Zaránk – Földrajzi környezet
A falu a megye déli-középső részén, a Gyöngyösi-síkon helyezkedik el. Területe teraszos hordalékkúp-síkság, a tengerszint feletti magasság 100 m alatt marad.
Az éves csapadék 550-600 mm, az évi középhőmérséklet 10°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000.
A település északi határát a Tarna, a délit a Kis-Tarna alkotja.
Erdőterülete csekély. Állatai kisvadak és madárfajok.
Talajai csernozjom-talajok. Homoklelőhellyel rendelkezik.
Újlőrincfalva – Földrajzi környezet
A falu a megye délkeleti csücskében, a Hevesi-síkon fekszik. Területe hordalékkúp-síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság 100 m alatt marad.
Az éves csapadék 560-580 mm, az évi középhőmérséklet 10-10,2°C, az évi napsütéses órák száma 1930-1950 között alakul.
Nyugati határa mellett a Laskó-patak folyik el, a Tisza-tó a déli határát alkotja.
Természetes növényzete főleg lágyszárú fajokból áll. Erdőterülete csekély. Állatai kisvadak és madárfajok.
Talaja szolonyeces réti talaj.
Tófalu – Földrajzi környezet
A település a megye középső részén, a Gyöngyösi-síkon fekszik. Területe hordalékkúp-síkság, a tengerszint feletti magasság a 200 m-t nem éri el.
Az éves csapadék 550-600 mm, az évi középhőmérséklet 10°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000.
A gyenge lefolyású terület vizeit a Tarna és a Kígyós-patak gyűjti össze.
A természetes növényzet elsősorban lágyszárú fajokból áll. Erdőterülete csekély. Állatai kisvadak és madárfajok.
Tiszanána – Földrajzi környezet
A megye délkeleti határa mentén, a Hevesi-síkon található. Területe hordalékkúp-síkság, a tengerszint feletti magasság nem éri el a 90 m-t. Határának kiemelkedései a Dinnyés-hát és a Zab-halom.
Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület, évek óta csökkenő mértékű csapadékkal. A csapadék évi összege 540-500 mm, az évi középhőmérséklet 10-10,2°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000. Leggyakrabban keleti, északkeleti és a nyugati szélek fújnak.
A száraz, gyér lefolyású terület egyetlen vízfolyása a falu déli határát alkotó Tisza. Egyéb vizeit csatornák juttatják a Tiszába. A talajvíz mélysége 2-4 m, az artézi kutak száma nagy. Tiszanánán egy mélyebb fúrás 54°C-os vizet ad.
A természetes növényzetet tölgy-kőris-szil ligeterdők és lágyszárú fajok alkotják. Erdőterülete 2-3 %. Állatvilága kisvadakból és madárfajokból áll, jellemzőek a vízimadarak.
Talaja kötött szikes talaj. Homoklelőhellyel rendelkezik.
Tenk – Földrajzi környezet
A falu a megye délkeleti részén, a Hevesi-síkon van. Területe hordalékkúp-síkság, a tengerszint feletti magasság a 100 m-t nem haladja túl.
Az éves csapadék összege 560-580 mm, az évi középhőmérséklet 10-10,2°C, a napsütéses órák száma 1930-1950 között alakul.
Vízhiányos terület, határában természetes vízfolyás nincs, vizeit csatornák viszik a Hanyi-érbe.
Természetes növényzet főleg a lágyszárú fajokból áll, jellemzőek a szikes puszták. Erdőterülete csekély. Állatai kisvadak és madárfajok.
Talajai szolonyeces réti és szikes talajok.
Tarnazsadány – Földrajzi környezet
A falu a megye déli-középső részén, a Gyöngyösi-síkon található. Területe teraszos hordalékkúp-síkság, a tengerszint feletti magasság a 200 m-t nem éri el.
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, mikroklimatikus vonásokkal. A csapadék évi összege 550-600 mm, az évi középhőmérséklet 10°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000. Leggyakrabban nyugati és keleti szél fúj.
Határának teljes hosszában keresztülfolyik a Tarna, mely a falut délről, a Tarnóca pedig északról érinti. A talajvíz 2-4 m mélyen van, az artézi kutak száma nagy.
Természetes növényzetét elsősorban a lágyszárú fajok alkotják. Erdőterülete minimális. Állatai kisvadak és madárfajok.
Talajai csernozjomok.
Tarnaszentmiklós – Földrajzi környezet
A település a megye délkeleti csücskében, a Hevesi-síkon, közelebbről a Hevesi-ártéren fekszik. Területe ártéri síkság, a tengerszint feletti magasság a 100 m-t nem éri el.
A csapadék évi összege 550-560 mm, az évi középhőmérséklet 9,9-10,1°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000 közötti. Leggyakrabban keleti és nyugati szélek fújnak.
Száraz, gyér lefolyású terület. A falut nyugatról érintve folyik el a Hanyi-ér, egyéb vizeit csatornák vezetik a Tiszába. Határában vannak mocsaras területek.
Természetes növényzetét fűzligetek, iszaptársulások és szikes puszták jellemzik. Erdőterülete 6 %. Állatvilága kisvadakból és madárfajokból áll.
Talajai réti talajok.
Tarnaörs – Földrajzi környezet
A megye déli határa mentén, a Gyöngyösi-síkon fekszik. Területe teraszos hordalékkúp-síkság, 100 m alatti tengerszint feletti magassággal. Kiemelkedési a Boros- és a Radics-halom.
Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület, évek óta csökkenő mértékű csapadékkal. A csapadék évi összege 550-600 mm, az évi középhőmérséklet 10°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000. Leggyakrabban keleti és nyugati szélek fújnak.
A száraz és gyenge lefolyású területen a Tarna és a Kis-Tarna folyik keresztül, a falut nyugaton és keleten határolva. A településen artézi kút , halastó van.
Természetes növényzetre elsősorban a lágyszárú fajok jellemzőek. Erdőterülete csekély. Állatai kisvadak és madárfajok.
Talajai csernozjom talajok. Homoklelőhellyel rendelkezik.
Enyhe szeizmicitású vidék.
Tarnaméra – Földrajzi környezet
A község Heves megye déli határa mentén, a Gyöngyösi-síkon fekszik. Területe teraszos hordalékkúp-síkság, a tengerszint feletti magasság 100-200 m.
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, a Mátra szélárnyékoló hatása miatt mikroklimatikus vonásokkal. A csapadék évi összege 550-600 mm, az évi középhőmérséklet 10°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000. Leggyakrabban nyugati és keleti szélek fújnak.
A terület száraz és gyenge lefolyású. A falut érintve folyik a Kis-Tarna. A talajvíz 2-4 m mélységben van, az artézi kutak száma nagy. A mélyebb rétegvíz-fúrások Tarnamérán 39°C-os meleg vizet hoztak felszínre, melyre fürdő települt.
Természetes növényzetét elsősorban lágyszárú fajok alkotják. Erdőterülete csekély. Állatai kisvadak és madárfajok.
Talajai csernozjomok.
Enyhe szeizmicitású vidék.
Tarnabod – Földrajzi környezet
A falu a megye déli-középső részén, a Gyöngyösi-síkon található. Területe teraszos hordalékkúp-síkság, a tengerszint feletti magasság 100-200 m közötti.
A csapadék évente 550-600 mm, az évi középhőmérséklet 10°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000.
A falu határának északi részén a Tarna folyik.
Természetes növényzete elsősorban lágyszárú fajokból áll. Erdőterülete csekély. Állatai kisvadak és madárfajok.
Talajai csernozjomok.
Kavicslelőhellyel rendelkezik.
Szihalom – Földrajzi környezet
A megye keleti-középső határa mentén a Borsodi-mezőségben fekszik. Területe hordalékkúp-síkság, legnagyobb tengerszint feletti magassága 225 m.
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz. A csapadék évi összege 560-590 mm, az évi középhőmérséklet 9,8-9,9°C, az évi napsütéses órák száma 1900-1950. Leggyakrabban északkeleti, délnyugati, déli szél fúj.
A terület száraz és gyér lefolyású. Három patak van a határában, a Rima-patak, valamint az Ostoros- és a Noszvaji-patakok, melyek a falu keleti határát elölik ki. A talajvíz 2-4 m az artézi kutak száma nagy.
A természetes növényzet tatárjuharos ás gyöngyvirágos lösztölgyesekből, valamint lágyszárú fajokból áll. Erdőterülete 19 %. Állatvilágára a kisvadak és a madárfajok jellemzőek.
Talaja főleg csernozjom barna erdőtalaj.
Füzesabony-Szihalom-Mezőkövesd között lignittelep fekü található.
Sarud – Földrajzi környezet
A megye délkeleti részén, a Hevesi-síkon fekvő település. Területe hordalékkúp-síkság, a tengerszint feletti magasság nem éri el a 100 m-t.
Az éves csapadék összege 560-580 mm, az évi középhőmérséklet 10-10,2°C, a napsütéses órák száma 1930-1950 között alakul.
Jelentős vízhiány jellemzi, bár a község déli határát érinti a Kis-Tisza.
Természetes növényzete főleg lágyszárú fajokból áll. Erdőterülete nem számottevő. Kisvadakban és madárfajokban gazdag.
Talajai főleg réti talajok.
Poroszló – Földrajzi környezet
A megye délkeleti csücskében, a Hevesi-síkon, közelebbről a Hevesi-ártéren fekvő település, mely tökéletes síkság 90 m tengerszint feletti magassággal. Kisebb kiemelkedései az északi határban a Saj-halom és a Nagy-Kóta-halom, délebbre a Csikós-, a Kóró-, az Akasztó-halom, a Hangács-tető és a Kesely-hát.
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz. A csapadék évi összege 550-560 mm, az évi középhőmérséklet 9,9-10,1°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000 között alakul. Leggyakrabban északkeleti szél fúj.
Határa természetes vizekben gazdag. Itt szakad ki a Tiszából a Kis-Tisza, határát érinti az Eger-, a Laskó- és a Rima-patak. Az ország második legnagyobb tava a Tisza-tó, mely határának déli részét foglalja el. A talajvíz 2-4 m mélységben található, artézi kútjainak vízhozama nem nagy.
A természetes növényzetet bokorfüzesek, tölgy-, kőris-, szil-, ártéri ligeterdők, szikes puszták és mocsarak növényei alkotják. Erdőterülete 6 %. Szikes legelője védett (1978-tól). Állatai főleg madárfajok, elsősorban vízimadarak.
Talajai réti talajok.
Enyhe szeizmicitású terület.
Pély – Földrajzi környezet
A megye délkeleti csücskében, a Hevesi-síkon lévő település. Területe hordalékkúp-síkság, 110 m tengerszint feletti magassággal.
Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület. A csapadék évi összege 540-550 mm, az évi középhőmérséklet 10-10,2°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000. Leggyakrabban a keleti, északkeleti, nyugati szélek fújnak.
A terület vízhiányos és lefolyástalan, déli határfolyója a Tisza, az egykori lápvilág vizét csatornák segítségével vezetik bele.
Természetes növényzete sajátos, elsősorban fűfélékből áll. A vízvilág jellegzetes maradványa a sziki mocsár. A község északi határban található a megye második legnagyobb természetvédelmi területe, a Pélyi szikes (1978-tól védett). Erdőterülete 2-3 %. Állatai rágcsálók, hüllők, madárfajok (a sziken több mint 100 madárfaj fészkel), őzek, az igen ritka ugartyúk is megtalálható itt.
Talaja sovány szikes.
Enyhe szeizmicitású vidék.
Nagyút – Földrajzi környezet
A falu Heves megye déli-középső részén, a Gyöngyösi-síkon fekszik. Területe teraszos hordalékkúp-síkság, 100-120 m tengerszint feletti magassággal.
Az éves csapadék összege 550-600 mm, a középhőmérséklet 10°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000.
Határában jelentősebb vízfolyás a Tarnóca-patak és a Száraz-ér.
Növényzete lágyszárú fajokból áll, erdőterülete csekély. Állatvilágát kisvadak és madárfajok jellemzik.
Talajai csernozjomok.
Mezőtárkány – Földrajzi környezet
A község a megye délkeleti részén, a Hevesi-síkon található. Területe hordalékkúp-síkság, tengerszint feletti magassága 100-200 m közötti. Kiemelkedései a Laskó-hát, a Nagy- és Lapos-halom.
A csapadék évente 560-580 mm, középhőmérséklet 10-10,2°C, az évi napsütéses órák száma 1900-1950.
Száraz, gyér lefolyású terület. A falun a Laskó-patak halad keresztül. A még meglévő fertők vizét csatornák vezetik le.
Természetes növényzete csekély lösztölgyesből, leginkább lágyszárú fajokból áll. Erdőterülete 1-2 %. Állatai kisvadak és madárfajok.
Talajainak nagy része szikes, vagy sóhatás alatti, de szolonyeces réti talajok is jellemzik.
Kavics- és homokkészlettel rendelkezik.
Mezőszemere – Földrajzi környezet
A falu Heves megye keleti határán, a Borsodi-mezőségben fekvő település. Területe délnek lejtő hordalékkúp-síkság. A tengerszint feletti magasság a 110 m-t nem haladja meg.
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz. A csapadék évi összege 560-590 mm, középhőmérséklet 9,8-9,9°C, az évi napsütéses órák száma 1900-1950 között alakul. Leggyakrabban északkeleti, délnyugati vagy déli szél fúj.
Gyér lefolyású, vízhiányos vidék, vizei a Rima- az Ostoros-patak és a Csere-árok. Talajvizet 2-4 m mélységben lehet találni, artézi kútjainak hozama ingadozó.
A természetes növényzet leginkább lágyszárú fajokból áll. Erdőterülete csekély. Állatai kisvadak és madárfajok.
Talaja réti szolonyec.
Kömlő – Földrajzi környezet
A falu a megye délkeleti részén, a Hevesi-síkon, a Hevesi nyílt ártéren fekszik (a Tiszát 40 km-es hosszúságban és 15-18 km-es szélességben kísérő ártér). Területe hordalékkúp-síkság, a tengerszint feletti magasság 100 m alatt van. A legnagyobb kiemelkedései a határhalmok.
Meleg-száraz éghajlattal rendelkező terület. Az éves csapadék összege 560-580 mm, az évi középhőmérséklet 10-10,2°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000 közötti. Leggyakrabban az északkeleti és a nyugati szél fúj.
A gyér lefolyású terület vizeit a Görbe-ér vezeti le. A talajvíz mélysége 2 m, az artézi kutak száma nagy, de vízhozamuk gyenge.
A természetes növényzete kisebb részben tatárjuharos lösztölgyesekből, nagyobb részben lágyszárú fajokból áll. Erdőterülete 2-3 %. Állatai kisvadak és madárfajok.
Talajai réti és szikes talajok.
Kompolt – Földrajzi környezet
A község a Gyöngyösi-síkon fekszik. A vidék teraszos hordalékkúp-síkság, a legnagyobb tengerszint feletti magasság nem éri el a 130 m-t.
A településre és környékére a szárazság jellemző, az éves csapadékmennyiség 550-600, melynek eloszlása a Mátra és a Tisza közelsége miatt igen kedvezőtlen. Az évi középhőmérséklet 10°C, a napfénytartam 1950-2000 óra. Leggyakrabban nyugati és keleti szél fúj.
A Tarna folyó a falutól keletre folyik, határát a Száraz-ér érinti.
Növényzetére elsősorban a lágyszárúak jellemzők. Erdőterülete elenyésző. Európai hírű az 1918 óta működő – alapítójáról, dr. Fleischman Rudolfról elnevezett – növénynemesítő kutatóintézet. Állatai kisvadak és különféle madárfajok.
Talaja csernozjom talaj.
Kisköre – Földrajzi környezet
Heves megye délkeleti csücskében, a Hevesi-síkon, azon belül a Hevesi-ártéren fekvő település. Területe tökéletes ártéri síkság, a tengerszint feletti magasság a 100 m-t nem éri el. A vidék mai felszíni formáit a Tisza alakította ki, mely a település és egyben a megye határfolyója.
Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület. Az éves csapadék évi összege 550-560 mm, az évi középhőmérséklet 9,9-10,1°C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000 közötti. Leggyakrabban északkeleti szél fúj.
A Tisza árterét a Saj-foki- és a Jászsági főcsatorna segítségével ármentesítették. A tájat az 1967-1973 között megépült Kiskörei vízlépcső (Tisza II.) jelentősen megváltoztatta. A tározó feltöltésével (1973-1980) 127 km2 vízfelület alakult ki, Tisza-tó elnevezéssel, melynek révén, csatornák segítségével nagy területek öntözése vált lehetővé. A település talajvízszintje magas, artézi kutakkal rendelkezik, az egyik mélyfúrás 60°-os meleg vizet ad.
Növényzete bokorfüzesekből, tölgy-kőris-szil ligeterdőkből áll, erdőterület 6 %, a határban megtalálhatók a szikes puszták is. Elsősorban madárvilága gazdag, énekes és ragadozó madarakkal.
Talajai savanyú, öntés réti talajok.
Kápolna – Földrajzi környezet
A település az Alföld északi peremén, a Gyöngyösi-síkon, a Tarna folyó mentén fekszik. A teraszos homokos-kavicsos hordalékkúpvidék tengerszint feletti magassága a 140 m-t nem éri el. Néhány földrajzi neve mégis magaslatra utal: Előhegy, Erdőpart, Szőlőhegypart.
Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület. Az éves csapadék összege 550-600 mm, a középhőmérséklet 10-10,2°C, a napsütéses órák száma 1950-2000 között alakul. A Mátra szélárnyékoló hatása miatt leggyakrabban keleti és nyugati szél fúj.
A község határa gyenge lefolyású és száraz, bár a területen átfolyik a Tarna folyó és nyugaton a Száraz-ér. Egy parányi tava van, mely kavicskitermelésből maradt vissza.
A természetes növényzet főleg lágyszárú fajokból áll. Erdőterülete nem számottevő. A településen belül az ún. „Kossuth-hársak” védettek. A határ állatai kisvadak.
Talaja a hegységelőtéri felszínen képződött csernozjom.
Kál – Földrajzi környezet
A település a megye déli részén, a Gyöngyösi-síkon van. A terület teraszos hordalékkúp-síkság, 120 m-es tengerszint feletti magassággal. A határ keleti része szél formálta hullámos síkság.
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, mikroklimatikus vonásokkal. A csapadék évi összege 550-600 mm, az átlagos évi középhőmérséklet 10,2°C, a napsütéses órák száma 1950-2000. A leggyakrabban keleti és nyugati szél fúj, a Mátra szélárnyékoló hatása miatt.
Vízhiányos vidéken a Tarna folyik keresztül. A sóder- és homokbányák helyén több bányató keletkezett. A talajvíz 2-6 m mélységben van, a gyenge vízhozamú artézi kutak száma nagy.
A természetes növényzet kőris-szil ligeterdőkből és lágyszárú fajokból áll. Az erdőterület nagysága jelentéktelen. Fellelhetők a sziki legelők is. Vadjai kis- és ugróvadak, valamint madárfajok.
Talajai változatosak, de leginkább csernozjom.
Enyhe szeizmicitású terület.
Hevesvezekény – Földrajzi környezet
A Hevesi-síkon fekszik. A tengerszint feletti magasság 100-200 m.
Az éves csapadék 560-580 mm, a középhőmérséklet 10-10,2°C, a napfénytartam 1930-1950 óra.
Vizeit a Hanyi-ér és a mesterséges csatornák vezetik le.
Növényzete főleg lágyszárú fajokból áll, erdőterülete csekély. Állatvilágát kisvadak és madárfajok alkotják.
Talaja szolonyeces réti talaj.
Heves – Földrajzi környezet
A település Heves megye délkeleti részén, a Hevesi-síkon fekszik. Területe hordalékkúp-síkság, tengerszint feletti magassága 90-120 (Góbis-halom) között van. A határban található északkelet-délnyugati irányú homokvonulat néhány méter magas. Ez a terület futóhomok-jellegű.
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz. A csapadék évi összege 560-580 mm, az évi középhőmérséklet 10-10,2°C, az évi napsütéses órák száma 1950. A leggyakrabban keleti, északi, nyugati szelek fújnak. Viharos helyi szél évente 12-20 alkalommal van.
Heves határa száraz és gyér lefolyású terület, egyetlen természetes vízfolyása a Hanyi-ér, melynek vize nyáron kiszárad, medrét nád, sás, gyékény borítja. A délkeleti határrészen kisebb mélyedésekben időszakos vizek képződnek, de a városon belül is képződnek mocsaras területek. A talajvíz 2 m mélységben van, az artézi kutak száma nagy.
A természetes növényzet tatárjuharos lösztölgyesekből, szikesek és sztyeppék lágyszárú fajaiból áll. A határban lévő szélvédő fasorok (nyár, akác feketefenyő) már emberi létesítmények. Erdőterülete 2-3 %. Állatvilága kisvadakból, madárfajokból, rágcsálókból áll. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet 1993-ban jött létre, melyben tilos a mezőgazdasági tevékenység. A szikes pusztagyep sóvirága és a sziki őszi rózsa gyakori itt. Nemzetközileg is jelentős az itteni kerecsen sólyom-állomány, a parlagi sas és a túzok.
Talajai öntésen kialakult mezőségi talajok, humuszos öntéstalajok, foltokban szikek.
A 47°C-os jódos meleg vize mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas.
A határban jelentős a kavics- és homokkészlet.
A terület enyhe szeizmicitású.
Füzesabony – Földrajzi környezet
A település a megye délkeleti részén, a Hevesi-síkon helyezkedik el. Magát Füzesabonyt az Eger- és Laskó patakok fogják közre. Területe délnek lejtő üledékes síkság, melynek kialakításában az említett patakok (ill. ősvízrajzi elődeik) vettek részt. A legnagyobb tengerszint feletti magasság 137 m (a határ legészakibb pontja), két kiemelkedése a Mogyoróstető és a Kettőshalom.
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, a csapadék évi összege 560-580 mm, az évi középhőmérséklet 9,8-9,9°C, a évi napsütéses órák száma 1930-1950. A leggyakrabban keleti, északkeleti és nyugati szél fúj.
A két vízfolyás mellett kisebb mocsarak és vízállások találhatók a határban. A talajvíz 2-4 m mélységben van, az artézi kutak száma nagy.
A település határában füzes-nyáras ligetek, ártéri erdőmaradványok, lágyszárú fajok találhatók. Erdőterülete 2-3 %. Kisvadak, madárfajok, hüllők, rágcsálók, rovarok élnek határában.
Talajai a csernozjom barna erdőtalajok, az agyagon képződött réti talajok.
A határ keleti felében vélhetően lignittelep húzódik, kavics és homokbányájának készletei jelentősek.
A terület enyhe szeizmicitású.
Feldebrő – Földrajzi környezet
A falu Heves megye közepén, a Mátra keleti lábánál, a Tarna völgyében található. A tengerszint feletti magasság 120-220 m közötti.
Az éves csapadék 620-650 mm, a középhőmérséklet 9,5°C, a napsütéses órák száma 1920.
Vizei a Tarna folyó és a Kígyós-patak.
Növényzetét tölgyesek, ártéri ligeterdő-maradványok alkotják, melyekben kisvadak élnek. Erdőterülete 5-6%.
Talaja elsősorban réti talaj.
Erk – Földrajzi környezet
A falu a megye déli csücskében, a Gyöngyösi-síkon található. A hordalékkúp-síkság tengerszint feletti magassága 100-200 m.
A csapadék 550-600 mm, az átlagos középhőmérséklet 10°C, az évi napfénytartam 1950-2000 óra.
Erk határát a Kis-Tarna szeli át.
A természetes növényzet főleg lágyszárú fajokból áll. Az erdősültség jelentéktelen. Állatvilágát kisvadak alkotják.
Talaja barnaföld és csernozjom barna erdőtalaj.
Erdőtelek – Földrajzi környezet
A megye délkeleti részén, a Hevesi-síkon fekszik. A hordalékkúp-síkság tengerszint feletti magassága 100-200 m. A falu határának kiemelkedései az Öreg-, a Cibere-hegy és a Hanyi-halom. Mérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető terület. Csapadékszegény vidék, a csapadék évi összege 560-580 mm, az évi középhőmérséklet 10-10,2°C, az évi napsütéses órák száma 1930-1950. Leggyakrabban keleti, északkeleti, nyugati szél fúj.
A község határa természetes vizekben szegény. Az egykor lefolyástalan terület vizét a falu határában eredő Hanyi-ér viszi a Sarud-Sajfoki-főcsatorna segítségével a Tiszába. A talajvíz mélysége 2-4 m, az artézi kutak száma nagy, de vízhozamuk nem jelentős.
A természetes növényzet erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek, az alföldi gyöngyvirágos tölgyesek, erdősültsége 2-3 %. A növényzet jellemzői a lágyszárú növényfajok is. A faluban lévő arborétumban több mint 700 növényfajta él. Állatvilága kisvadakban és madárfajokban gazdag.
A terület kultúrsztyep jellegű. Kavics és homoklelőhellyel rendelkezik.
Enyhe szeizmicitás jellemző a vidékre.
Egerfarmos – Földrajzi környezet
A falu Heves megye délkeleti részén a Borsodi-mezőségben található. A település tengerszint feletti magassága 100 m. Határában az Eger- és a Rima-patakok folynak.
A csapadék 560-590 mm, az évi átlagos középhőmérséklet 9,9°C, az évi napfénytartam 1950-1990 óra.
Természetes növényzetében a lágyszárú fajok a legjellegzetesebbek, gyakori a szegfű, a csiperke, a lila pereszke, az őzláb és a laskagomba. Erdősültsége csekély. Állatvilága kisvadakból és különböző madárfajokból áll.
Talaja csernozjom barna erdőtalaj. Homoklelőhellyel rendelkezik.
Dormánd – Földrajzi környezet
A Hevesi-síkon található. Területének legnagyobb tengerszint feletti magassága 110 m. A Laskó-patak a keleti, a Hanyi-ér a nyugati határa mentén folyik.
Az éves csapadék 560-580 mm, a középhőmérséklet 10-10,2°C, a napsütéses órák száma 1930-1950.
Növényzete füzes-nyáras ligetekből, szikes legelőkből, állatvilága kisvadakból áll. Erdőterülete csekély.
Talaja szolonyeces réti talaj.
Boconád – Földrajzi környezet
A falu Heves megye déli-középső részén, a Gyöngyösi-síkon fekszik. Területének tengerszint feletti magassága nem éri el a 200 m-t.
Mérsékelten meleg-száraz éghajlat jellemzi, mikroklímájában a Mátra szélárnyékoló hatása érvényesül.
Az évi csapadék 550-600 mm, az évi középhőmérséklet 10°C, a napsütéses órák száma 1950-2000. A területen a nyugatias és keleties szelek dominálnak.
Említésre méltó vízfolyással nem rendelkezik, artézi kutakban viszont bővelkedik.
Állat- és növényvilágát az Alföld faunája és flórája határozza meg, kisvadakkal és különböző madárfajokkal. A kevés erdőfolt sziki tatárjuharos tölgyes-liget.
Talaja kötött és homoktalaj, de már megjelenik a szikes talaj is.
A település kavics- és homoklelőhellyel rendelkezik.
Besenyőtelek – Földrajzi környezet
A falu az Alföld északi peremén, a Hevesi-síkon fekszik. A hordalékkúp-síkság tengerszint feletti magassága a 100 m-t alig haladja meg. A terület enyhén dél felé lejt.
Területe mérsékelten meleg-száraz éghajlatú, vízhiánnyal. A csapadék összege 560-580 mm, az évi középhőmérséklet 10-10,2 °C, a napsütéses órák száma 1930-1950 közötti. Keleti, északkeleti és nyugati szelek jellemzik.
Az egykor lefolyástalan terület vizeit csatornák (Peres, Csincsa) vezetik a Saj-foki főcsatornába. Közeli vízfolyás a Hanyi-ér.
A növényzet erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek, a kőris-szilerdők. Gyakori a fehér akác, a nemes nyár, a kocsányos tölgy, jellemzőek a lágyszárú fajok is. Erdőterülete 2 %. Az állatvilágból kisállatok és változatos madárfajok élnek a falu határában. Védett madara a gyurgyalag, településen rendszeresen fészkel néhány fehér gólya.
A felszínt holocén anyagok, folyóvízi és mocsári agyag borítja. A talaj zöme kötött, löszös agyagon képződött, de van réti csernozjom és szolonyec, valamint megjelenik a szikes is. A falu határa lényegében kultúrsztyep.
Enyhe szeizmicitású terület.
Átány – Földrajzi környezet
A falu Heves megye déli-középső részén, a Hevesi-síkon fekszik.
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, az évi csapadék 540-550 mm. A középhőmérséklet 10-10,2 °C, az éves napfénytartam 1950-2000 óra. Az uralkodó szélirány keleti, északkeleti, nyugati.
A vidék teljesen sík hordalékkúp-síkság. A legnagyobb tengerszint feletti magasság nem éri el a 100 m-t. A falu határának kiemelkedései a Kázsmándtető és a Tetőhalom.
Az egykori lefolyástalan területről a vizek a csatornázás és a Hanyi-ér révén eljutnak a Tiszába. A talajvíz mélysége 2 m, az artézi kutak száma számottevő.
A növényzet liget-erdőkből és lágyszárú fajokból áll, az erőterület 2 %. Kisvadállománya és madárvilága gazdag.
A falu határának talaja vályog, szolonyeces réti és szikes talaj.
Aldebrő – Földrajzi környezet
A település Heves megye közepén, a Gyöngyösi-síkon, a Mátra keleti nyúlványain a Tarna folyó mentén fekszik. A falu tengerszint feletti magassága nem éri el a 200 m-t.
Az éves csapadék mennyisége 550-600 mm, a középhőmérséklet 10-10,5°C, a napsütéses órák száma 1950-2000.
Határának növényei főleg lágyszárú fajok, állatvilága kisvadakból és madárfajokból áll. Erdőterülete a külterület közel 10 %-a.
Talaja közép-kötött vályog- és humuszos homoktalaj. Homoklelőhellyel rendelkezik.
Borsodi-mezőség
A kistáj Heves- és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén van. A Tisza-Tarna-Rima mente települései közül 3 fekszik a Borsodi-mezőségben.
A terület tengerszint feletti magassága 90 és 153 m közötti. A Bükkből érkező patakok enyhén dél felé lejtő hordalékkúp-síksága. É-i pereme alacsony domblábi hátakból, lejtőkből áll, középső része hullámos síkság, déli része sík vidék.
A Borsodi-mezőség a Tiszai-Alföld nagytájhoz tartozó Északi-Alföldi hordalékkúp-síkság és a Közép–Tisza vidékhez tartozó Borsodi-ártér egyes területeit foglalja magában, ezért felszín-alaktanilag kétarcú.
A Borsodi-mezőség, másként Borsodi-síknak is nevezett terület felépítésében főként a Bükkből lefutó patakok játszottak szerepet, ezek két fő hordalékkúpot alakítottak ki. A Gelej térségében megtalálható hordalékkúp kialakulásában a Csincse, a Lator-, és a Kácsi-víz játszott szerepet, egyes részeken fúrások segítségével kimutatták, hogy korábban a Sajó és a Hernád is lerakta itt üledékeit. A Szentistván környékén lévő hordalékkúpot a Hór-, Vér-, Novaji- és Ostoros patak hozták létre.
A hordalékkúpok homokos, lapos hátainak legszembetűnőbb felszínformái az elhagyott patakmedrek, melyek viszonylag párhuzamosan helyezkednek el. Ezekben az elhagyott folyómedrekben gyakran mocsári növényzet telepedett meg, ősi fajokkal.
A homokhátak közti laposok legjellemzőbb felszínformái a zsombékok. Kialakulásuk oka a vízzel való borítottság évszakos változása. Tavasszal, mikor a terület vízzel borított, a zsombék folyamatosan növekszik az elhalt növényi maradványokból. Őszre a víz eltűnik és elkülönülő oszlopos formákat hagy maga után.
A Borsodi-mezőség résztája a Borsodi-ártér, melynek kialakulásában nagyrészt a Tisza, kisebb részt a bükki patakok játszottak szerepet. A Tisza oldalazó eróziója először elegyengette a tájat, majd később holocén üledékeivel, lösziszappal és agyaggal töltötte fel, helyenként ezekre települtek az északról érkező kisebb patakok hordalékai.
A térség 1939-ig volt a Tisza ártere, ma azonban ezek a területek csak rövid ideig és kis mértékben vannak víz alatt, és az árvizek csak szétszakadozva járják be a térszínt. Ezt a különböző nagyságú, mozaikosan elhelyezkedő szikesek bizonyítják.
Hevesi-sík
A kistáj Heves- és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el, területe 1000 km2. A Tisza-Tarna-Rima mente települései közül 17 fekszik a Hevesi-síkon.
A Hevesi-sík 86-202 m közötti tengerszint feletti magasságú, hordalékkúp-síkság, amelyet az Eger és a Laskó alakított ki. A felszín enyhén dél felé lejt. Északi pereme hegységelőtéri hordalékkúp-síkság. Keleten nehezen különíthető el a Borsodi-síktól.
Felszíne alatt a 2000 m-t is meghaladó pannóniai üledék gyűlt össze. Erre vastag pleisztocén üledéksor települt (löszös iszap). A terület északi részén jelentősebb kavics- és homokkészlet fordul elő.
Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület. A csapadék évi összege 560-580 mm (délen csak 540-550 mm). Vízhiányos terület. A keleti, az északkeleti és a nyugati szél a leggyakoribb.
A területen kevés a vízfolyás. Természetes vízfolyása a Laskó, a csatornák közül a Tepély-Hídvégi-csatorna, a Sarud-Sajfoki-főcsatorna, a Hanyi-főcsatorna ágazzák be a kistájat. A kistájnak öt kisméretű állóvize van. A talajvíz mélysége 2, vagy 2-4 m közötti. Az artézi kutak száma nagy. Heves és Tiszanána 47 ill. 54°C-os meleg vízzel rendelkezik.
A Tiszántúli flórajárásba tartozó kistáj.
A talajok zöme löszös agyagon képződött csernozjom barna erdőtalaj, kovárványos barna erdőtalaj, réti csernozjom, szolonyeces réti talaj, valamint nagy százalékban szikes, vagy sóhatás alatti. A kistáj jellegzetes kultúrsztyep.
Gyöngyösi-sík
E kistáj területe 600 km2, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye területén. A Tisza-Tarna-Rima mente települései közül 13 település az, mely a Gyöngyösi-síkon található.
A kistáj 94-198 m közötti tengerszint feletti magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. A felszín kétarcú: Ny-i része csaknem teljesen sík (Tarna és a Gyöngyös síkja), a K-i rész közepétől 5-10 m-es peremmel emelkedik ki a Tarna pleisztocén hordalékkúpja.
E kistáj felszínén felső-pannóniai üledékek vannak. Ezekre jelentős vastagságú kavicsos-homokos pleisztocén hordalékanyag települt. A K-i magasabb részen löszös homokkal, homokos lösszel fedett futóhomok jellemző, a Ny-i részen infúziós lösszel és holocén folyóvízi feltöltésekkel borított a terület.
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, a csapadék 550-600 mm körüli (jelentős a vízhiány), a Mátra szélárnyékoló hatása miatt főleg a nyugatias és a keleties szelek dominálnak.
Vízrajzilag a Tarna vízrendszeréhez tartozik (mellékvizei: Kígyós-patak, Tarnóca, Bene-, Gyöngyös-, Ágói-patak). A 600 m2-es területnek csupán négy kisebb természetes tava van. A talajvíz mélysége 2-4 m közötti, az artézi kutak száma nagy (Tarnamérának meleg vizű kútja is van).
A Gyöngyösi-sík az Alföld flóravidéke.
Az általunk vizsgált települések területén a talajok csernozjom barna erdőtalajok, a Káltól délre lévő homokterületeken gyengébb termékenységű barna erdőtalajok, humuszos homoktalajok, réti csernozjom talajok fordulnak elő. Vannak ezen a területen szikes legelők és rétek is.
Földrajzi környezet
Heves megye DK-i részén három kistáj öleli fel a Tisza-Tarna-Rima mente 34 települését; a Gyöngyösi-, a Hevesi-sík és a Borsodi-mezőség. E kistájak földtörténeti múltjukra, természeti megjelenésükre, hasznosíthatóságukra vonatkozóan mutatnak különbözőségeket és azonosságokat is.