A zsellérek, summások lakásai két, illetve háromosztatú, téglalap alakú épületek voltak. A család élettere egy szobára korlátozódott. A szobák rendszerint olyan kicsik voltak, hogy két ágyon és a gyermekeknek elhelyezett néhány deszkán kívül más nem is igen fért el benne. Mindezt a szegényes berendezést a pusztatenkiek életvitele indokolta: a szobát csak éjszakai pihenéskor használták, az emberek élete a szabadban, vagy a gazdasági épületekben telt.

A konyha központi eleme a tapasztott kemence volt.

A cselédlakások vályogból épültek és közös konyhásak voltak. Az épület központi tere a konyha volt, amelyből annyi szoba nyílt, ahányan lakták az épületet. Gyakran 4-6 család használt egy konyhát, s szobánként 8-10-en éltek egy 4×3 méteres helyiségben.

Irodalom:

Szuromi Rita: Tenk. Tenk, 2000. 90.