Balladák:
Mezőszemerén az 1966-ban középiskolás diákok végeztek néprajzi gyűjtést, melynek során összesen 19 ballada került feljegyzésre, sajnos dallam nélkül. A településen ismertek voltak Rózsa Sándor, valamint Bogár Imre betyárok balladái, Fehér László balladája, valamint számos egyéb új stílusú ballada is. / Cséplőgépbe esett lány, Endre báró,… stb./ A gyűjtésben sok tragikus szerelmi témájú népi költemény szerepel, ezek mellett családi tragédiákat, gyilkosságokat énekeltek meg a Mezőszemerén felgyűjtött, ám széles körben elterjedt balladákban. / A hét árva siralma, Kertész Vendel balladája./
A Fehér László / A halálraítélt húga balladatípus/ és a Kéry Margit / Az esküvőre hazatérő kedves típus/ balladák variánsai a legteljesebb szövegváltozatok közé tartoznak.
Bogár Imre balladája
Gyűjtő: Pásztor Margit
Adatközlő: Pásztor Lajosné
1966. augusztus 11.
Esik eső szép csendesen csepereg
Bogár Imre a csárdában kesereg
Csaplárosné bort hozzon az asztalra
Legszebb lányát állítsa ki trázsába.
Édesanyám én a trázsát nem állom
Amoda jön három zsandór lóháton
Bogár Imre nem vette ezt tréfára
Felpattant a Szikra nevű lovára.
Lova lába elvitte őt messzire
Egészen a Bakony erdő szélére
Lova lába megbotlott egy fenyőbe
Itt fogták el Bogár Imrét örökre.
Bogár Imrét kötözik a kocsira
Még azt kérdé, hol van az ő pej lova
Azt felelte rá a csendőr kapitány
Nem ülsz betyár többé a pej paripán.
Haza üzenek az édesanyámnak
Selyem párnát küldjön fejemaljának
De az anyám azt válaszolja vissza
Sírjak annyit, hogy legyen fejem alja.
Hazaüzenek a feleségemnek,
Gondját viselje gyermekeimnek
Se juhásznak, se csikósnak ne adja
Apja után betyárságra tanítsa.
Rózsa Sándor
Gyűjtő: Pásztor Margit
Adatközlő: Pásztor Lajosné
Idő: 1966. szeptember 6.
Hely: Mezőszemere
A nagy erdő gyászba van
A nagy erdő gyászba van
Rózsa Sándor halva van
Rózsa Sándor halva van.
Még vasárnap délután
Még vasárnap délután
Végig ment a főutcán
Végig ment a főutcán.
Utána szólt az anyja
Utána szólt az anyja
Sándor fiam jöjj vissza
Sándor fiam jöjj vissza.
Édesanyám nem megyek
Édesanyám nem megyek
A kocsmába bemegyek
A kocsmába bemegyek.
Be is ment a kis kocsmába
Be is ment a kis kocsmába.
Rávágott az asztalra
Rávágott az asztalra.
Három csendőr felállott
Három csendőr felállott.
Negyedik rá vágott
Negyedik rá vágott.
Hazament Sándor délben
Hazament Sándor délben
Rézfokos a kezében
Rézfokos a kezében.
Gombos kés a szívében
Gombos kés a szívében
Édesanyám kedvesem
Édesanyám kedvesem
Van- e ingem szennyesen
Van- e ingem szennyesen.
Ha nincs ingem szennyesen
Ha nincs ingem szennyesen
Adok egyet véresen
Adok egyet véresen.
Menjen ki a Tiszára
Menjen ki a Tiszára
Mossa ki ott tisztára
Mossa ki ott tisztára.
A fia halálára
A fia halálára
Édesanyám sírhatsz már
Édesanyám sírhatsz már
Síromra borulhatsz már
Síromra borulhatsz már.
Három kislány fehérben
Három kislány fehérben
Vigyen a temetőbe
Vigyen a temetőbe.
Három kislány pirosban
Tegyen le a síromba.
Tegyen le a síromba.
Ti harangok szóljatok
Ti harangok szóljatok
Ti meg lányok sírjatok
Ti meg lányok sírjatok.
Síromra boruljatok
Síromra boruljatok.
Édesanyám sírhatsz már
Édesanyám sírhatsz már
Síromra borulhatsz már
Síromra borulhatsz már.
Fehér László balladája
Gyűjtő: Pásztor Margit
Adatközlő: Bukta Lajosné
Gyűjtés ideje: 1966. augusztus 22.
Hely: Mezőszemere
Fehér László lovat lopott
A fekete halom alatt
Olyat pattant az ostora
Behallatszott Gönc városba
Gönc város csak rajta rajta
Fehér László el van fogva
Fehér Lászlót el is fogták
Vallatásra szólították
Kérdi tőle a főbíró
Van-e apád, van-e anyád
Nincsen apám, nincsen anyám
Van egy csinos kis hugocskám
Kinek neve Fehér Anna
Bent lakik a király várban
Mikor ezt Anna megtudta
Hogy a bátyja el van fogva
Beszaladt az istállóba
A kocsisnak mindjárt mondta
Fogd be kocsis a lovakat
Rakjál fel rá sok aranyat
Mert most megyünk messze útra
Bátyám szabadítására
Török Miklós tömlöctartó
Hoztam neked sok aranyat
Hoztam neked sok aranyat
Szabadítsd ki a bátyámat
Nem kell nekem az aranyad
Csak egy éjjeli hálásod
Hálj velem egy éjszaka
Szabad lesz bátyád hajnalra
Erre Anna semmit nem szólt
Végig sétált a folyosón
Folyosóról folyosóra
Megy a bátyja ablakára
Fehér László édes bátyám
Ébren vagy-e vagy meghaltál
Ébren vagyok nem aluszok
Mindig rólad gondolkozok.
Hallod-e mit mond a báró?
Háljak vele egy éjszaka
Szabad leszel már hajnalra
Ne hálj avval a disznóval
Akasztófáravalóval
Mert neked szüzességed veszi
Nekem pedig fejem veszi
Éjfél után egy órakor
Mi csörög az udvarodon
Lovam viszik itatásra
Zabla csörög a szájában
Erre Anna semmit nem szól
Végig sétált a folyosón
Folyosóról folyosóra
Megy a börtön ablakára
Fehér László, édes bátyám
Ébren vagy-e vagy meghaltál
Felelik a többi rabok
Ne itt keresd a bátyádat
Zöld erdőben, zöld mezőben
Akasztófa tetejében
Erre Anna semmit nem szólt
Végig sétált a folyosón
Folyosóról folyosóra
Török Miklós ablakára
Átkozásom nem szokásom
Törölköződ lángot hányjon
A kenyered kővé váljon
Tizenhárom esztendőre
Vigyenek a temetőbe.
Népdalok:
A fiatalság számára a fonóházak nem csupán a munkáról szóltak, a téli időszakokban a szórakozás helyszínei is voltak. A lányokat meglátogatták a legények, az ismerkedés, dalolás, játék is helyet kapott, amíg elkészült a házi szövés alapanyaga, a kenderfonál. A legények gyakran énekeltek katonanótákat, a lányok szerelmi témájú népdalokat.
Mezőszemerén Nagy Miklós, és Fajcsák Attila népzenekutatók is gyűjtöttek népdalokat. Ezek lejegyzése az önkéntes gyűjtőkkel szemben szakszerűbb, a dallamokat is leírták. /Fajcsák Attila: Ködellik a Mátra, Nagy Miklós: Szállj el fecskemadár/
Szemerei malom agácfája,
Gólyamadár fészket rakott rája
Oda járnak fürödni a lányok
Gólya madár szégyent ne hozz rájok.
Házunk előtt…
Házunk előtt mennek el a huszárok,
Édesanyám én is közéjük állok,
Én leszek az első század szakaszvezető,
Vígan megy el az a három esztendő.
Háromnapi széna be van pakolva,
Aggy egy csókot kisangyalom az útra,
Csókot nem adhatok én a huszár gyereknek,
Mert a huszár nem igazszívből szeret
Mert ha engem igaz szívből szeretnél,
Magad mellé a nyeregbe ültetnél.
Szemerei torony tetejébe
Szemerei torony tetejébe,
Ül egy madár tiszta feketébe,
Szárnya alatt van annak egy levél,
Mind katona a szemerei legény.
Szemerei halastó, sejhaj halastó,
Beleestem szekerestől, lovastól.
Hát már engem ki húz ki, sej haj ki húz ki,
Gyenge a szeretőm karja nem bír ki.
Néphit:
A mezőszemereiek a 20. század első felében több halottlátóhoz is jártak, akik segítettek a gyász feldolgozásában, igyekeztek az elhunytakkal kapcsolatot teremteni. / Juhász Imréné, Tubi Erzsébet Mezőtárkányban, Dormándon: Kökény Amál./Gazdag hiedelemmonda anyag kapcsolódott a halottkultuszhoz is. A temetés után meghatározott idő múlva mentek halottlátóhoz, aki elmondta, mire van szüksége még az elhunytnak, mi bántja, minek örülne.