A boconádiak számára a fő bevételi forrást a búzatermelés jelentette. A búza mellett helyet kapott a tengeri, a zöldtakarmány, a rozs, az árpa, a takarmányrépa. Nagyobb mennyiségben termeltek még dinnyét és mákot.
A paraszti világ legnagyobb nyári munkája az aratás volt.
Az aratást Sarlós Boldogasszonykor (július 2.) kezdték. A családfő vágta az első rendet, asszonya szedte gamóval a markot, s belőle sodort kötélbe tette. Fiatal fiú kaszálta a második rendet, s az eladólány gyűjtötte, marokkal egészítette ki az előző kévét. A kévéket keresztekbe rakták, melynek tetejére a papkéve került, ami takaróként szolgált, hogy a kalászos ne ázzon, ha eső jön. Az elhullott gabonaszálakat bőgővel gereblyézték össze. Jó esetben két hét alatt végeztek a munkával. A behordásban igás állatokkal segítették egymást a szomszédok.
Az ősz legnagyobb munkája a kukoricatörés, melyet a gazda udvarán a fosztás követett.
A település adottságai kiválóan megfelelnek a dinnyetermesztésre és a dohánytermesztésre is.
- Csárda tanya- gazdálkodás Dinnyés kunyhó belseje 1972.
- Csányi dinnyések kunyhója 1972.
- Kunyhó és élékamra 1972.
- Dinnyés kunyhó