Névmagyarázó mondák:

Pesty Frigyes leírása szerint a község nyugati részén vagy egy 20 láb magas halom, melyet a nép Árpád várának, vagy földvárnak nevez. E halom az, melyen Árpád sátra állott. Ez azért is látszik valószínűnek, mert az éppen itt kezdődő Alföldre szép kilátás nyílik, valamint csontokat, fegyver és edénydarabokat találtak a földben.

A néphagyomány szerint régen nagy csata volt itt. A vezérek közül sokan meghaltak, az egyik vezér azt mondta: jaj, a színe-java itt halt! Ezért tették a halom elé a szi-tagot.

 

Két-ér közi: Az Ostoros-patak két ágának a köze. A hagyomány szerint a 15-16. században a senki földje volt. Novaj és Szihalom egyaránt szerették volna megszerezni ezt a területet. Megegyeztek, hogy azé lesz, ahonnan kihallatszik ide a harangszó. Novaj völgyben fekszik, Szihalom pedig dombon. Így Szihalomból hallatszott ki a harangszó. A földbirtokosok a papoknak adták a földet.

 

Falucsúfolók a szihalmiakról:

 

Megszegik szalonna helyett a pendelt.

A kispadon ülnek, nem szeretnek dolgozni.