1544-ben a török megjelenésével a falu elpusztult. 1576-ban már 23 jobbágyháztartást írtak össze. 1676-ig azonban újból lakatlan volt a terület. 1686-ban a lakói újra elszöktek a mértéktelen adóztatás miatt.

1703-ban már újra népes volt a falu. 1715-ben 15 jobbágyot és 1 zsellért számláltak az összeírók.

1759-ben 19 jobbágyot írtak össze, akik 1770-re föld nélküli házas zsellérekké váltak.

1828-ban 68 házas zsellért, 54 házatlan zsellért, 5 szolgát, 15 kézművest, 4 kereskedőt számláltak, ők 68 házban laktak.

1787-ben 304 volt a családok száma, a házaké 222, a népességszám 1595. 1851-ben már 526 család élt a faluban. A házak száma 478 volt, ebből 7 urasági, 457 kisnemesi ház volt.

A lélekszám az alábbiak szerint alakult:

 

1768 1806 1816 1821 1830 1840 1849 1860 1869 1900 1910
1214 fő 1862 fő 2002 fő 2082 fő 2382 fő 2559 fő 2669 fő 2579 fő 2467 fő 3135 fő 3396 fő

 

 

A község lakóinak száma 1925-ben 3529 fő volt, a nemzetiségi megoszlás 3521 magyar, 1 német, 1 tót, 1 horvát és 5 egyéb. A falu belterületén 3364 ember élt, 695 házban, amelynek 833 lakrésze volt. A községhez tartozó Tepély pusztán 165 ember élt, a házak száma 3 volt 7 lakrésszel.

Állami épület nincs, középületek: 2 templom (ebből egyik iskola és kántorlakásnak átalakítva), községháza, 1 iskola, 1 iskola és tanítói lakás, 1 tanítói lakás, jegyzői lak, óvoda, 2 olvasókör, 1 iparoskör, 1 hullaház, i ménistálló, 1 parókia.

1932: 3786 lakó, tanyákon 147. Belterületen 826 ház, külterületen 23 ház. Új iskola 3 tanteremmel és tanítói lakással.

1935-ben a község lakóinak száma már 3786 volt, ebből 147 fő Tepély pusztán élt. A magyar lakosok mellett 8 egyéb nemzetiségűt írtak össze. A faluban 826 ház volt 833 lakrésszel, Tepély pusztán 23 ház 26 lakrésszel.

A községben lakó cigányok ügyeit a „cigány bíró” intézte.

1941. évi népszámláláskor 3650, 1949-ben 3407 fő volt.