Keresztelői ebéd:

A templomi keresztelő után ebéddel kínálták meg a rokonságot, általában tyúkhúsleves, sült hús, töltött káposzta, szalagóriás sütemény és rétes került az asztalra. /Heves, Néprajz, Népi táplálkozás/

 

Lakodalmi kalács:

A lányos háznál kőtt kalácsot, mákos, diós ködmönujját sütöttek erre az alkalomra. Fogadó kalácsnak is nevezték. ./Heves, Néprajz, Népi táplálkozás/

 

Böjti táplálkozás:

Nagyböjtben nem főztek zsírral csak olajjal vagy vajjal. Az olajat tökmagból vagy napraforgóból üttették még farsangban. Hevesen kívül több településen is volt a környéken olajütő (Tarnaméra, Tarnazsadány, Zaránk). A vajat is előre elkészítették, kiolvasztották: egy lábasban föltették a tűzhelyre, kicsit megsózták és felforralták. A tetejét leöntötték, azzal főztek. A lábasban maradt vajalját főtt tészta tetejére tették ízesítőnek. Berényi Andrásné Tarnabodról így írta le:”… tíz literes cserépfazékba… beleöntött öreganyám egy-egy szakajtó korpát, egy nagy marék sót tett, teleöntötte vízzel, belehelyezték a sutba a melegre. Ebből készült a cibereleves a böjti napokra. A víz a korpától, sótól megsavanyodott. Ebbe a savanykás lébe kását vagy krumplit főztek, behabarták, esetleg kenyérrel fogyasztották. /Heves, Néprajz, Népi táplálkozás/

 

Nagypéntek, nagyszombat:

Nagypénteken és nagyszombaton még böjtöltek: habart leves és mákos tészta az ebéd. Nagyszombaton készítették el a sonkát, kocsonyát és főzték a tojást, amivel a locsolkodókat megkínálták. /Heves, Néprajz, Népi táplálkozás/

 

Húsvét:

Húsvétkor sonka, tojás, kocsonya, töltött káposzta, kalács a leggyakoribb étrend, már teljesen véget ért a böjt. /Heves, Néprajz, Népi táplálkozás/

 

Karácsony böjtje:

Hagyományos étrendje a legtöbb háznál megmaradt. Általában délig böjtöltek, csak a nagyon vallásosak tartották estig a böjtöt. Az ebéd első fogása habart bableves volt. Előtte egy korty pálinkát ittak, gerezd fokhagymát ettek, hogy egészségesek legyenek a következő évben. Utána cukros tejjel megöntött mákosguba vagy mákoscsík következett, majd sült tököt ettek, hogy sok pénzük legyen. Egy almát annyi felé vágtak, ahányan az asztalnál ültek, mindenki kapott egy szeletet. Délután diót törtek, kártyáztak, beszélgettek. Éjféli mise után már véget ért a böjt, lehetett hurkát-kolbászt vagy kocsonyát enni. A karácsonyi morzsát összegyűjtötték és ünnep után abroncsba szórva a tyúkoknak adták, hogy ne menjenek el a háztól, és bőven tojjanak a következő évben is. /Heves, Néprajz, Népi táplálkozás/

 

Újévkor készített ételek:

A következő év bőségét, szerencséjét kívánták biztosítani. Lencselevest, kukoricát azért főztek, hogy sok pénzük legyen. Rétest nyújtottak és sütöttek, hogy hosszú legyen az életük. Disznóhúst főztek, mert a disznó „befelé túr”, hozza a szerencsét, és szárnyast nem főztek, mert elrepül a szerencse. /Heves, Néprajz, Népi táplálkozás/