1549-ben 5 gazda szerepelt a dézsma összeírásban. 1550-ben a 9 házban lakó 9 nős férfi adózott a töröknek. 1552-ben 3, 1569-ben 25 adóportája volt.
A 17. század elejére elnéptelenedett a falu. 1635-ben települtek be új lakói, akik telekadót nem fizettek, kuriális jobbágyfalunak nevezték az összeírások.
1686-ban a felszabadító háború során újból elnéptelenedett a falu. 1692-ben Haller Sámuel földesúr telepítette be nemesekkel és taksás jobbágyokkal. Ezt követően spontán jobbágyvándorlások is érintették a falut.
1725-ös adóösszeírás szerint a településen 65 jobbágygazda, 15 jobbágytelkes kisnemes, 8 zálogbirtokos nemes és kálvinista prédikátor lakott.
1715-ben 50, 1725-ben 80, 1735-ben 86, 1770-ben 132 volt a jobbágy és zsellér háztartások száma.
1771-ben 77 telkes gazdát, 53 házas zsellért írtak össze. 1787-ben 315 család élt 257 házban. A népesség száma 1728 volt.
1851-ben 479 családot számláltak, akik 432 házban laktak. 1864-ben 192 volt a telkes gazdák száma és 231 a házas zselléreké.
A lélekszám így alakult: 1816-ban 1860 fő, 1821-ben 2106 fő, 1830-ban 2340 fő, 1840-ben 2500 fő, 1849-ben 2250 fő, 1860-ban 2433 fő, 1869-ben 2783 fő.
1925: 2808 magyar lélek élt, ebből 200 fő a tanyákon. 540 ház volt a belterületen, 50 ház a tanyákon. Középületek: községháza, 3 iskola, postaépület, református templom, szövetkezeti helyiség, tűzoltószertár.
1934: 3094 fő. Belterület: 2565, tanyákon: 509. Belterületen 674 ház, tanyákon 29 ház. Kőből csak 23 ház épült, kőalapra vályog 43, vályog 637. Cserepes 312, zsindelyes 19, nádtetős 372.
1936: 676 ház. 1939: 681 ház. A református egyház egy új négytantermes iskolát építtetett.
