A Sánta család volt itt birtokos, de 1472-ben kihalt, s ekkor Mátyás király a Bessenyey családnak adományozta a falut. Ők az egri egyháznak adták tovább. 1546-ban Losonczy István használta. 1550-ben már a töröknek hódolt a falu.
1549 előtt Pusztafogacs is lakott falu volt, de ekkor elpusztult, és többé nem népesült újra. 1642-ben Méra is lakatlan volt. 1647-ben Erdélyi Jánosnak voltak itt birtokrészei, amit özv. Deseő Benedeknétől zálogban bírt, és továbbadta Farkas Jánosnak. 1696-ban is lakatlan volt a falu. Ekkor a Darvas és a Ráday család volt a birtokos, majd eladták Almásy Jánosnak és nejének Deák Juditnak. 1701-ben történt meg az Almásyak birtokba iktatása. Ettől kezdve kétszáz éven át ők voltak a falu főbirtokosai. Mellettük a Hellebronth és Detrik, illetve a Fáy, a Sütő, a Rakovszky család és a Halasyak voltak részbirtokosok. 1857 körül Almásy Mária férje báró Beuts Eduárd volt a főbirtokos.
1897-ben a legnagyobb birtokosok:
Ledniczky István 696 k.h.
Schossberger Henrik 2887 k.h.
1925-ben a legnagyobb birtokosok:
Ledniczky István örökösei 708 k.h.
Pajzs Gyula 732 k.h.
1935-ben a legnagyobb birtokosok:
Ledniczky Jenő 102 k.h.
Pajzs Gyula örökösei 643 k.h.
Pethes István 150 k.h.
1940-ben a legnagyobb birtokosok:
Pajzs Gyuláné, özv. dr. 272 k.h.
Pethes István 215 k.h.
Ledniczky István örökösei töröltettek.