Füzesabonyban Vikár Béla 1899-ben végzett népzenei gyűjtést, amelyet az MTA Zenetudományi Intézetben őriznek. A Bartók-rend online adatbázisukban 39 olyan népdal digitalizált változata hallgatható meg, melyeket Vikár gyűjtött a 19. század végén. Ezek között a népdalok között szerepelnek balladák: Szépen legel a kisasszony gulyája /A bárólány és a juhászlegény/, betyárballadák: Patkó Bandi, Nem messze van ide Kismargita. Érdekesség, hogy a megszólaló halott balladatípus itt női főszereplővel hangzott el: Megöltek egy kislányt.
Jelentős számú katonadal, és rabnóta is lejegyzésre került ekkor, hiszen a 39 népdalt 3 férfi adatközlőtől gyűjtötte, akik katonáskodtak is, hozzájuk közel állhatott ez a műfaj. Kisebb számban szerelmi népdalokat, valamint műdalokat is gyűjtött Vikár Füzesabonyban. A lakodalmi szokásokhoz kapcsolódóan a „vén ló búcsúja” dramatikus szokás egyik éneke is felbukkant.
Jaj de szomorú is a lónak élete
Hogyha megöregszik nincsen becsülete
Ütik, verik, hajtják, az malomba fogják
Doronggal kínálják, táncolnyi tanítják
Harminc esztendeig szolgáltam egy gazdát
Mindég csikómódra viseltem az igát
Mégis megvénültem, nincsen becsületem,
Kukoricaszár volt legjobb eledelem.
/ Adatközlő: Kerekes István 1898./
/db.zti.hu/
Mező Judit 1956-os gyűjtéséből egy koldusparódiát ismerhetünk meg, ahol az énekes egy koldust utánoz. A koldus a pénznek örül, a tojásnak nem, mert azon nem lehet pálinkát kapni. /Hejde betett nekem a gyulai vásár/ / Zenei anyanyelvünk című könyv második kiadásához készült lemezen kiadták ezt a dalt. Szerk: Sárosi Bálint. 2003./ http://db.zti.hu/24ora/mp3/6556j.mp3
Mező Juditnak 1956-ban archaikus siratóéneket is sikerült feljegyeznie, amelyben Kaló Miklósné 60 éves asszony a férjét siratta el. Énekében egyes személyesen szólítja meg a halottat, elbeszélve, recitáló hangon adta elő a siratót. / MNT. 104. /
http://db.zti.hu/nza/mp3/MH_0140b.mp3
http://db.zti.hu/nza/mp3/MH_0137a.mp3
http://db.zti.hu/nza/mp3/MH_0152c.mp3
http://db.zti.hu/nza/mp3/MH_0138b.mp3
Néptánc:
A füzesabonyi romák hagyományos táncairól Maácz László készített fotófelvételeket 1956-ban. A felvételeken a csalogatós páros táncot a férfi és a nő többnyire egymással szemben járja, anélkül, hogy egymást megérintenék. A férfi a páros- és a férfitánc során is csapásol, a nő karja a magasban van, csettingetve táncol. A táncot nem kísérték hangszerekkel, csupán énekkel, hangokkal, vagy egyszerűbb eszközökkel, mint a kanál, kanna.
http://db.zti.hu/24ora/jpg/ZTI_TF_05188.jpg
http://db.zti.hu/24ora/jpg/ZTI_TF_05193.jpg
http://db.zti.hu/24ora/fotok.asp?VBSdbClickClass_1=VBSdbGoToGridRow&VBSdbIndex_1=16
Népmondák:
Csesz-árok: „Csörsz király ásatta, össze akarta szakítani a Tiszát a Dunával, de ez nem sikerült. A partja (ahol el nem szántották) 4-5- öl magas.”
Egy másik változat szerint:
„ Két testvér építtette, hogy összekössék a keleti birodalmat a nyugatival. De a két testvér-herceg később összeveszett, mert elfogyott a pénzük. Ezután a két birodalmat nem összekötni, hanem szétszakítani akarták. Abbamaradt az árok ásása.”
Egy harmadik változat szerint:
„ Egy király feleségül kérte a szomszéd király lányát, de az kevély volt, s azt kötötte ki, hogy Csörsz király csak akkor veheti el, ha összeköti e Tiszát a Dunával, s hajón viszi majd haza a jegyesét. Az árok ásása közben, egy viharos éjszakán Csörsz király meghalt, s abbamaradt az ásás is.”