Az 1746. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 166 lakója volt a falunak.
1767-ben 707 lakosa van 141 családban. Elsősorban még németek, de már magyarok is vannak. A „svábok” Ausztriából, Hessenből, Bajorországból, Poroszországból, Elzászból, Svájcból, Svábföldről érkeztek.
Az 1785-ben készült plébánia összeírás 1011 római katolikus lelket számlált, másfelekezetűt nem írtak össze, tehát ennyi volt a falu lakosainak száma.
A II. József-féle első országos népszámlálás 1787-ben 1009 főt talált 196 háztartásban, ők 170 házban éltek.
Az 1827. augusztus 20-ai tűzvész után, amikor 11 ház kivételével az egész falu leégett, 1833-ig 171 család már újjáépítette a házát, 36 zsellér még nem kezdte el.
1846-ban 253 házas és 47 házatlan zsellér lakott a faluban.
1851-ben 389 család 296 házban lakott.
A 19. és 20. század során a német lakosok elmagyarosodtak.
1925-ben 1559 lélek élt a faluban, mindannyian magyarok. Belterületen 1434 ember, külterületen, a falutól 5 km-re, Ezsébettér-tanyán 125 ember élt. 301 házban 429 lakrész volt, külterületen 2 házban 7 lakrész. Állami és középületek nincsenek.
A község lakói a magyar nyelven kívül már más nyelvet nem beszéltek. 15–20 évvel korábban még egy pár német kifejezést használtak.
1933: 1586 lakos, ebből tanyákon élt 238. Összesen 377 ház volt 455 lakással. Erzsébettér-tanyán 118 ember élt. Állami épület nincs, középület: 2 iskola, községháza.
1935-ben 1586 volt a falu lakóinak száma, ebből 158-an laktak tanyákon, 116-an az Erzsébettér-tanyán. 330 ház volt a belterületen, 49 ház a tanyákon. A 379 házban 458 lakrész volt. Állami épület nincs, középület: 2 iskola, községháza.