A település életét az ártéri gazdálkodás és a földművelés határozta meg.
A réteken és legelőkön különböző fűfajták, a tocsogós helyeken nád, sás és gyékény terem. Természetes állatvilágát az apró rágcsálók, nyúl, a vizekben és a partokon vidra, a ligetekben őz jelentik.
A kiöntések vizében nádból, fűzfavesszőből font rekesztékekkel, varsával és hálóval halásztak.
Hídvég gazdálkodásában leginkább a halászat, a ménestartás és a sózott hal készítés volt a jellemző. A sarudi részek gazdálkodását a búza, árpa és rozs termelése és a méhészkedés jellemezte.
A háztartás számára termeltek lencsét, kendert, borsót, káposztát, répát, fokhagymát és vöröshagymát. Felhasználták a természetben készen található fűszernövényeket, melyeket termesztettek is (kakukkfű, zsálya).