Karácsonyi étkezés
Karácsony böjti ebéd lehetett cukorbab, savanyú leves, mákos csík, tejbe kása, sült tök, aszalt főtt szilva, dió. Délután tálalták a kocsonyát, megsütötték a diós, mákos ködmönujjának nevezett kalácsot. Megfőzték a karácsonyra szánt húslevest, töltött káposztát. Az éjféli misére, majd a hajnali misére mentek.
/Tarnabod, Néprajz, Népszokások, jeles napok/
Nagyböjt
Nagyböjtben nem főztek zsírral csak olajjal vagy vajjal. Az olajat tökmagból vagy napraforgóból üttették még farsangban. Tarnamérán kívül több településen is volt a környéken olajütő (Heves, Tarnazsadány, Zaránk). A vajat is előre elkészítették, kiolvasztották: egy lábasban föltették a tűzhelyre, kicsit megsózták és felforralták. A tetejét leöntötték, azzal főztek. A lábasban maradt vajalját főtt tészta tetejére tették ízesítőnek. Berényi Andrásné így írta le a cibereleves készítését: „tíz literes cserépfazékba beleöntött öreganyám egy-egy szakajtó korpát, egy nagy marék sót tett, teleöntötte vízzel, belehelyezték a sutba, a melegre. Ebből készült a cibereleves a böjti napokra. A víz a korpától, sótól megsavanyodott. Ebbe a savanykás lébe kását vagy krumplit főztek, behabarták, esetleg kenyérrel fogyasztották.”
/Tarnabod, Néprajz, Népszokások, jeles napok/
Irodalom
Berényi Andrásné: Nagy Rozália a nevem, 1975. 122-123.