Kenyér
A 20. század elején heti egyszer sütöttek kenyeret. A sütés előtti este bevitték a sütőteknőt és két szakajtó lisztet, azt megszitálták, szépen felpúpozták. A teknő fél végébe helyet hagytak a kovásznak, majd letakarták a teknőt sütőruhával. Már délután beáztatták a párt. Este vizet melegítettek, amit a teknőbe megszitált liszttel és a párral jól összekevertek, végül leszórták liszttel, és keresztfát tettek rá, erre terítették a sütőruhát, s hogy jól keljen rátettek egy kisebb dunnát. Reggel kezdték a dagasztást, meleg vizet adagoltak még a megkelt tésztához s két ököllel dagasztottak. Addig dagasztottak, míg nem ragadt a kézhez a kenyértészta. Hajtogatta a teknőbe egyik oldalról a másikba, majd kiszakajtotta. Elszakított annyit, hogy a szakajtónak három újnyi híja legyék. A kenyértésztát megsendergette a teknő végében és beletette a lisztezett vászonkendővel bélelt szakajtóba. Három szakajtóba szakított kenyértésztát, a negyedikbe egy jó nagy cipót, majd mindet letakarta kenyérkendővel, s rátette ismét a dunnát. A kemencét két kosár szalmával befűtötték, ahogy elégett, a parazsát szévonóval kihúzták, az egyik sarokba seperték. Kivették a megkelt kenyértésztát a szakajtóból, sütőlapátra öntötték és berakták a kemencébe egymás mellé. Két óra múlva kivették a megsült kenyereket és a cipót.
/Mezőszemere, Néprajz, Népi táplálkozás/
Karácsonyi étkezés
Karácsony böjtjén „kompéros” (burgonyás) kalács, mézes, mákos sült guba, aszalt szilva és leves volt tálalva. Az éjféli mise után sült hurkát ettek. Karácsony napján csiga leves, töltött káposzta, sült hurka és mézes „fentő” volt az ebéd. /Mezőszemere, Néprajz, Népi táplálkozás/
Farsang három utolsó napjának étkezése
Kocsonyát főztek, csigalevest tyúkból, hurkát sütöttek. Jellegzetes sütemény volt ekkor a fánk, amit pampuckának neveztek és a herőce (forgácsfánk).
/Mezőszemere, Néprajz, Népi táplálkozás/
Böjti étkezés
Hamvazószerdától húsvétig húst nem ettek. Ciberelevest készítettek, 10 literes fazékba korpát erjesztettek, egy napi ázás után savanyú lett, ebből a léből öntöttek le minden nap, s ebből készítették a levest. Az erjesztett levest behabarták, kenyeret vagdaltak, vagy egészben tojást főztek bele. A leves mellé minden héten háromszor tésztafélét főztek, túrós, tojásos, káposztás, krumplis tészta volt gyakori, de készítettek túrós gancát, túrós derelyét, krumpli kását hagymával, amit vajon, vagy olajon fonnyasztottak meg. Főztek lencsét, babot, borsót, hús helyett hagymát sütöttek rá. Sütöttek rétest, olajos bélest krumplival vagy káposztával, herőcét, pampuckát. Reggelire minden nap krumplit sütöttek a kemencében.
/Mezőszemere, Néprajz, Népi táplálkozás/
Irodalom
ENA 1124-69 Tuza Péterné: Lakodalmi szokások Mezőszemerén.
ENA 1097-69. Tuza Péterné: Szokások régen Mezőszemerén.