Betyárballada Sajó Pestáról
Sajó Pesta felült bársony lovára
Beugrott a hortobágyi csárdába
Szénát, zabot adott bársony lovának
Citromos pálinkát a gazdájának.
Hortobágyi csaplárosné, hallja kend!
Szolgálóját reportra állítsa kend!
Szolgálója beszalad nagy ijedten
Hogy itt jön már kilenc zsandár fegyverben.
Sajó Pesta felült bársony lovára,
De a zsandár hideg nyomát sem látta
Lova lába megbotlott egy gödörbe,
Ott fogták meg Sajó Pestát fektébe.
Szépen kérem csendőrkáplár uramat
Ne verje oly keményen az államat
De a csendőr nem hajtott a szavára
Belelőtt a Sajó Pesta vállába.
Patkó Bandi balladája
Nem messze van ide Kismargita
Hortobágy is keresztül foly rajta
Közepébe aranyosi csárda
Abba iszik a betyár bújába.
Igy kezdte el Patkó Bandi a szót
Ki látott már egy lovon hét patkót?
Ki nem látott, jöjjön ide, láthat,
Négyet visel e gyönyörű állat.
Az ötödik magam igaz neve
Kettő meg a csizmámra van verve.
Angyal Bandiról
Mikor Bandi betyár lett
Zsíros inget, gatyát vett
Zsíros ingben gatyában
Beballag a hortobágyi csárdába.
Csaplárosné, azt mondom,
Van-e bora a csapon?
Van bizony vagy hat akó,
De nem betyárnak való.