes Tűzoltó Egyesület.
1930 – Kultúrház épül a faluban.
1933 – Megvalósul a villamos közvilágítás.
Megalakul a Tarna-völgyi Vadásztársaság.
1935-1940 – Polgári Lövész Egyesület működik Aldebrőn.