A település lakói döntően mezőgazdaságból éltek, de két jelentős manufaktúra is kialakult: a téglaégetés és a tubákkészítés.

Az első téglaégetőt Erdődy Gábor egri püspök telepítette Hídvégre 1740 táján, működése 1801-ig valószínűsíthető. A sarudi templom téglái is itt készültek. Jellegzetessége volt az agyagba égetett SP monogram, ami a Szatmári Püspökség tulajdonára utalt.

A reformkorban jelentős helyi terméknek számított a sarudi tubák. A földeken termelt dohányból készült tubákot az 1837-ben beszállásolt katonák igénye váltotta ki, s a piacra való termelés később is megmaradt.

 

http:www.sarud.hu/hist1_hu.html

 

Sarud legismertebb mesterembere 1930-ban Sebestyén Balázs mészáros- és hentesmester volt, aki saját készítésű hentesárujával ellátta a környék lakosságát, hírnevet szerzett.

Nádverők munkában. Kis József és Palic Pál mesterek 1961.