13. század A falu létrejötte a mai településtől K-i irányban, 1 km-re.
14-15. század Fontos hadiút halad át a településen.
1430 előtt Az Aba nemzetség Solymosi ágának birtokrésze.
1430 A falu neve fellelhető Kapolna alakban királyi oklevélben.
1486-1696 Lakók száma: 50-110 fő.
1552 A felvonuló török sereg elpusztítja a falut.
1598 A terület még puszta.
1600 körül Az újra benépesült falu török fennhatóság alatt.
1618 Ugróczi János prépost kezelésébe kerül, aki Herencsényi István füleki alkapitánynak adja bérbe.
1619 Bethlen Gábor Perényi Ferencnek adományozza.
1630 Dienes egervári prépost egyezsége Pyber János püspökkel, a falu visszaadományozásáról a püspökség birtokába.
1687 A falu elnéptelenedése.
1694 után A település újraalapítása a mai helyén
1698 Telekesy István püspök új templomot építtet.
1733 Anyakönyvek vezetése.
1746 Az országos jelentőségű postaútvonal megyei szakaszának egyik állomása Kápolna. Lakók száma: 339 fő
1773 Német telepesek költöznek Kápolnára.
1776 Pecséten található körirat: Commun. Capol.
18. század vége A település központi részét a Belső sor és Felvég alkotja.
1780 Kőhíd épül a Malomárkon.
1781 Lakók száma: 848 fő
1782 Megkezdik az új templom építését, Francz József építőmester irányításával.
1783-1785 Az I. katonai felmérés kedvező időjárás esetén általánosan használható országútnak minősíti az itt áthaladó utat.
1784 Pecséten található felirat: Sigillum Kapolnaense
1792 Egy mérnöki jelentés járhatatlannak minősíti a postautat.
1799 Kápolna katonai átkelőhely és postaállomás.
1804 Magurányi József újjáépíti a Tarna összeomlott kőhídját.
1816-1817 Megépül az a kőhíd, amely a hagyomány szerint az 1848/49-es szabadságharc egyik jelentős ütközetében, a kápolnai csatában, központi szerepet játszott (újabb kutatások a keletebbre lévő Malomárok egyik hídjához kötik ezt a szerepet).
1828-1829 Aldebrő (Balpüspöki határrész) és Kápolna közös határában új kőhíd épül.
1848 Egy felmérés szerint a Pest-Kassa útvonal egyik kiépített szakasza Kápolna-Kerecsend között haladt.
1848-49 60 kápolnai lakos szolgálja a szabadságharc ügyét nemzetőrként, vagy honvédként.
1848. május 1. A megalakuló megyei bizottmánynak 3 kápolnai tagja lesz.
1849. január 26. Az osztrák csapatok 5000 fő elszállásolására adnak parancsot a faluban.
1849. február 17. Osztrák egységek szállják meg Kápolnát.
1849. február 22-25. A magyar sereg Máriássy-hadosztálya bevonul a településre.
1849. február 26. A Máriássy-hadosztály sikerrel tartóztatja fel a támadó császári erőket. Az este folyamán a faluba érkezik a magyar vezérkar Dembinskivel az élen.
1849. február 27. A település véres harcok színtere, melyben végül az osztrák haderő diadalmaskodik.
1849. március-június Felüti fejét a kolera, amely 11 áldozatot szed a falu lakosaiból.
1849. március 19. Összeírják a csata során a lakosság által elszenvedett károkat és intézkedés történik a kártalanításról.
1849. március 23. Újra magyar csapatok érkeznek Kápolnára.
1849. június 30. A Wysocki-csapat honvédei szállnak meg a faluban.
1849. július 9. Az előnyomuló cári csapatok elérik Kápolnát.
1852 Gyalogos postaszolgálat működik heti 4 alkalommal Heves felé, szerdánként pedig lovas posta jár Egerbe.
1870. január 9. Átadják a Hatvan-Miskolc vasútvonalat, ezzel Kápolna is közelebb kerül az országos vasúti vérkeringéshez.
1887. július 31. A Kisterenye-Kisújszállás vonal teljes kiépülésével tovább fejlődik a település vasúti összeköttetése az ország egyéb vidékeivel.
1888. november 14. A távíró-szolgáltatás kezdete.
1892 Egy alispáni leiratra adott válasz alapján kiderül, hogy a településnek csak országos, vagy megyei kezelésben lévő útja van (a helyzet 1897-ben változik, ekkor 2 új utcát nyitnak, ami már községi útnak számít)
1910 Kapcsolódás az országos távbeszélő-hálózathoz.
1920 után A település ÉNY-i részén megépül az Újfalu (v. Újházhely).
1928-1931 Képviselő-testületi határozat nyomán bevezetik a villanyt a településre.
1931 Új nyomvonalat kap a község főútja, amelyet bitumenes burkolattal látnak el.