ABA SÁMUEL

(1000 ? – 1044. július 5.)

A 11. század elején Debrő (később Feldebrő) Aba Sámuel egyik birtokközpontja volt (az Aba nem birtokai a Mátraalján voltak). Ő alapította a debrői és az abasári monostort.

Aba Sámuel 1000 körül született, 1041–1044 között volt Magyarország harmadik, egyben első választott királya.

A hagyomány szerint Edömér kun (kabar) vezér leszármazottja. Aba Sámuel I. István húgának, Saroltának a férje volt. I. István (1000/1-1038) és Orseolo Péter (1038-41, 1044-46) első uralkodása alatt Aba Sámuel volt az ország nádora.

A trónról letaszított Orseolo Péter III. Henrik német-római császárhoz fordult segítségért. 1042-ben Henrik legyőzte Aba hadait, ám elegendőnek ítélte Aba ajándékait, ezért visszatért hazájába. A háború tovább folytatódott a két ország között, s a császár, aki a békealkut szándékosan halogatta, újra az országra tört. A császár egészen a Rábcáig hatolt, s Abát a Bécsi-erdőről való lemondásra kényszeríttette. 1042 szeptemberében III. Henrik a Garam folyóig betörő serege elfoglalta Pozsonyt és más várakat is. 1043 nyarán III. Henrik elutasította Aba Sámuel ismételt békeajánlatát. 1043. november 30-án Henrik újabb hadjáratot vezetett Magyarországra; Aba Sámuel a Lajtán és a Morván túli területek átengedéséért cserébe fegyverszünetet kért. Miután az egyezménynek híre ment, Sámuel riválisai őt gyengének kikiáltva próbálták elmozdítani helyéről. Aba az 1043-as csanádi országgyűlés után e főurak közül ötvenet kivégeztetett, másokat pedig száműzetett. Emiatt Gellért csanádi püspök keményen megfeddte őt, s megtagadta tőle a húsvéti koronázást. Az urak egy része Németországba menekült, hogy Henriktől és Pétertől kérjenek segítséget. 1044. július 5-én Aba Ménfőnél döntő ütközetet vesztett, majd hívei közé menekült a Tisza felé, hogy új sereget toborozzon. Füzesabony tájékán azonban gyilkosság áldozatául esett. Az általa alapított sári monostorban temették el.

A történettudomány másik verziója szerint Aba Sámuelt Debrőtől nem messze gyilkolták meg (1044. július 5-én) és a debrői monostor altemplomába temették, ahonnan később kerültek maradványai a sári monostorba.

 

GR. KÁROLYI GYÖRGY

(1802–1877)

Békés, majd Szatmár vármegye főispánja, politikus, országgyűlési képviselő, mecénás, az MTA tagja. Széchenyi István, és Wesselényi Miklós mellett a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt. 1849-ben Kossuth Lajost üdvözölte Pestre bevonulásakor. A szabadságharc bukása után rövid fogságot szenvedett. Szabadulása után birtokain gazdálkodott, mintagazdaságai országos hírűek voltak. 1854-ben megvásárolta a mintegy 27 helység határára kiterjedő debrői uradalmat, melyhez Parád is tartozott. 1876-ban elsőszülöttségi hitbizományt alakított belőle. Halála után a hitbizomány elsőszülött fiára, Gyulára szállt.

 

DR. PROHÁSZKA FERENC

Kocsér, 1904. szept. 29. – Budapest 1984. ápr. 9.

tanszékvezető tanár

Kertészmérnök, szőlész, főiskolai tanár. Felsőfokú tanulmányait a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán végezte. 1924-ben a Károlyi uradalom egyik üzemében, Feldebrőn kezdett dolgozni. Itt létrehozta az ország második legnagyobb szőlőszaporító-anyagtermelő üzemét, és kialakította az azóta világhírűvé vált bortípust, a Debrői Hárslevelűt. 1945 után az ország leromlott szőlészete újjászervezésének egyik irányítója volt a Magyar Országos Szövetkezeti Központban, ill. a Földművelésügyi Minisztériumban. 1962-ben a gyöngyösi Felsőfokú Szőlészeti Technikum egyik alapítója és a szőlőtermesztési tanszék vezetője volt nyugalomba vonulásáig, 1967-ig. Munkássága döntő hatást gyakorolt a hazai szőlőtermesztésre: egyik megvalósítója volt a nagyüzemi szőlőtermesztés magasművelésre való áttérésének; emellett a legnépszerűbb szőlészeti szakíró, akinek a Szőlő és bor című könyve 14 kiadásban, több mint 500.000 példányban jelent meg.

Legjelentősebb művei:

Szőlőművelés és borgazdaság (Bp., 1952)

Szőlő és bor (Bp., 1954. 14. kiadás 1986)

Szőlők rendbehozatala és felújítása (Bp., 1961. 5. kiadás)

Szőlőtermesztéstan (Gyöngyös, 1963, 1965, 1966)

Irod. Szent-Miklóssy Ferenc: Dr. P. F. 1904-1984 (Borgazdaság, 1984. 3. sz.)

 

DR. PARÓCZAY SÁNDOR

(1900. november 24. – 1978. január 4.)

pap, posztumusz díszpolgár

Feldebrő községben született. Az elemi iskoláit végig színjelesre végezte el, majd Egerben tanult az Állami Főreáliskolában, ahonnan különbözeti vizsgával átvették a ciszterek Egri Katolikus Főgimnáziumába. 1918. január 20-án besorozták a császári és királyi hadseregbe (k.u.k). A tiszti iskolát elkezdte, de nem fejezte be. Az I. világháború után Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök felvette papnövendékei közé, ennek köszönhetően 1921-1925-ig az esztergomi érseki papnevelő intézetben hittudományi főiskolát végzett. Ezután példaképe, a megyéspüspök javaslatára Székesfehérvárra került. Itt tartotta első szentmiséjét is a fehérvári Jézus Szíve templomban. 1925-ben rövid időre, Sóskútra helyezték kisegítő káplánnak. Háromévnyi adonyi és újabb három év sóskúti kápláni megbízatás után került Pusztaszabolcsra. A sóskúti évek alatt beiratkozott a Budapesti Egyetem Hittudomány Fakultására, ahol a hittudományok doktora címet szerezte meg. Az 1931-től 1954-ig terjedő időszak az ő nevével fémjelzi az egyházközséget. Itt tartózkodása idején emberfeletti munkát végzett. Elég csak azt említeni, hogy ekkor épült Pusztaszabolcson római katolikus templom, vagy felépült a plébánia épülete és a pusztaszabolcsi lelkészség plébánia rangot kapott. Ennyi siker kevés plébánosnak adatik meg élete során. Persze ez rengeteg küzdelemmel járt. A lejegyzéseiből kitűnik, hogy nem ő akart Pusztaszabolcsra kerülni, és nem is kedvelte igazán a települést. A működése vége felé már egy megfáradt ember benyomását keltette. 1954-től Széphalomra helyezték át. Nyugdíjazásáig (1973) vezette a Pesthidegkút-széphalmi lelkészséget. Szerette volna – egyfajta halála előtti utolsó kívánságként – ha Pusztaszabolcsra temetik. Sajnos nem teljesült álma.

Pusztaszabolcs Város Önkormányzatának Képviselő Testülete a település fejlődése, gyarapodása, hírnevének öregbítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseképpen dr. Paróczay Sándor részére 2011 augusztusában posztumusz „Pusztaszabolcs Díszpolgára” kitüntető címet adományozott. Az elismerő címet Bencze Attila – dr. Paróczay Sándor rokona – vette át.

Forrás:

Feldebrői Hírek 2011. december

Kelemen József: Nyolcadik Tarna menti kalendárium 2012-es évkönyvében.

 

ASZTALOS JÁNOS

(1910. február 11. Feldebrő-1995. október 12. Feldebrő)

pápai káplán, c. kanonok

Az elemi iskola elvégzése után, Egerben tanult a cisztereknél. 1945-ben lett Pócspetri plébánosa. Neve az 1948-as hírhedt pócspetri perben vált ismertté, amikor Rákosi bírósága a nyírségi falu jegyzőjével, Királyfalvival együtt halálra ítélte. 1948-ban a rákosista hatalom heves vallásüldözésbe kezdett, napirendre került az egyházi iskolák államosítása és megindult a hajsza a kommunista párt hatalomátvétele miatt leghevesebben tiltakozó Mindszenty József hercegprímás ellen. A nyírségi faluban június 3-án, nagygyűlésen tiltakoztak a hívők az iskolák tervezett államosítása ellen. A kivezényelt két rendőr egyikének kezében elsült a kibiztosított fegyver és saját testébe fúródott. A környékbeli rendőrök megérkezése után a tüntetés általános lövöldözéssé fajult. A rákosista hatóságoknak kapóra jött az eset, lázadási ügyet csináltak a pócspetri eseményekből és koncepciós perben a budapesti statáriális bíróság a falu plébánosát, mint felbujtót, mind Királyfalvi jegyzőt halálra ítélte. Az utóbbin a halálos ítéletet végre is hajtották, míg a plébános ítéletét kegyelemből életfogytiglani börtönre változtatták. Hét évet ült, főként Vácott és 1956-ban, a forradalom idején szabadult. Ezt követően Rómában, majd 1973-tól a bajorországi Ganghofenben lett az ottani magyarok lelkiatyja, a menekültek segítője. 1989-ben tért ismét vissza Feldebrőre. Itt hunyt el 1995-ben.

 

KISS JÁNOS

(1923-1988)

1923. május 19-én született Feldebrőn. Édesapját korán elveszítette, így már 9 éves korában rákényszerült, hogy megismerje a paraszti munka csínját-bínját. Gyerek fejjel járta a vásárokat, szántott, vetett, gazdálkodott. Három gazdaságot is vezetett a rokonságban.

A termelőszövetkezeti mozgalom szervezésekor1960-ban brigádvezető, majd vezetőségi tag a helyi Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. Néhány év után, a hatvanas évek közepén, már elnöknek választotta a tagság. Több mint két évtizeden át – nyugdíjba vonulásáig – újra és újra bizalmat szavaztak neki Aldebrő, Feldebrő és Tófalu szövetkezeti tagjai.

Irányítása alatt kiváló szövetkezet jött létre. Kihasználta az állami beruházásokat és istállókat, sertéstelepeket, terményszárítót, utakat, lakásokat építtetett. A több lábon állás és az átláthatóság volt a célja. Fejlesztette az állattenyésztést, de a növénytermesztésben is hamar felismerte az iparszerű termelés és az új technológia fontosságát.

Folyamatosan képezte magát a MÉM Mérnök és Vezetőképző Intézetében. 1978-ban a szakdolgozatát a debrői termőtáj szőlőtermesztéséből, a Debrői Hárslevelűből írta. Jó szervező, kiváló üzletember volt.

Több magas állami és szakmai elismerést kapott. A helyi közügyeket, közigazgatást tanácselnökként segítette. A példamutatás, az egyenlőség és a józan paraszti gondolkodás volt az erőssége.

1988. február 2-án halt meg. A feldebrői temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás: Kelemen József: A Tarna menti Hírek (N)ÉV KÖNYVECSKÉJE

 

KELEMEN JÓZSEF

(1954-)

A Magyar Újságírók Közössége „Lant és toll díj”-ban részesítette.

Több kiadvány szerkesztője:

A Tarna Menti Hírek 2003. évi (N)ÉV KÖNYVECSKÉJE

Tarna Menti Hírek számainak szerkesztője és kiadója

Kereszt-Levél számainak szerkesztője és kiadója

Tarna menti KALENDÁRIUM számainak szerkesztője és kiadója

Önálló kötetei:

Örömet keresni

Tamerika

A gazdász gyerek (magyar nóta gyűjtemény Gyöngyös – Feldebrő)

Zöld ágra vergődni

 

Örömet keresni

Örömet keresni a nehéz munkában;

Nem egy pillanatra és kutyafuttában,

Hanem napkeltétől, napnyugtáig folyvást,

Ahogy a gyerekek a játékban szokták.

 

Visszafütyülni az éneklő madárnak,

Neki dőlni a fényes nap sugarának.

Fáradt izzadtságot puhán letörölni,

A felebaráttal némán se pörölni.

 

A munka egészség, erény és szorgalom.

Nem valami kibírhatatlan borzalom;

Hittel, tisztelettel kell elébe állni,

Nem tátott szájjal a sült galambot várni.

 

Böngésszük az Írást, daloljuk a nótát…

Tedd a jót és örülj! Ez legyen az ódád.

E kis versikével csupán azt kívánom,

Hogy munka és boldogság, egy úton járjon.

Feldebrő, 2004.

Kelemen József több ízben volt és mai is a település polgármestere.

 

DOKTOR VIRÁG

(1978. Eger-)

Általános iskolai tanulmányokat Feldebrőn és Aldebrőn folytatott. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, Egerben érettségizett, ahol 4 évig az iskolaújság szerkesztője és diákszínpad tagja volt. Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett diplomát 2001-ben angol nyelv és irodalom szakon. Jelenleg angoltanárként tevékenykedik. Irodalmi és verspályázatok révén számos versét publikálták antológiákban. Verseskötete ‘Ébredés’ címmel 2012 decemberében jelent meg. Több irodalmi fórum tevékeny tagja. Szabadidejében amatőr szinten énekel alternatív/rock/jazz műfajban, versenyeken vesz részt, illetve versenyeket szervez az ország legnagyobb internetes énekes portálján.

 

Doktor Virág: Gondolatfonál (2014.)

A nap eloson. Elbújtatva fényét

Elszunnyad e szikrázó szembogár.

Párnára hajtja mindenki fejét,

Kit nem tart éberen gondolatfonál.

Feslett ingét kitűrve leng a csönd,

Hánykolódva függeszkedik rojtjain

Néhány nyugtalan-lázadó föltevés,

Mint tűzhányó az elme romjain.

 

MOLNÁR GÁBOR

(1976. Eger-)

Pedagógus végzettségű (magyar, pszichológia). Verseket és dalszövegeket ír.

 

MEZŐ LÁSZLÓ

Sport témában ír könyveket, eddig közel 50 könyve jelent meg.

 

KISS JÓZSEF MIHÁLY

A Kincses Könyvek, és a Kistérségek értékleltára c. könyveket írta.

 

DR. LEMPERGER ISTVÁN

Feldebrői születésű matematikus, csillagász, fizikus, az MTA tagja.