RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
Titulusa: Sarlós Boldogasszony
barokk
1766
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2178
Béke tér
Építtette: br. Fáy László földesúr
Homlokzati szobrok: Singer Mihály (?)
Orgona: Rieger Testvérek, 1898
Az 1261-es egri püspökség birtokairól szóló oklevél említést tesz a településről. Hogy temploma volt-e már ekkor is a településnek nem tudjuk, de 1333-ból arról értesülünk, hogy Szemerei Dénes a Szent Miklós tiszteletére szentelt itteni templomot a birtokjog tisztázatlansága miatt felgyújtotta. Az ezt követő perbeli megegyezés során Szemerei Dénes lemondott szemerei birtokrészeiről. Eger 1552-es ostromakor a harcokban a török ezt a települést is elpusztította, mely ettől kezdve hosszú ideig a puszta falvak között szerepelt. A ma álló templomról a legkorábbi adtunk a Cassa Parochorumból való [OL.HttL. Acta Cass. Paroch. Dioec. Agr. Fasc. 1.], mely szerint a falunak 1733-ban kőből épített temploma volt. A feltehetően középkori eredetű templom állapota nem volt túl jó, hiszen teteje akkor javításra szorult s felszerelése is csekély. Ekkor Szihalom fíliája. Ezt a templomot feltehetően lebontották, mert az új barokk templom alapjaiból épült fel az 1760 és 1766 közötti években. Az építtető földesúr báró Fáy László volt, akire 1759-ben Mocsáry Sámuel és Pál 27 ezer forintért egész Szemerét átruházta. A pompás, gazdagon díszített templomot feltehetően miskolci mesterekkel építtette fel az akkor 22 jobbágytelkes faluban. Az 1829. évi canonica visitatióból arról is értesülünk, hogy az Erzsébetet látogató Mária tiszteletére áldották meg. Ekkor két falazott oltára volt: a két falépcsővel megemelt és nyolc aranyozott fa gyertyatartóval felszerelt főoltár Mária látogatásának tiszteletére, a tabernákulumos mellékoltár Nepomuki Szent János tiszteletére volt szentelve. Mindkettőn szobrok és képek is voltak. A templomtornyot és a karzatot később építették a homlokzathoz. A falunak 1789-ben lett önálló plébániája [EérsEgyhL. Canvis.]. A plébánia épületét Andreas Teichmann (Tajchmon András) egri kőműves mester (Maurer Meister in Erlau) terveztette 1789-ben [E. Érs. Gazd. L. tervek I/87.].
A templom és főleg a tornya 1817-ben teljes helyreállításra szorult. Ekkor is Miskolcról kértek először árajánlatot, de Klir Károly kőművesmester és Tessel Frigyes ács 6000 forintos költségtervével szemben Zwenger József egri kőművesmester és Máhr Mátyás egri ácsmester együtt 1400 forintos ajánlatot nyújtottak be. Így ők kaptak megbízást a munkák elvégzésére. A templomtorony sisakját 1830-ban Poloreczky (III.) György József egri ácsmester javította [EÁL ÉrsEgyhL plebir. és tvj. I. 88-89/b.], aki közben a kántorlakon is dolgozott. 1840-ben egy földrengés súlyosan megrongálta a templomot, ezután a kőműves- és ácsmunkákat ismét egri mesterek végezték: Hentsch Márton és Polereczky György József.
A templom régi orgonáját egy „Miskolcon született és Bécs városában tanult s több évi gyakorlatától hiteles leveleket mutató Garay József orgona- és asztalosművessel” kívánták helyreállíttatni, de a megbízást mégis Rudassy László egri orgonás kapta. Az aranyozási munkákat Spórer József végezte. 1844-45-ben a Vallásalap terhére 1969 forintot fizettek ki ezekért a munkákért. A ma is működő orgonát 1898-ban készíttették a Rieger Testvérekkel.
A templom nagyobb harangját (é.n. átm.: 60 cm) Egry Ferenc öntötte Kisgejőcön, a kisebbet (1930: átm.: 45 cm) Seltenhofer Frigyes fiai öntötték Sopronban. Ide kívánkozik egy visszaemlékezés, mely írás a helyi lapban – Mezőszemere, 2001. Nyár II.évf.2. szám – jelent meg.
EMLÉKEZÉS EGY HARANG HALÁLÁRA
Május volt. Az élet sarjadt a földeken. Remény és félelem a szívekben. Gyilkos háború dúlt, s jött a parancsolat: a hazáért adni kell a harangokat. A harangot, amely a buzgó imára hívta a falu népét és hirdette a HŐSÖK emlékét, mert a HŐSÖK harangja volt. Egy harang életében 14 év egy pillanat. Ennyit élt a mi “Nagyharang”-unk. Elvitelét 1944. 05. 26-ára határozták meg. A hírre csaknem az egész falu apraja-nagyja megjelent és megdöbbenve nézték a készületet. Utoljára együtt megszólalt a négy harang. Búcsúztak egymástól és a hívektől. Aztán néma csend! Várakozás! Zengő, dallamos hangja nem szól tovább. Az Égből a Földre zuhan és még egy utolsó kondulás, a halál jajdulása. Szem szárazon nem maradt. A hősök emlékére öntetett és nem Rómába, hanem kohóba, gyárba, ágyúba öntve ölni ment. Milyen jó lenne, ha ágyúcsövekből öntenének harangot! Meglenne az emberi és a lelki béke! Így történt a falu NAGYHARANG-jának halála 1944. május 26-án. Tevőleges részese voltam e szomorú eseménynek, amikor a harang feliratát, adatait leírtam és egy darabkáját az utókor számára biztosítottam, hátha lehet még egyszer a NAGYHARANG-nak újra feltámadása:
Súly: 506 kg.
Isten dícsőségére Szűz Szent Imre herceg tiszteletére a világháborúban a hazáért halt borsodszemerei hősök emlékére az Úr 1930.ik esztendejében öntötték a borsodszemerei fogyasztási és hitelszövetkezetek alakulásának 30. illetve 25. éves jubileuma alkalmából. Öntötte: Szlezák László harangöntő, Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten.
Két kép: Szent István felajánlja a Szent Koronát és Magyarország Pátrónája.
Az 1944. május hó 26-án elvitt harang feliratának szövege. A Harang neve: “Hősök Harangja” Borsodszemere, 1944. május hó 26.”
Kelt Egerben, 2001. év márc. 9.
Emlékező: Dr. Kelemen József
A templomot 1840-ben és 1866-ban renoválták. 1948-ban majd 1992-ben felújították.
A homlokzat legömbölyített sarkain a kőlábazatról egy-egy párkányos falpillér indul. A csatlakozó homorú homlokzati falszakaszok előreívelten kapcsolódnak a rizalitszerűen előrelépő toronytesthez. Rajtuk, a kórusablakkal azonos magasságban egy-egy félkörös, küllős zárkövű szoborfülke van, melyekben az erkélyszerűen előreugró, tölcséres posztamenseken balról Mihály, jobbról Gábriel arkangyal barokkosan lendületes formavilágú, szép kőszobra áll. Jól faragható, fagynak, víznek ellenálló deméndi (demjéni) kőből készültek. Mihály római sisakkal, lobogó ruhában, kiterjesztett szárnyakkal, kezében IHS monogramos pajzzsal, lábánál sárkány, kezéből hiányzik a kard. Gábriel jobbjában irón, könyv (?), felemelt baljában azonosíthatatlan tárgyat tart. Ruhájának leple előkelően hullámzik, fejtartása nemes, mozdulata kecses. Feltehetően Singer Mihály egri képfaragó munkái.
Az előrelépő toronytestet két fél és két teljes párkányos pilaszter övezi. A főtengelyben deméndi kőből faragott kapuzat: a kaput keretező előrelépő, vájatolt, illetve pálcásan tagolt pilaszterek ión fejezete finoman faragott levéllel és rózsával díszített. A szemöldökkő lapos ívelésű és előredomborodó. A kétoldalt tagolt párkánytag tartja a volutás, nagy lángnyelves zárkőben összefutó, előre és fölfelé ívelő szemöldökpárkányt. Fölötte, valamely eltávolított címer (?) helyére Szent Flórián barokk szobrát helyezték. A Flórián-szobor jó konvencionális munka a 19. század elejéről. A kapuzat fölött könyöklőpárkányos, szegmentíves záródása fölött szépen faragott, lefelé ívelő szemöldökpárkányos, széles kórusablak töri át a falat.
A homlokzatot az egész templom ereszpárkányaként körbefutó, gazdag és merész tagolású, teljes római dór párkányzat zárja le. A toronyemeletet kétoldalt magasra felfutó, ívelt féloromfalak fogják közre. Mélyített tükreikben ovális szellőző, legömbölyített pilléres talapzattá kiképzett sarkain mívesen faragott, karcsú, rokokó kővázák, valamint balról Szent István, jobbról pedig Szent László szépen faragott, de konvencionális felfogású kőszobra áll. A toronyemelet homlokzatán négyszögű faltükörben körös szelőző, a torony gazdag övpárkánya az oromfal-háromszögek párkányzatának folytatása. Fölötte a torony mind a négy oldalán mellvédes, könyökpárkányos váll- és rozettás zárkövű félkörös harangablakok vannak. A torony legömbölyített sarkain egy-egy kagylós, ökörszem-léces, befelé ívelő vonalú, faragott ión fejezetes falpillér tagolja a falat. Az órakörös toronyereszpárkány felett négyzetes ládatagon álló és hegyes gúlában végződő, bádoggal borított gúlasisak koronázza templomot.
Oldalhomlokzatát jobbról öt, egymás előtt kettőzött, párkányosan végződő pillér, és három magasan álló könyökpárkányos, zárköves, szegmentíves, kőkeretes rokokó hajóablak tagolja. Az ívelt falsíkkal visszalépő, két pilaszterrel tagolt szentélyen két hasonló ablaka van. A kissé ismét visszalépő apszis lapos kosárívvel záródik. A bal oldali homlokzaton, a szentély és a hajó csatlakozásánál féltetős sekrestyeépítmény van, bojtdíszes, füles, kőkeretes ablakkal, hatalmas gerendatagos kiülő párkányzattal és nyugati oromfalán szép kőcsigával. A baloldali oldalhomlokzat az előzővel megegyezik.
Bent, a szűk kórus alatti térben, a főpárkány magasságáig felfutó két hatalmas párkányos pilléren széles hossz- és kereszthevederek ívelnek, közöttük szűk csehboltozatok fedik a teret. Az újabb kórusbővítés építményét két karcsú falazott pillér tartja. A kóruselemet – a földszinthez hasonlóan – két szűkebb, félkörös és középen szélesebb kosáríves nyílással kapcsolódik a hajó, illetve a kórustoldalék felé. A hajó háromszakaszos, oldalfalain kettőzött pilaszterekkel tagolt törzseken kettős teljes római-dór ikerpárkányok, illetve az ezekből induló kettőzött hevederek hordják a csehsüveg-boltozatokat. A két boltszakaszból álló szűkebb szentély lépcsővel emelt. Kosáríves záródású. Balról négyzetes terű a csehboltozatos sekrestyeépítmény. Falképei a 20. század első felében készültek.
Két lépcsővel kialakított talapzaton álló főoltár szarkofág alakú sztipeszének két oldalán 1-1fejezetes, üres szoborpillér áll. A tempietto alakú kettős volutatagokkal osztott homorú homlokfallal és ívelt csigás párkánnyal kiképzett tabernákulum a 18. század közepén készült. Kétoldalt lebegő szemöldökíveken egy-egy, a 19. században készült fáklyát tartó angyal áll. A márványosan olajjal mázolt és részben aranyozott oltárépítményt kettős pillér, a pilaszterek előtt befelé lépő szabad oszloppárok, illetve az ezeken ülő többszörösen tagolt párkányzat fogja közre. A párkányzaton fél volutákon szárnyas angyalok – feltehetően Halblechner Vencel műve – térdelnek. A törtvonalú Mária látogatását ábrázoló oltárkép fölött aranyozott rocaille-os stukkó kitöltés, majd a befelé forduló volutákkal közrefogott, ívelt párkánnyal lezárt oromzatban a Szent Családot ábrázoló supraquadrum van. Mindkét festmény Zbiskó Béla, Egerben működő 20. századi festő műve. Az egyik íven jelzés: „Fest. Zbiskó Béla Eger 1949”.
A fehérrel és arannyal festett 18. század közepi Püspöki trónfaragott hársfából készült, ívelt akantuszleveles lábazattal, volutás karfákkal. A szentélyt a hajótól elválasztó faragott fa szentélykorlátesztergált bábjai a 19. század közepén készültek. A 18. század közepéről való aranyozott és festett fa szószék a szentély és a hajó csatlakozásánál, bal oldalt van elhelyezve. Sokszögű kúpos talpa a falhoz simul, pilaszterekkel tagolt, ívelt, alul kihasadó kosarán Keresztelő Szent János alakját ábrázoló dombormű van. A Szentlélek galambjával ékesített hangvetőjének kettőzött volutás koronáján egy angyal tartja a törvénytáblákat. Az empire keresztelőkútesztergált, színezett fa baluszteres szárára helyezett gerezdes színezett fém kútházát körben féloszlopok tagolják, amelyek kupolás tetőt tartanak. A historizáló Mária, a Magyarok Nagyasszonya templomi körmeneti szobor (Hordozható Mária-szobor) és baldachin, festett fából készült; a közelmúltban restaurálták. Az Úrmutató részben aranyozott réz ezüstözött részekkel. Trébelt, öntött munka. Fönt az Atyaisten, oldalt adoráló angyalok, lent a Megváltó aranyozott, plasztikus, trébelt alakja látható rajta. Oválisan alakított, vésett és cizellált díszű, aranyozott, rocaille-díszes ostyaházkerete ál-ékkövekkel díszített. Egri munka, 1760 körül. Magassága 56 cm, talpátmérője 18 cm.
A templomkertbe farakott kőkereszt, felállítva 1910-ben.
MOCSÁRY-kastély
1800-1807
Műemléki védettség alatt nem áll
Jelenleg magántulajdonban van.
1807-ből maradt ránk egy összeírás a Mocsáry család urasági kastélyáról: „… az uraság háza téglakerítéssel, találtatik abban alulról hét szoba, kifestve jó állapotban. A nagyobb szobából nyílik a festett vasajtó, két raktárba. Van borospince, gazdasági épületek, majorház. A kerítésen kívül vagyon az uraságnak háza két szobával, melyben most a téglás lakik.” [OL.OrczyL. Poss.fam, Orczy. Szd.23.] E szabadon álló lakóház kerti homlokzatának középrizalitja két emelet magas, az épület két végén lévő sarokrizalitok félemelettel magasítottak. Őket egyemeletes épületszárnya kötik össze. A falakon enyhén mélyített faltükörben egyszerű vonalvezetéssel díszített szalagkeretes ablakok vannak. A középrizalitban két ablak között van a bejárat. Az udvari homlokzat hasonló kialakítású, a középrizalit emeletén három ablakkal.
Atyaisten szobra Krisztussal – A kegyelem trónja
későbarokk
1828
Műemléki védettség alatt nem áll
A falu észak-keleti bejáratánál, a Egerfarmos felől bevezető út mellett 1828-ban emlékművet állítottak, amelyen az Atyaisten látható. A négyzetes pillérre helyezett dór oszlop tetején barokkosan gomolygó felhőcsomó tetején trónol a tiarát viselő Atyaisten alakja. A későreneszánszban kialakult Szentháromság képtípusnak megfelelően a keresztre feszített Krisztust emeli felt, mint a megváltás áldozatát. A felállítás dátumát jelző évszám a talapzaton olvasható. (A szobor ikonográfiájáról bővebben Egerfarmos településnél olvashatnak.)
Ide kívánkozik a Mezőszemere című helyi lap 2003. tavasz IV. évf. 1. számból az alábbi írás:
Tavaly ősszel ledőlt a farmosi út melletti barokk szobor
Már a középkorban ábrázolták az Atyaistent szakállas férfiként, fején süveggel, kezében keresztre feszített Jézust tartva. Ez a ledőlt és darabjaira törött barokk szobor különösen szép volt, habár az idő megérlelte. A kemény mészkőből faragott szobor sorsa reméljük nem ért véget. Számos kérdés vetődik fel ezzel kapcsolatban. Hogyan került a falu szélére? Netán a falu „ment” arrébb az évszázadok folyamán? Mit takar a kis halom, amin állt? Miért nézett pontosan a jelenlegi templom irányába? És végül: hogyan tudott ledőlni „magától” a masszív talapzat? Mi lesz az egyébként sok százezer forintért restaurálható szobor további sorsa? (Bukta Imre)
Mária-szobor
Béke tér
Műemléki védelem alatt nem áll
Az első amerikai kivándoroltak állíttatták 1905-ben. A Mária-szobrot – annak felirata szerint – annak a 45 szemerei honfitársnak az adományából állították 1963-ban (?), akik a század elején kivándoroltak Amerikába.
Szent Erzsébet Park – Bukta Imre: Faültető, 2000
bronzszobor
„Jéger Károly Pápai Prelátus Úr kérésére a községi önkormányzat keresi annak a lehetőségét, melyik utcát, közteret nevezhetné el Szent Erzsébet névre. A mérlegelés során a testület a templom előtti parkot tartja legalkalmasabbnak erre…” – adta hírül a kis Mezőszemere című újság 2007. júniusi száma az Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját ünneplő emlékévben. Ezt követően a Heves Megye Fejlesztéséért Közalapítvány alapító okiratában foglalt kötelezettségének megfelelően, kuratóriumi határozata (3/2007.(november 15.) sz. kuratóriumi határozat) szerint Mezőszemere Község Önkormányzata a Szent Erzsébet Park avatására, virágosítására és dísznövények telepítésére 200.000 Ft-ot ítélt meg. A Mezőszemere szívében található a Szent Erzsébet Park 2008. augusztus 20-án lett felszentelve. Itt kapott helyet Bukta Imre Munkácsy díjas művész Faültető című szobra, melyet 2000-ben a Mezőszemerei Millenniumi napokra készített.
Az önkormányzat 2013-ban a Nemzeti Kulturális Alap Vizuális Művészetek Kollégiumától 2.000.000 Ft támogatást kapott Árpád-házi Szent Erzsébet köztéri szobrának megvalósítására és felállítására. Az alkotó az erdélyi származású Berze Imre. A megvalósítás folyamatban van, 2014. július 6-ára tervezik a szobor felavatását.
Március 15-e Park és a szabadságharc emlékműve
Szabadság út 85.
A község Március 15-e Parkjában lévő emlékművet Bukta Imre Munkácsy-díjas képzőművész készítette az 1849. március 1-én Mezőszemere és Egerfarmos határában lezajlott ütközet emlékére. Az emlékmű avatása és szentelése 2001. március 15-én volt