BÁRÓ ORCZY LŐRINC
1718. augusztus 9-én született. Gyöngyösön. Nyitrán és Pesten végezte az iskoláit, aztán Budán tanult filozófiát. Első verseit Barkóczy Ferenc egri püspök biztatására írta, de ezek még nem jelentek meg, mert mire elkészült a gyűjtemény és kiadták volna, a püspök elhunyt. Ez annyira megviselte a bárót, hogy jó időre letette a lantot. Csak 1772-ben vette elő újra a lantját, mikor Bessenyei Györgynek verses üdvözletére költői levéllel felel. Bessenyei ösztönzésére ezért újból írni kezd. Cikkei, levelei és költeményei megjelentek a Magyar Hírmondóban, az Orpheusban, a Magyar Múzeumban és az Új Magyar is. A régebbi verseit Révai Miklós adta ki Költeményes holmi egy nagyságos elmétől címmel. Majd Barcsay Ábrahám műveivel együtt szintén jelentek meg versei, melyet még mindig Révai adott ki Két nagyságos elme költeményes szüleményei címmel. Bessenyei kezdeményezésére alakult 1779-ben tudós társaság „Hazafiúi Magyar Társaság” névvel, amelynek elnöke Orczy Lőrinc lett. Kazinczy Ferencet 1784-ben vicenótáriussá nevezte ki Kassára, Batsányi Jánost (ő sokáig az Orczyaknál volt nevelő) pedig a kassai kamara kancellistájává tette és anyagilag is támogatta. 1783-ban Kazinczy meglátogatta a főispánt tarnaörsi kastélyában. Erről így írt: „Korán reggel érék Tarna-Eörsre Hevesben, közel Árokszálláshoz. Generális Orczy még nyugvék. Zsenge ifjúságában elhalt István fiának piarista nevelője a maga szobájába vitt el, és aztán a kertbe, míg a főispán hivatni fog. Mente nélkül, de a Szent István Rendje commandeuri pántlikájával nyaka körül üle szobájában, mert a nap igen meleg volt. Elővéve verseit kéziratban, s amiket Barcsay Ábrahám íra hozzá és más barátaihoz, s a franciákat, kiknek poétáikat minden más nemzetbelieknél inkább kedvelé. Szó nélkül inte asztal után, hogy követém, s éjfélig ismét ketten maradánk, ismét olvasgatva. …Orczy Kassán októberben tisztválasztó széket tartva engem vice-nótáriusnek neveze ki.” Orczy irodalmi szerepéről így írt a Koszorúban Arany János: „Az egész 18. század Orczyig úgyszólván meddő volt költői termelésben. Nagy hallgatás ez, melyet ő megszakít. Ha kiadja verseit íratásuk idejében, ma nemzeti irodalmunk újjászületését nem Bessenyeytől, hanem Orczytól számítnók. Ámbár így sem tagadható a nagy befolyás, melyet társas úton, kéziratban lévő munkái által is gyakorolt az ifjabb nemzedékre, éppen arra, melynek költészetünk új életre hozását köszönjük, s mely az irodalom történetében ‘francia iskola’ néven ismeretes.” Az irodalom nagy pártolója végül 1789. július 28-án hunyt el Budapesten, a temetésére viszont már otthonában, Tarnaörsön került sor.
Orczy Lőrinc (forrás npq.hu)
Forrás- és irodalomjegyzék:
BÁRÓ ORCZY EMMA
Báró Orczy Emma Tarnaörsön született 1865. szeptember 23-án Báró Orczy Bódog és Wass Emma grófnő egyetlen leányaként. 15 éves korában a szüleivel előbb Brüsszelbe, Párizsba, majd Londonba költöztek, ahol zenét és festészetet tanult. 1894-ben ment férjhez Montague Barstow-hoz. A fiatal pár anyagi nehézségei miatt Emma írni kezdett. Első próbálkozásai nem voltak sikeresek, de néhány detektívtörténete megjelent nyomtatásban. 1903-ban született meg A Vörös Pimpernel című regénye, amely könyv alakban először szintén nem volt sikeres. Színpadi változata viszont nagy sikert aratott 1905-ben Londonban, több mint 2000 előadást élt meg. A színpadi sikernek köszönhetően a regény is népszerű lett: elindult világhódító útjára. 14 nyelvre fordították le, majd több mint harminc mozi- és TV-film készült belőle. A sikerén felbuzdulva még több folytatást írt az elkövetkező években. 1915-ben egy háborús antológiát is jelentetett meg Lest We Forget (Hogy soha el ne felejtsük) címmel. Több kaland-és detektívregényt írt ezeken kívül, amelyeket szintén több nyelvre lefordítottak. 1933-ban egy esszékötetet is jelentett meg, amelynek címe: The Scarlet Pimpernel Looks at the World (Ahogy a Vörös Pimpernel a világot nézi). Önéletrajzát 1947-ben írta meg Links in the Chain of Life (Az élet láncszemei) címmel. Végül 1947. november 12-én hunyt el Londonban. A Vénusz bolygón kráter őrzi nevét. A londoni Royal Academyn pedig több festménye is ki volt állítva.
-
- Orczy Emma
-
- Orczy Emma
Művei:
- Old Hungarian Fairy Tales (Régi tündérmesék) (1898)
- Links in the Chain of Life című önéletrajza (1947)
- The Emperor’s Candlesticks (Ferenc József gyertyatartói) (1899, magyarul: 1926)
- The Old Man in the Corner (1900-1909)
- The Scarlet Pimpernel (A Vörös Pimpernel) (1905)
- I Will Repay (1906)
- The Tangled Skein (1907)
- The Elusive Pimpernel (1908)
- Unto Caesar (1914)
- Let We Forget (1915)
- Lady Molly kalandjai (1918)
- The League of the Scarlet Pimpernel (A Vörös Pimpernel szövetsége) (1919)
- Pimpernel and Rosemary (Pimpernel és Rosemary) (1924)
- The Honourable Jim (1924)
- Pimpernel Erdélyben (1927)
- The Triumph of the Scarlet Pimpernel (1929)
- Sir Percy Hits Back (Sir Percy visszaüt) (1930)
- Az okos Pimpernel (1930)
- The Scarlet Pimpernel Looks at the World (Ahogy a Vörös Pimpernel a világot nézi) (1933)
Forrás- és irodalomjegyzék:
– http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/o/o18419.htm
– http://www.libri.hu/szerzok/orczy_emma_barono.html
– http://www.princeton.edu/~achaney/tmve/wiki100k/docs/Emma_Orczy.html