9. század – Szihalom előd-településének létrejötte.

1335 – Az első utalás a szihalmi templomra a pápai tizedjegyzékben.

10-15. század – Országos jelentőségű hadiutak haladnak át a településen.

1241. április 12. után – A muhi vereség után a Pest felé tartó mongol sereg elpusztítja a települést.

1261 – IV. Béla kiváltságlevelében megerősíti az egri püspökséget Szihalom birtokában.

1317 – A falu egyik része az egri káptalané, míg a másik fele megmarad a püspökség birtokában.

1347 – Heves és Borsod vármegyék nemeseinek gyűlése itt volt, Miklós nádor elnöklete alatt.

1417 – A településen püspöki vámhely működését említik.

15. századtól – Vámhely működik az ős-Egeren lévő Sós-révnél.

1548 – A település a török felé is adót fizet.

16-17. század – A falu több alkalommal elnéptelenedik.

1670-es évek – Szihalom plébánosának említése az írott forrásokban.

1699 – A gazdátlan szihalmi földeket Butler János egri várkapitány bérli.

A 18. századtól – Az egri káptalan birtokközpontja.

1717 – 12 jobbágycsalád lakik Szihalmon.

1750-es évek vége – A település mai templomának építése.

1758 – A káptalan iskolát építtet a községben.

1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint Szihalmon országút halad át, melynek kőhídja is van.

1847 – Mérnöki iratok tudósítanak a szihalmi közös híd építéséről.

1849. március 1. – Az osztrák csapatok Szihalmon keresztülvonulva támadják a visszavonuló magyar haderőt, de kudarcot vallanak.

1849. március 18. – Görgey egyik csapata szállja meg a falut, hogy ellenőrzése alatt tartsa a környéket, míg a fősereg Poroszlónál átkel a Tiszán.

19. század közepe – A módosabb gazdák házain megjelenik a terméskő ablakkeret.

1853 – A Hatvan-Szihalom között húzódó országút már jelentős részben kövezett.

1870 – Vasúti megállóhelyet kapott a település, valamint postahivatal nyílt ugyanebben az évben.

1877 – 174 diák tanul a település iskolájában.

1881 – Hevessy Kabos káplán Népkönyvtárat alapít.

1886 – Postatakarékpénztári közvetítőszolgálat indul.

1896 – Vashíd épül az Eger-patakon.

20. század eleje – A házakban a szabadkémény helyett megjelenik a zárt kémény használata.

1904 – Megnyílik a Hangya Szövetkezet boltja.

1906-10 között – Távbeszélő állomás létesül.

1914 – Megalakult a Szihalomi Katolikus Olvasókör.

1917 – Átadják az új iskola épületét.

1924 – Létrejön a Levente Egyesület helyi szerve.

1925 – Megalakul a Szihalomi Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

1928 – Megalakul a Szihalomi (sic!) Római Katolikus Dalkör, amely 1933-ban már első helyezést ér el az Országos Dalversenyen.

1930 – Polgári Lövész Egyesület alakul (1940-ig működik).

1939 – Létrejön a KALOT helyi szervezete.