Balladák:

 

Mezőszemerén az 1966-ban középiskolás diákok végeztek néprajzi gyűjtést, melynek során összesen 19 ballada került feljegyzésre, sajnos dallam nélkül. A településen ismertek voltak Rózsa Sándor, valamint Bogár Imre betyárok balladái, Fehér László balladája, valamint számos egyéb új stílusú ballada is. / Cséplőgépbe esett lány, Endre báró,… stb./ A gyűjtésben sok tragikus szerelmi témájú népi költemény szerepel, ezek mellett családi tragédiákat, gyilkosságokat énekeltek meg a Mezőszemerén felgyűjtött, ám széles körben elterjedt balladákban. / A hét árva siralma, Kertész Vendel balladája./

A Fehér László / A halálraítélt húga balladatípus/ és a Kéry Margit / Az esküvőre hazatérő kedves típus/ balladák variánsai a legteljesebb szövegváltozatok közé tartoznak.

 

Bogár Imre balladája

 

Gyűjtő: Pásztor Margit

Adatközlő: Pásztor Lajosné

1966. augusztus 11.

 

Esik eső szép csendesen csepereg

Bogár Imre a csárdában kesereg

Csaplárosné bort hozzon az asztalra

Legszebb lányát állítsa ki trázsába.

 

Édesanyám én a trázsát nem állom

Amoda jön három zsandór lóháton

Bogár Imre nem vette ezt tréfára

Felpattant a Szikra nevű lovára.

 

Lova lába elvitte őt messzire

Egészen a Bakony erdő szélére

Lova lába megbotlott egy fenyőbe

Itt fogták el Bogár Imrét örökre.

 

Bogár Imrét kötözik a kocsira

Még azt kérdé, hol van az ő pej lova

Azt felelte rá a csendőr kapitány

Nem ülsz betyár többé a pej paripán.

 

Haza üzenek az édesanyámnak

Selyem párnát küldjön fejemaljának

De az anyám azt válaszolja vissza

Sírjak annyit, hogy legyen fejem alja.

 

Hazaüzenek a feleségemnek,

Gondját viselje gyermekeimnek

Se juhásznak, se csikósnak ne adja

Apja után betyárságra tanítsa.

 

Rózsa Sándor

 

Gyűjtő: Pásztor Margit

Adatközlő: Pásztor Lajosné

Idő: 1966. szeptember 6.

Hely: Mezőszemere

 

A nagy erdő gyászba van

A nagy erdő gyászba van

Rózsa Sándor halva van

Rózsa Sándor halva van.

Még vasárnap délután

Még vasárnap délután

Végig ment a főutcán

Végig ment a főutcán.

Utána szólt az anyja

Utána szólt az anyja

Sándor fiam jöjj vissza

Sándor fiam jöjj vissza.

Édesanyám nem megyek

Édesanyám nem megyek

A kocsmába bemegyek

A kocsmába bemegyek.

Be is ment a kis kocsmába

Be is ment a kis kocsmába.

Rávágott az asztalra

Rávágott az asztalra.

Három csendőr felállott

Három csendőr felállott.

Negyedik rá vágott

Negyedik rá vágott.

Hazament Sándor délben

Hazament Sándor délben

Rézfokos a kezében

Rézfokos a kezében.

Gombos kés a szívében

Gombos kés a szívében

Édesanyám kedvesem

Édesanyám kedvesem

Van- e ingem szennyesen

Van- e ingem szennyesen.

Ha nincs ingem szennyesen

Ha nincs ingem szennyesen

Adok egyet véresen

Adok egyet véresen.

Menjen ki a Tiszára

Menjen ki a Tiszára

Mossa ki ott tisztára

Mossa ki ott tisztára.

A fia halálára

A fia halálára

Édesanyám sírhatsz már

Édesanyám sírhatsz már

Síromra borulhatsz már

Síromra borulhatsz már.

Három kislány fehérben

Három kislány fehérben

Vigyen a temetőbe

Vigyen a temetőbe.

Három kislány pirosban

Tegyen le a síromba.

Tegyen le a síromba.

Ti harangok szóljatok

Ti harangok szóljatok

Ti meg lányok sírjatok

Ti meg lányok sírjatok.

Síromra boruljatok

Síromra boruljatok.

Édesanyám sírhatsz már

Édesanyám sírhatsz már

Síromra borulhatsz már

Síromra borulhatsz már.

 

Fehér László balladája

 

Gyűjtő: Pásztor Margit

Adatközlő: Bukta Lajosné

Gyűjtés ideje: 1966. augusztus 22.

Hely: Mezőszemere

 

Fehér László lovat lopott

A fekete halom alatt

Olyat pattant az ostora

Behallatszott Gönc városba

 

Gönc város csak rajta rajta

Fehér László el van fogva

Fehér Lászlót el is fogták

Vallatásra szólították

Kérdi tőle a főbíró

Van-e apád, van-e anyád

Nincsen apám, nincsen anyám

Van egy csinos kis hugocskám

Kinek neve Fehér Anna

Bent lakik a király várban

Mikor ezt Anna megtudta

Hogy a bátyja el van fogva

Beszaladt az istállóba

A kocsisnak mindjárt mondta

Fogd be kocsis a lovakat

Rakjál fel rá sok aranyat

Mert most megyünk messze útra

Bátyám szabadítására

Török Miklós tömlöctartó

Hoztam neked sok aranyat

Hoztam neked sok aranyat

Szabadítsd ki a bátyámat

Nem kell nekem az aranyad

Csak egy éjjeli hálásod

Hálj velem egy éjszaka

Szabad lesz bátyád hajnalra

Erre Anna semmit nem szólt

Végig sétált a folyosón

Folyosóról folyosóra

Megy a bátyja ablakára

Fehér László édes bátyám

Ébren vagy-e vagy meghaltál

Ébren vagyok nem aluszok

Mindig rólad gondolkozok.

Hallod-e mit mond a báró?

Háljak vele egy éjszaka

Szabad leszel már hajnalra

Ne hálj avval a disznóval

Akasztófáravalóval

Mert neked szüzességed veszi

Nekem pedig fejem veszi

Éjfél után egy órakor

Mi csörög az udvarodon

Lovam viszik itatásra

Zabla csörög a szájában

Erre Anna semmit nem szól

Végig sétált a folyosón

Folyosóról folyosóra

Megy a börtön ablakára

Fehér László, édes bátyám

Ébren vagy-e vagy meghaltál

Felelik a többi rabok

Ne itt keresd a bátyádat

Zöld erdőben, zöld mezőben

Akasztófa tetejében

Erre Anna semmit nem szólt

Végig sétált a folyosón

Folyosóról folyosóra

Török Miklós ablakára

Átkozásom nem szokásom

Törölköződ lángot hányjon

A kenyered kővé váljon

Tizenhárom esztendőre

Vigyenek a temetőbe.

 

Népdalok:

 

A fiatalság számára a fonóházak nem csupán a munkáról szóltak, a téli időszakokban a szórakozás helyszínei is voltak. A lányokat meglátogatták a legények, az ismerkedés, dalolás, játék is helyet kapott, amíg elkészült a házi szövés alapanyaga, a kenderfonál. A legények gyakran énekeltek katonanótákat, a lányok szerelmi témájú népdalokat.

Mezőszemerén Nagy Miklós, és Fajcsák Attila népzenekutatók is gyűjtöttek népdalokat. Ezek lejegyzése az önkéntes gyűjtőkkel szemben szakszerűbb, a dallamokat is leírták. /Fajcsák Attila: Ködellik a Mátra, Nagy Miklós: Szállj el fecskemadár/

 

Szemerei malom agácfája,

Gólyamadár fészket rakott rája

Oda járnak fürödni a lányok

Gólya madár szégyent ne hozz rájok.

 

Házunk előtt…

 

Házunk előtt mennek el a huszárok,

Édesanyám én is közéjük állok,

Én leszek az első század szakaszvezető,

Vígan megy el az a három esztendő.

 

Háromnapi széna be van pakolva,

Aggy egy csókot kisangyalom az útra,

Csókot nem adhatok én a huszár gyereknek,

Mert a huszár nem igazszívből szeret

 

Mert ha engem igaz szívből szeretnél,

Magad mellé a nyeregbe ültetnél.

 

Szemerei torony tetejébe

 

Szemerei torony tetejébe,

Ül egy madár tiszta feketébe,

Szárnya alatt van annak egy levél,

Mind katona a szemerei legény.

 

Szemerei halastó, sejhaj halastó,

Beleestem szekerestől, lovastól.

Hát már engem ki húz ki, sej haj ki húz ki,

Gyenge a szeretőm karja nem bír ki.

 

 

Néphit:

 

A mezőszemereiek a 20. század első felében több halottlátóhoz is jártak, akik segítettek a gyász feldolgozásában, igyekeztek az elhunytakkal kapcsolatot teremteni. / Juhász Imréné, Tubi Erzsébet Mezőtárkányban, Dormándon: Kökény Amál./Gazdag hiedelemmonda anyag kapcsolódott a halottkultuszhoz is. A temetés után meghatározott idő múlva mentek halottlátóhoz, aki elmondta, mire van szüksége még az elhunytnak, mi bántja, minek örülne.